Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1980. január 83.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az ország népe elé bocsátott kongresszusi irányelvei is hangsúlyozzák, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom, amely soraiban tömöríti a dolgozók igen nagy többségét, fontos szerepet tölt be szocialista társadalmunkban. Eredményesen járul hozzá a munkáshatalom politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez, aktív részese a politika alakításának és végrehajtásának. Majd amikor leszögezik az irányelvek, hogy a párt továbbra is számít a szak- szervezetek önálló, kezdeményező, felelősségteljes munkájára a szocializmus építésében, az előttünk álló feladatok megoldásában, körvonalazza a legfontosabb szempontokat is, amelyek szem előtt tartásával — politikai befolyásukkal, mozgalmi eszközeikkel a leghatékonyabban töltheti be szerepüket a szakszervezetek.

Laczy Endrét, az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkárát nem azért kerestük fel, hogy az irányelveknek a szakszervezetekre vonatkozó útmutatásait „felkérdezzük” tőle. A vele folytatott beszélgetést in médiás res — a dolgok közepébe vágva — a megye, taglétszámát tekintve harmadik legnagyobb ágazati szakszervezetére váró fő feladatok felvázolásának szenteltük.

— Kiindulási alapul, kérem adjon eoy kis összefoglalást az 1979. évi munkáról, eredményekről.

Laczy Endre: — Az építők megyebizottságához tartozó szakszervezeti alapszervezetek, belső életükön túlmenően, jelentősen kivették részüket a termelés és gazdálkodás segítéséből, ellenőrzéséből. Átfogó cél a gazdasági fejlesztést és az életkörülmények javítását szolgáló építési igények gyors, hatékony és jó minőségű kielégítése volt. A kiemelt nagy feladatok közt az országos programhoz kapcsolódó olyan, a hatékonyságot javító termelő és infrastrukturális beruházások megvalósítása szerepelt, mint a Bajai Húskombinát, a 680 ágyas megyei kórház, a Kecskeméti Posta, a Paksi Atomerőmű építkezés — a BÁCSÉP közreműködésével. Tervszerűen folyt a lakásépítési program is.

Ebből a munkából, a maguk sajátos mozgalmi eszközeivel szakszervezeti alapszervezeteink tevékenyen kivették részüket, s ezt teszik ma is. Kezdve a gazdasági-termelési terv készítésétől, a bér- és jövedelemfejlesztési, vagy anyag- és energiatakarékossági döntésekig mindenütt ott vannak a szakszervezetek, és észrevételeikkel, véleményükkel mó- - dosítják, korrigálják azokat, illetve támogatásukról biztosítják a vállalat vezetését.

Alapszervezeteink őrködtek azon, hogy a dolgozók munkakörülményei javuljanak*'megterem-' tődjenek az alapvetően szükséges szociális létesítmények, mint az öltözők, fürdők, mosdók, étkezők. E téren a BÁCSÉP budapesti munkahelyén volt probléma, ahol nem megfelelő színvonalú munkásszálló állt a dolgozók rendelkezésére. — Jelentős erőfeszítések árán — autóbuszok vásárlásával — jelentős számú munkás napi szállítását korszerűsítettük.

— Milyen évnek néznek elébe az.építők 1980-ban?

Laczy Endre; — Az idei gazdasági feladatok, számításba véve a végrehajtás körülményeit is, nehezebbek a korábbi évekénél.

Folytatódnak a fentiekben már említett beruházások munkálatai. A BÁCSÉP-nek összesen 2112 lakást kell építenie 1980-ban. A központi politikai és gazdasági szervek várakozásával összhangban továbbviszik tatarozási, felújítási, karbantartási munkáikat a regionális tanácsi — építő — vállalatok, mint a BÁCSÉPSZER, Bajai Építő és Kiskunhalasi Építőipari Vállalat.

— Mi kent járul hozzá megyénk épitömunkássága a pártkongresz- szus előkészítéséhez?

