Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 28. ÁLLAMI DÍJAT ÉRŐ MUNKA Aratnak a meddőhányón Kiábrándítóan terméketlen földmintákat hoz a posta — az elmúlt esztendőben egyre gyakrabban — Gyöngyösvisorjtára, amióta híre ment, hogy a Thoréz lignitbánya laboratóriumában termőre fordították a külszíni fejtés után maradó meddőt. Milliárdos kiadások megtakarításának reményében a világ minden tájáról küldik a bányák az élet szemernyi jele nélküli földcsomagokat; hátha rajtuk is segíthet a visontai módszer, talán náluk is termőre fordítható a növényvilágot eladdig befogadni képtelen föld. S nemcsak a külszíni fejtéssel dolgozó bányák érdeklődése vezet el Gyöngyösvisontára; millió hektárnyi területek termőre fordítását áhítva sorjáznak a jelentkezők műanyag cserepei az üvegházban. A bal oldali asztalokon kénvirágok borítják a kezeletlen meddőt a Szovjetunióból küldött mintán, de szemközt már gabona sarjad, nyírfák zöldellnek a lignittel frissített talajban. Egy másik rekeszben a növényvilággal szemben igencsak makacs palaföld szürkéllik, amíg párjában már tavaszi rügyeket fakaszt a cserje. De a módszer, amellyel termékennyé teszik a meddőt, nem csupán laboratóriumi körülmények között vizsgázott a várakozásokat is felülmúlóan, öt éve bizonyítottan nem meddőek a visontai bánya meddőhányói; a kísérleti parcellákon a zab, a tavaszi árpa, a rozs, a triticále és az őszi búza terméseredményei jobbak a megyei átlagnál. A környék hagyományaihoz illően megpróbálkoztak a borszőlő termesztésével is. Kicsit kesernyés ugyan a Rekultivációs Oltványfehér, de nem jobban, mint a mátraaljai borok szinte mindegyike; ez a vidék borainak jellegzetessége — a termesztők szerint. Szerintem pedig kellemes zamatú, ízletes bor a TALAJERŐ-UTÁNPÓTLÁS ..................... G ÉPI FEJES A talajerő-utánpótlás a hozam növelésének alapja. Régebben a mezőgazdaság csak szerves anyagokat használt trágyázásra. Az időközben elterjedt műtrágya sem teszi nélkillözhetővé a szerves anyagot. A MÉM felmérése szerint a mezőgazdasági nagyüzemekben 16.S millió tonna almos trágya keletkezett, amiből csak 10 millió tonnát kezeltek szakszerűen. Abrahám Lajosnak A szerves trágya szakszerű kezeléséről és felhasználásáról Irt könyve bizonyára sok segítséget nyújt a mezőgazdaság dolgozóinak. Kitért a szerző a sokfelé képződő szerves hulladék, városi szemét és hígtrágya felhasználásának lehetőségeire Is. A gépi fejés technológiájáról szóló gazdagon Illusztrált könyv most jelent meg harmadik bővített kiadásban, ami azt bizonyltja, hogy a gépi fejést egyRekultivációs Oltványfehér; soha ne igyunk rosszabbat. S micsoda perspektíva rejlik benne. Olyan földben fogant meg az oltvány, amelyről a szakértők korábban még úgy vélték: harminc éven belül aligha indulhat meg ott a talajélet. Hitetlenül is fogadták eleinte a bányaüzem mezőgazdasági kísérleti telepének eredményeit. Ma már 15 aranykorona értékű a több száz hektárnyi rekultivált terület, s a helyreállítás költségei a klasszikus eljárások kiadásainak töredékét sem érik el. A bányának mindenképpen helyre kellett állítania a külszíni fejtéssel felbolygatott talajéletet; erre kötelezi a vállalatot a környezetvédelmi törvény. De a környék gazdáinak tiltakozására is számíthatnak a több ezer hektár használhatatlan maradék parlag miatt. A felháborodáshoz éppen elegendő indíték lett volna ugyanis, hogy a makro földseb veszélyezteti a tájék mikrovilágát, s ha egyéb kárt nem is okoz, csak például a borok izén érződik a bányászok keze munkája, az már elég is a pereskedéshez. Hagyományosan pedig egyetlen módja van a rekultiválásnak: valahonnan — lehetőleg a közelből — termékeny humuszt hordanak a bánya után maradó, kifosztott terepre, s fáradságos munkával kikisérletezik, hogy az új borítás miként viselkedik az áttelepítés után. De túl minden költségen, — hiszen a hányó termőfölddel borítása nagyon drága eljárás, hektáronként kétmillió forint —. ennek a módszernek van egy kifejezetten gyenge pontja. Azt, a humuszt, amit a meddőn szétterítenek, valahonnan el kell hozni. Jó minőségű termőfölddel pedig egyáltalán nem állunk bővi- ben, A beavatkozás pedig veszélyeztetheti a több évszázad alatt kialakult levékonyított humuszréteg életrendjét is! re szélesebb körben alkalmazzák. A szer,zők: Cslffó György. Katona Ferenc. Munkácsy'-László és ' Patkós István, a szakmunkásképzést, a szakmunkások és telepvezetők önképzését Is segíteni szándékoztak a könyvükkel és kitérnek a fejőgépek karbantartási munkáira is. JÖVEDELEM £S PÉNZGAZDÁLKODÁS A MEZOGAZDASAGBAN Az év elején életbe lépett szabályozórendszer bevezetését a közgazdasági feltételek változása tette szükségessé. Az ár- és a szabályozó rendszer korszerűsítésében alapvető szempont volt, hogy adottságainknak és lehetőségeinknek megfelelően az élelmiszer-szükségletet a jövőben is a hazai termelésből fedezzük, a mezőgazdasági termékek kivitelénél pedig a korábbinál jobban ösztönözzünk a gazdaságos export növelésére. Kényszeredetten ugyan, de mégis ezt az utat kellett volna hogy bejárja a bánya, hiszen a földtörvény kötelezővé tette: korlátozott időn belül a „holdbéli tájat” a bánya köteles növényzettel borítani. A korlátozott időn belüli megkötéskor azonban nem is számíthattak arra, hogy alig öt év elteltével fejlesztéséhez hagyományos szerves trágyát sem használnak. Sőt a bányászat melléktermékeként helyben szinte önként felkínálkozó fossilis, bioaktív szerves anyaggal, a lignittel és biológiai módszerekkel pótolva a meddő tápanyaghiányát, műtrágyából is kevesebbet alkalmaznak a rekultiváláshoz, mint amennyi műtrágya az elöregedett földek talajjavításához és tápanyagföltöltéséhez általában kell. A meddő termőre fordításának költsége így hektáronként hetvenezer forint, vagyis éppen egymil- lió-kilencszázharmincezer forinttal kevesebb, mint a hagyományos eljárás kiadásai. De ez a különbség nem tükrözi azt a több millió, több száz millió forintnyi nyereséget, ami a rekultiválás idejének töredéknyire való lerövidítéséből kamatozik — a népgazdaságnak. Vagy ahogy a parlamentben elhangzott: a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Állami Díjat adományozott a meddőhányók gyors mezőgazdasági hasznosítását szolgáló eljárás kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért — megosztva: Oláh János agrármérnöknek. a Mátraaljai Szénbányák részlegvezetőjének, és dr. Szegi Józsefnek, a mezőgazdasági tudományok doktorának, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjének. V. F. Hogyan tudjuk ezeket a szempontokat sikeresen érvényesíteni az élelmiszer-termelésben, mit kell tenni a helyes jövedelem- és pénzgazdálkodás érdekében a mezőgazdaságban? Erre ad választ ez a könyv, amelyet Egyed Zoltán, dr. Kostyál Rezső és dr. Ven- dégh Ferenc írt. Részletesen ismertetik a szerzők a közgazdasági szabályozás szerepét és sajátosságait a mezőgazdaság irányításában. foglalkoznak a jövedelemszabályozással, a