Laczy Endre: — Az 1979. augusztusában indult, átalakult munkaverseny, szocialista brigádmozgalom komoly mértékben járult hozzá a vállalati, gyári tervek sikeres teljesítéséhez, s alapot adott az 1980-ra szóló reális tervezéshez is. A. vállalásokban erőteljes hangsúlyt kapott az adott munkahely termelési tervének teljesítése, ezen belül is az exportkötelezettségek valóra váltása — például a Bácska Bútoripari, valamint a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáránál a tőkés export teljesítése. Természetesen — nem maradtak ki az anyag- és energiatakarékosságra, a munkaidőalap jobb kihasználására, a munkafegyelem javítására és társadalmi munkára vonatkozó felajánlások .sem, s például ez utóbbit az óvodai,, bölcsődei, tantermi helyek számának gyarapodása szintén kézzelfoghatóan demonstrálja.

— Hallhatnánk pár példát — úgymond — kulcsfontosságú, a vállalat jellegéhez alkalmazkodó vállalásokra?

Laczy Endre: — A Bács megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál különös figyelmet fordítanak az exporttermelést elősegítő beruházások határidős átadására. A minőség, javítása, a hiánypótlások csökkentése céljából kiterjesztik a garancialevelek alkalmazását. Vagy a számszerűsített felajánlások közül: 20 százalékkal kevesebb lesz az igazolatlan hiányzás; az úgynevezett egy teljes munkaidős dolgozóra jutó termelési értéket a tervezett növekedéshez képest 5 százalékkal kívánják túlteljesíteni; az üzemi balesetek számának csökkentésével egyidőben nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre.

A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat szorosabban együttműködik a beruházó, tervező és szállító vállalatokkal. Minden átadott új lakásnál és egészségügyi beruházásnál garancialevelet adnak a belső víz-gáz, központi fűtés, villanyszerelési, asztalos, lakatos és belsőtéri kőműves, továbbá burkoló és bádogos munkákra. A brigádtagok névreszólóan vállalják az őket terhelő hibák soron- kívüli kijavítását — természetesen díjmentesen.

. A szocialista brigádok — kollektívák az ez évi tervhez kapcsolódó konkrét felajánlásaikat várhatóan a februárban sorra kerülő brigádvezetői tanácskozáson teszik meg.

— Mint a napirenden levő szakszervezeti feladatok egyik fontos fóruma, az együttes ülések hogyan szolgálták a minél sikeresebb újesztendei startot?

Laczy Endre: — Az együttes ülések megtartása késik, ez idáig csak a BÁCSÉP-nél tartották meg. Az elhúzódás oka egyrészt a nagyvállalati, tröszti rendszer, de legfőképpen az, hogy az 1980. évre érvényes és a komplex terv- készítéshez nélkülözhetetlen gazdasági szabályozók kiadása - késett. Mindezek miatt az indulás nem volt olyan, mint 1979-ben. A dolgozók tájékoztatása is ezért késik.

— Milyen intézkedésekre van kilátás például a munkaerő-gazdálkodásban a beruházások ütemének mérséklésével összefüggésben? Esetleges átcsoportosításoknál mire figyeljenek a szak- szervezeti alapszervezetek?

Laczy Endre: — A beruházások ütemének mérséklése és ennek hatása megyénk építő-, fa- és építőanyagiparát 1980-ban — az országostól eltérően — kevésbé érinti. Erre az évre a termelő szervezetek kapacitása általában kitöltött. Kisebb gondok a Közúti Építő Vállalatnál adódnak.

Mindezeken túlmenően, ami a munkaerő-gazdálkodást illeti, a vállalatok elsősorban azonos vagy csökkentett létszámmal kívánják végrehajtani idei feladataikat.

Alapszervezeteinken igen sok múlik, hogy az esetleges helyi átcsoportosításokat a gazdasági vezetéssel egyeztetve, az érdekek szem előtt tartásával, emberséggel — amihez az előzetes meggyőző beszélgetés is hozzátartozik — bonyolítsák le. Egyébként jelentősebb mértékben nem várunk ilyet.