mezőgazdasági árrendszerrel. a mezőgazdasági nagyüzemek pénzforgalmi szabályaival, a jövedelmek adóztatásával, a személyi érdekeltséggel, a gazdasági társulásokkal és a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatási és adózáSi rendszerével. Kérdés és felelet formájában a gyakorlati példák sokaságát tárják az olvasó elé. A mű a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. Számítógéprendszerek A számítógépek működése napjainkban gyorsan változik, fejlődik. A számítógép tulajdonképpen gépek rendszere. E rendszer lelke *a központi egység, a processzor. Eredetileg a központi egységben általában három fő részt különböztettek meg. Az operatív tárat, vagy belső memóriát, amelybe mind a program utasításait, mind pedig azokat az adatokat, amelyeken ezeket az utasításokat végre kellett hajtani, bejegyezték. Az aritmetikai vagy számolómű a tulajdonképpen számolási-logikai feladatokat látja el, a vezérlőegység pedig az egész központi egység összehangolt működését biztosítja. A fejlődés során mind a három fő rész töké- letésedett. Jelenleg a központi egységben csak két fő. részt különböztetnek meg. Az egyik a memória, a másik a szűkebb értelemben vett processzor. A( központi egységet kiegészítik a perifériák, azaz külső állomások, végkészülékek. Ezek információkat őriznek (tárak), ezekből információk mehetnek ki a központi egységből, információkat gépelhetnek, nyomtathatnak ki. alakíthatnak át, jeleníthetnek meg képernyőn. Újabban a központi egységet és az ahhoz csatlakozó perifériák egy részét szokás „ibá- -ziskonfiiguráció”-nak, azaz alap- együttesnek nevezni, ez bizonyos alapvető fontosságú feladatok ellátására már alkalmas. A központi egység memóriájába betáplálják az adatokat és a programot. Amikor a gép kezelője a vezérlőasztal billentyűzete révén utasítást ad rá. megkezdődik a . program végrehajtása. A folyamat végén a vezérlőegység parancsot ad, hogy a végeredmények fussanak ki valamelyik perifériára (írógépre, gyorsnyomtatóra, a grafikus megjelenítő vagy display képernyőjére). Képünkön: egy kórházi számítógéprendszer billentyűvel, képernyővel felszerelt végkészüléke, amelyre a gép kiírja a számítógépes művelet erdményét. (MTI Külföldi iKépszolgálat.) KÖNYVESPOLC MÉZ ÉS VIASZTERMÉS • A vándorló méhészek munkáját megkönnyíti, segíti a korszerű vándorbódé. A mézelő méh Az idei fényszegényes tavaszon az akácok virágzása is megkésett. A közeljövőben egyre-más- ra feltűnnek az országutakon a rendszerint éjjel közlekedő teherautók, s rajtuk vándorbódék, vagy kaptárok. A vándorlás a korszerű méhészkedés egyik legfontosabb velejárója, ilyenkor indulnak a jó méhlegelők felkutatására. Időszerű szólni a méhek gazdasági jelentőségéről, a méz- és viasztermelésen kívül. Ahol még szabadon röpködhetnek a méhek, ott a természet rertdje kiegyensúlyozott, ezért a környezetvédelem egyik követelménye, a becses rovarok védelme. A méhek nemcsak a termesztett növények szolgálatában állnak, nekik köszönhető az erdő lágyszárú és cserje szintjének elterjesztése, a legelők, útszélek, parlagföldek zöldnövényeinek élete. Ha a mézelő méh gazdasági jelentőségét értékeljük, elsősorban az évi méz- és viasztermelés értékére gondolunk, éhhez jön még a méhtartásnak a közvetett haszna. Ennek nagysága — a termesztett növények megporzása — 10—12-szer felülmúlja a méz- és viasztermelésből származó közvetlen eredményt. A BOGYÓS GYÜMÖLCSÚEK közül a málnát sokkal gyakrabban látogatják, mint más rovarok. A szamócafajták közül sok öntermékenyülő. A jól fejlett gyümölcs azonban általában a rovarbéporzás eredménye. A .ribiszkefajtákat többnyire saját virágporuk is megtermékenyítik, azonban az idegen beporzáskor képződő termés nagyobb. A köszméténél a spontán önbeporzás rovarok nélkül egyáltalán nem fordul elő, az elégséges magkötés és jelentősége megfelelő nagyságú gyümölcs kialakításához tökéletes, mégpedig idegen beporzás szükséges. A .méhek közreműködésének jelentősége először a fás szárú gyümölcsöknél vált világossá, amikor kiderült, hogy egyes gyümölcsfajták magkezdeménye terméketlen saját virágporával. Ekkor kezdtek csak felfigyelni a mézelő méhek megporzó munkájára. A CSONTHÉJASOK, a kajszi és az őszibarack termékenyülési viszonyai hasonlóak. A fajták egy része öntermékenyülő, de a méhek is segíthetnek, mert a virágpornak utat kell megtennie, hogy a bibére jusson/ Mivel a csírázóképesség csupán viszonylag megfelelő, ezért fajták szerint az idegen beporzás csak előnyt jelent. Az önmeddő fajtáknál viszont méhek nélkül nem képződne gyümölcs. A szilvaféléknél — mivel ter- mékenyülési viszonyaik nagyon eltérőek — más-más mértékben van szükség a méhek megporzó munkájára. A cseresznyefajták megtermé- kenyítési szempontból különfélék. Egyesek önmeddők, a megporzó munkát alapvetően igénylik. A másik nagy csoporton termő virágpor csak bizonyos fajtákon termékeny. Ezek a fajták rendszerint egymást termékenyítik. A meggy esetében a méhbepor- zás 2—4-szeresére növelheti a termést. AZ ALMA- ÉS KÖRTEFAJOK önmeddők. Vagyis saját virágporukkal nem kötnek termést, ezért a méheknek lényeges szerepük van a megporzásnál. A SZÖfLÖ egyáltalán nem rovarporozta növény, öntermékenyítő. Csupán néhány fajtánál van szükség a rovarok közreműködésére. Különösen május közepétől június elejéig — amikor nagy virágpor-ínség lép fel — tömegesen keresik a rovarok a szőlő virágfürtjeit. A gyümölcsösök és rovarok viszonyában az összes beporzás háromnegyedét a méhek végzik. Ez az arány különösen zord telek után a méhek javára növekszik, hiszen a vadbeporzók száma ilyenkor jelentősen megcsappan. A ZÖLDSÉGFÉLÉKNÉL az uborka, a sárga- és a görögdiny- nye, a spárga, s többek között tűzbab igényli a méhbéporzást. Egyre jobban terjed a fólia és az üveg alatti zöldségtermesztés. Ezért fontos, hogy a termékenyülési viszonyokat javítsuk a fóliasátrakban is. Kezdőiben műanyagfóliás melegházakban — ahol a műanyag több utlraibolya sugarat bocsát át, mint az üveggya- potos üveg, ezért jobb a méhek röpte — igen sok méh elhullik, mert a rovarok a melegház űéli végébe repülnek, vagy nekiütköznek a fóliának. Később azonban — másnap — már jól betájolják magukat és nem csoportosulnak a sátor végében, tetőzetén, nem gyülekeznek a műanyag fólián. Ettől kezdve szabályosan gyűjtik a nedves anyagot,5 virágport. Az ember, .különösen a kertészkedő, a környezet leghatásosabb alakítója, gyakran megrontója. Mivel a környezetvédelem társadalmi feladat, ezért a termesztési célokat alá kell rendelni a természet egyensúlyának biztosítására. Itt lépnek Ibe a méhek, amelyek évmilliók óta tevőlegesen részt vettek az élő környezet felépítésében. Ezeknek a lényeknek az élete nem öncélú, az ember szolgálatában állnak. Ezért a növényvédelemkor nem szabad a mehet pusztítani, hiszen a természet egészét szolgálja. Munkájuk egyetlen élőlényt sem károsít, ellenkezőleg, hasznára van a természetnek, ugyanakkor az ember tevékenységét segíti. Igaz, van fullánkja, de ez nem jelent feltétlen agresszivitást. 