A létszámcsökkentést nem elbocsátással szándékozunk véghezvinni, hanem úgy, hogy a vállalatok a távozó dolgozó helyett nem vesznek fel újat. Mint lehetőségre — esetleg minőségi cserére is gondolhatnak.

— Mit kell tenniök a szak szervezeteknek, hogy a bérezésben a teljesítményelv érvényesüljön?

Laczy Endre: — Bérfejlesztés tekintetében 1980-ban az óvatosság jellemző, ami az új szabályozásokból fakad. A bérek emelését nehezebb feltételekhez — hatékonyság — kötik az új rendelkezések. A jó minőségű munka bérezése mellett — a BÁCSÉP biztató sikerekkel igyekszik bevezetni több termelőegységnél az önelszámolási ZLOBIN- rendszert, ami ösztönzi az embereket a minőségi, mennyiségi, takarékossági követelmények, a határidő betartására.

A bérezés szocialista elvének érvényesítésében jelentős szerepe van a szakszervezeti bizottságoknak és a bizalmiaknak. Meg kell értetniük, hogy a keresetek megállapításánál csak a végzett munkát szabad figyelembe venni. Tudjuk, az emberek nem egyformák, különbség van köztük szakmai felkészültségben, rátermettségben, fizikai. és szellemi adottságaikban s igen gyakran a munkához való viszonyukban is. Mindez teljesítményükre, annak minőségére is kihat. Ennek megfelelően keresetükben is meg kell mutatkozniuk e különbségeknek. Az kereshessen többet, aki jobban és többet dolgozik; az egyen- lősdi, a munkafedezet nélküli fizetések demoralizálják az embereket, aláássák a munka becsületét, sértik a becsületesen és jól dolgozó építőipari munkások önérzetét... A teljesítményelvű bérezéssel lehet csak keresztül* vinni, hogy a megye építőipara előtt: álló idei feladatokat csökkenő létszámmal báf, de a hatékonyság szükséges növekedésével teljesíteni lehessen.

S a feladatok megismeréséhez, végrehajtásához; az igazságosabb bérezési elvek egyetértő megértetéséhez a jól előkészített üzemi demokratikus fórumok segítik hozzá a dolgozókat. A vállalatigyári szintű fórumok mellett nem kisebb jelentőségűek az emberekhez legközelebb álló termelési tanácskozások, munkabrigád-, szo- cialistabrigád-megbeszélések, hiszen ezeken dőlnek el a helyi — üzemvezetőség, építésvezetőség, műhely, osztály stb. — kérdések. A.bban pedig, hogy a vélemények továbbítására illetékes fórumokra, majd azokról a viszontinfor- mációk „levitele” a munkapadok mellé, s a végrehajtásra való mozgósítás mennyire sikeres, alapvető szerepe van a bizalmiaknak. Az ő jog- és hatáskörük bővülése is indokolja a szak- szervezeti alapszervezetek új szervezeti rendjének módosítását a soron következő választásokon.

Tóth litván

KIÁLLÍTÁS — TANULSÁGOKKAL

Az idegenforgalom árnyoldalai

Érdekes és tanulságos kiállítást láthatnak a fővárosba látogatók a Belügyminisztérium Népköztársaság útja 55. szám alatti kiállítótermében. „Az idegenforgalom árnyoldalai” című kiállítás célja mindenekelőtt a megnövekedett turizmus lehetőségeivel visszaélő bűnözők közelmúltban elkövetett bűncselekményeinek bemutatása, a turizmussal kapcsolatos bűnözés megelőzése.

Két kiállítóteremben, 88 tablón ismertetik a vám- és devizaszabályokat, a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusait, a törvény megsértőivel szemben alkalmazott büntetési eljárásokat. Tizenegy tabló a külföldre kiutazó magyar állampolgárok jogait és kötelességeit tartalmazza. Megtörtént esetek alapján figyelmeztet: senki ne vállalja a postás szerepét, ne hozzon, vigyen levelet, csomagot magával, ha nem ismeri pontosan, mit tartalmaz a küldemény.