'Cz. P. CIKKEINK NYOMÁN Ismét a csengődi gazugyrol Május elején írtunk olvasói bejelentés alapján arról, hogy a Csengődön lakó több mint. félezer' fogyasztó propán-bután gázzal történő ellátása körül nincs minden rendjén az utóbbi hónapokban, amikor is többször hiányzott ez az áru, a cseretelep pedig jó néhányszor volt zárva a nyitvatartási időben. Ezzel kapcsolatban közöltük a helyi tanács elnökének a panaszokat megerősítő véleményét is, valamint a tájékoztatását, miszerint /jelenleg már folyamatosan kapható a pb-gáz, s mihamar sor kerül a telep működési zavarainak megszüntetésére. A közérdekű ügyben most újabb információt kaptunk, ezúttal a szolgáltatás gazdájától, a Kiskőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől. Pétervári János elnök leveléből a következőket tudtuk meg: A szóban forgó ellátás egy ideig valóban kifogásolható volt, ennek oka, hogy a pb-gázt Pincehelyről fuvarozták, az ottani üzem viszont csak a szűkös szállítási kapacitás szerint biztosítotNem lesz baj a lapkézbesítéssel Az áprilisban megjelent egyik Sajtóposta rovatunkban foglalkoztunk a tiszaalpáni újságolvasók panaszával, pontosabban azoké- val, akik a peremkörzetekbén, illetve tanyákon laknak és előfizetők. Tolmácsoltuk aggodalmunkat, hogy, a kézbesítői körzetek összevonása következtében rend- szertelenül, esetleg hiányosan kapják majd meg a lapokat, mert az e feladatot végző postások létszámát is csökkentették. Hivatkoztunk korábbi tapasztalatainkra, »miszerint sokan nem jutottak, hozzá eddig sem idejében a megrendelt példányokhoz, melyekért nemegyszer kellett besétálniuk a postahivatalba. Befejezésül utaltunk arra, ez a kényszerű gyakorlat könnyen vezethet az előfizetők tömeges elvesztéséhez. Sorainkra a Szegedi Posta igazgatóság helyettes vezetőjétől, dr. Lénárd Lászlótól érkezett válaszlevél, melyből az alábbiak derültek ki: Tiszaalpáron, az 1-es számú posta egyik dolgozója nemrégen két hétig szabadságon volt, s ez ✓ ta az árut, amely következésképp nem a megrendelésnek megfelelő időben és mennyiségben érkezett a településre. Az idei évtől 'már a Délmagyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat algyői töltő- állomása gondoskodik a csengődlek pb-gázdgényének kielégítéséről, a szállítás is rendjén van, a cseretelepről tehát sosem távozhat üres kézzel a fogyasztó. Ami pedig a nyitvatartást illeti, az arra vonatkozó előírások következetes, pontos betartására figyelmeztették a telepen dolgozót, akinek munkáját a jövőben szigorúbban, gyakrabban ellenőrzi majd az áfész községi ügyvezetője. Végezetül közöljük — mindezt telefonos érdeklődésünkre mondotta el informátorunk —, rövidesen intézkedés történik a cseretelepi munkarend megváltoztatása érdekében, ami azt eredményezi, a propán-bután gáz fogyasztói nemcsak reggel, a munkába indulás előtt, ám onnan visszaérkezve, tehát a délutáni órákban is kicserélhetik a palackjaikat. idő alatt a hivatalvezető ideiglenesen kialakított három helyett két kézbesítői járást a külterületi munkák végzésére. Amelyet kedvezőtlenül befolyásolt a tény, hogy ugyanakkor vették 'táppénzes állományba a másik postást, akinek helyettesítésére senki sem vállalkozott, emiatt a térség fele részén lakók valóban nem kaptak újságot 14 napig. Az ezzel kapcsolatos észrevétel megfelelt a valóságnak. A szintén kifogásolt átszervezés azonban nagyon' fontos hivatali eljárás, amit a gazdaságosságra és a takarékosságra vonatkozó rendelkezések írnak elő. Ezek értelmében vizsgálják felül folyamatosan a postai munkahelyek létszámnormáit. A szóban forgó községben * is sor került erre az intézkedésre, s jelenleg négy bélés két külterületi dolgozó látja el a lapkézbesítői feladatokat. A postaigazgatóság úgy véli, az igényeket kielégítő, tehát a kellő színvonalú szolgáltatásnak minden feltétele biztosított. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Jár-e bér a munka alól való felmentés idejére? Egyik dunapataji olvasónknak létszámcsökkentés címen mondott fel nemrég a vállalata. A harminc napos felmondási idő felét le kellett dolgoznia, a másik tizenöt napra azonban felmentették ebbéli kötelezettségének teljesítése alól. Mikor kézbe kapta a munkakönyvét, közölték vele, bért csak a munkában töltött időre kaphat, a másik két hét során ugyanis már elhelyezkedhet, keresetét tehát biztosíthatja. Mit tehetett mást, átvette az okmányait, s eltette a félhavi bért. „Dehát tényleg helyesen számfejtették a pénzem?" — kérdezi a szerkesztőségünkhöz küldött levelében. A több mint tíz éve hatályban levő Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató a felmondási idő egy részére, vagy annak teljes tartamára felmentheti a dolgozót a munkavégzés alól. Erre az időre átlagkereset illeti meg az érdekeltet, s részére az utolsó munkában töltött napon ki kell adni. a munkakönyvét, az ehhez csatolandó igazolásokat, s ki kell fizetni mun- kabérét és egyéb járandóságait is. Ón is jogosult tehát a felmentési időre járó bérre, függetlenül attól, munkát vállalt-e másutt. Ügyében forduljon írásban a vállalat vezetőjéhez, s ha az intézkedésével nincs megelégedve, orvoslást a helyi munkaügyi döntőbizottságtól kérjen! Mikor kaphat háztáji földet az özvegy? A Kecskeméten lakó özv. P. S.- né férje termelőszövetkezeti tag volt és évekkel ezelőtt meghalt. Olvasónk akkor 51 éves volt, a közös gazdaság azonban nem biztosított részére háztáji földterületet, arra hivatkozással, hogy másutt dolgozik, tehát jövedelemmel rendelkezik. Időközben nyugdíjat szerzett, eme összeg azonban nem, vagy csak alig elegendő a megélhetéshez. Aziránt érdeklődik: most eben a korban igényt tarthat-e meghalt házastársa után a háztáji földre? A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyik rendelete szerint a háztáji földet használó, illetve terményjuttatásban részesült tag halála esetén a vele együtt élt nem tsz-tag házastársa (élettárs) kaphat ilyen rendeltetésű területet, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, tartósan munkaképtelen, vagy eltartási kötelezettsége van. Ha az igényjogosultság a halálesetet követő 1 éven túl következik be, a szövetkezet méltányosságból adhat maximum fél holdnyi szántót, vagy 400 négyszögölnyi szőlőgyümölcsöst háztájiként az özvegy részére. Amennyiben a határozat kedvezőtlen, ellene panasszal lehet élni a bíróságnál. összeállította: Velkei Árpád A komcsija—79 kutató expedíció Most folyik azoknak az adatoknak az értékelése, amelyeket a Kamcsija expedíció tagjai — bolgár, szovjet, kubai, NDK-beli, lengyel és román oceanológusok — gyűjtöttek a Fekete-tengeren. Az expedíció legutóbb a Várna megyei Skorpidovci falu környékén szállt hajóra, hogy a tengernek ezen a viharos részén méréseket végezzen. A hidro- és ditho- dinamikai vizsgálatok mellett tanulmányozták a víz és a levegő kölcsönhatásait, a vihar hullám- képződményeinek és a tengerszint ingadozásának az összefüggéseit.