A kiállítás egyik üvegszekrényében elkobzott kvarcórák tömege, a másikban műszaki cikkek, számítógépek, elektronikai műszerek. Ezeket a vám megkerülésével akarták az országba csempészni.

Ugyanígy a külföldről származó ékszereket, aranytárgyakat, melyekből milliós hasznot reméltek a csempészek.

Megismerhetjük a csempészet más módszereit is: 1979 márciusában a Báthori-expressz egyik kocsijának tetőterében 38 ezer zlotyt rejtettek el, február 21-én az Orient-expresszen az ülés alatt nagy összegű forintot találtak. Egy Bécsben dolgozó jugoszláv vendég- munkás 900 ezer forintot akart Zasztavája benzintankjában Magyarországra csempészni. Néhány külföldi állampolgár hazánkon keresztül hamis útlevéllel kísérelt meg szökést. Akadt olyan is, aki az embercsempészetet vélte kifizetődő üzletnek —, de ráfizetett. S hogy ezek a kísérletek meghiúsultak, ez a vám- és határőrség -jó munkájának köszönhető.

Tavaly 10 millió személy- és tehergépkocsi kelt át határainkon, a forgalomellenőrző pontokon pedig összesen 47 millió 536 ezer útlevelet kezeltek a határőrök. 1978- ban 5 millió 431 ezer magyar állampolgár utazott külföldre és ez a szám nem csökkent a múlt évben sem.

A kiállítás látogatói számára naponta kétszer levetítik „Az idegenforgalom vámszedői” című filmet, szerdán és pénteken délután

3—6 óra között vámügyi kérdésekre adnak választ, útlevélügyekben kedden és csütörtökön ugyancsak az említett órákban lehet a vám- és útlevélhatóság tisztjéhez fordulni, személyes ügyekben.

A közönség tájékoztatását segíti

továbbá, hogy a helyszínen házi jogtanácsadó kiadványt és vámáru-tájékoztatót is kaphatnak a látogatók.

A kiállítás március 20-ig tekinthető meg Budapesten, ezután a bűnügyi tárlat anyagából készített válogatást az ország minden megyeszékhelyén bemutatják.

B. I.

KÉRDEZZEN — FELELÜNK

Telepítenek-e gyümölcsöst Ér

Több érsekhalmi család jól jövedelmező háztáji gazdaságának, illetve kiskertjének jövőbeni sorsa érdekében fordult szerkesztőségünkhöz a közelmúltban Fridrich Ferenc helyi lakos, aki arról szá- 'molt be, az érintettek aggódnak amiatt, hogy a környéken nagyarányú gyümölcstelepítésre kerül sor. Ügy vélik, e kultúráknak a növényvédő szerekkel történő rendszeres-, gyakori ápolása során a közeli földjeikre is óhatatlanul jut a különféle erős vegyszerből, amely veszélyeztetheti termés- eredményeiket — sőt, munkájukat hiábavalóvá is teheti —, nemkülönben a maguk és az állataik egészségi állapotát. Az- esetleges következmény tehát beláthatatlan, ‘ ezért kérdezi olvasónk sokak nevében: valóban létesítenek-e gyümölcsöst a kisközség jelentős területű határrészén, s ha igen, az illetékesek miképpen szándékoznak megóvni a kisgazdaságokat — meg az embereket és állataikat — a permetezéshez használt kémiai szerek okozta károsodástól, mérgezéstől?

A közérdekű ügyben a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához fordultunk. A hatóság

Cj körutakon — korszerűbb

Az utóbbi hetekben jó néhány kecskeméti lakos, legutóbb pedig a városon átautózó budapesti Cs. Tóth család tette szóvá, hogy a peremkerületek tökéletesen kiépí- ■ tett, forgalmas útvonalain szinte ijesztően gyér a közvilágítás. Például a Mátyás király körút egyik szakaszán éjjel olyan sötét van, hogy a gépjárművezető kénytelen bekapcsolni a távolsági fényszórót, mely zavarja a szemközti közlekedőket, az autósokat, motorosokat, bicikliseket, vagy éppen a gyalogosokat. Panaszosaink szerint kiépített városrészakről van szó, melyekhez méltatlan a közúti világítás körüli ellátatlanság. Aziránt érdeklődnek: az áramszolgáltató emberei vajon mikor teszik az éjszakai közlekedést biztonságossá az említett utakon?

sekhalmán?

behatóan foglalkozott a szóban

forgó gyümölcstelepítési, pontosabban almásítási programmal. Amint azt dr. Király László osztályvezetőtől megtudtuk, a beruházás gazdája, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság úgy nyilatkozott, hogy a telepítés konkrét tervezésekor messzemenően figyelembe veszik az egészségügyi szabályokat, melyek egyebek között meghatározzák, mennyi távolságra lehet az új nagyüzemi gyümölcsös a lakott és a megművelt területektől, s hogy a növényvédő szeres ápolásnál — mindez a kártevők, betegségek és a gyomok elleni kötelező védekezést jelenti — milyen alapvető technikai-technológiai követelményeket kell betartani. A telepítés idejéről még nem született végső döntés, a gazdaság vezetői egyelőre az almatermesztés várható közgazdasági helyzetét elemzik, s ez bizony csak kevésbé biztató, hiszen e gyümölcs értékesítése körül jelenleg is gondok vannak. Tényként most tehát csak az szögezhető le: Érsekhalma leendő almásának gondozási-ápolási munkái sem a környéken lakók egészségére, sem a birtokaikon termesztett javak mennyiségére és minőségére nem lehetnek károsító hatással.

közvilágítás

A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetői elmondották, hogy a megyeszékhely hunyadivárosi és műkertvárosi kerületeit összekötő Mátyás király és István király körút közvilágítása korszerűsítésén immáron hosszú hónapok óta dolgoznak a szerelők. A mintegy négy kilométernyi útvonal kábelei már a földben vannak, s a kandeláberek zöme is a helyén áll. A helyi tanács által megrendelt — sok százezer forint költséggel járó — munkálatok végzése a vállalt és kívánt ütemben halad, s amennyiben anyagellátási zavar nem fordul elő, a tervek szerint már az idei első negyedévben kigyúlhatnak a nagy teljesítményű lámpák a számottevő forgalmat lebonyolító úttest fölött, annak teljes hosszában.

Mennyi betegségi segélyt kaphat a tsz-nyugdíjas?

A jánoshalmi Kollár Péter húsz esztendeje termelőszövetkezeti tag, egy éve van nyugállományban, ám azóta is dolgozik, mint éjjeliőr. Tavaly tavasszal megbetegedett, két műtéten is átesett, s azóta már nem tudja ellátni feladatát. Azt sérelmezi, hogy betegsége idejére kevesebb táppénzt folyósítottak részére, mint ami járt volna. Reklamációjára nem kapott egyértelmű választ munkahelyétől, ezért tőlünk tudakolja: hogyan számítják ki a nyugállományban levő, de még dolgozó tsz-tag betegségi ellátásra jogosultságának idejét, s a kifizetendő összeg alapjául szolgáló keresetet?

Harmadik éve van hatályban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az a rendelete, amely a többi között a keresőképtelen termelőszövetkezeti tagot megillető jövedelempótló juttatást, a betegségi segélyt szabályozza. Eszerint az ilyen ellátásban nemcsak az aktívan dolgozó, de a nyugdíjas (járadékos! tsz-tag is részesülhet, feltéve, ha a közösben rendszeresen végez munkát. Ez utóbbi személy segélyre való jogosultsága időtartamának megállapításánál csak azok a napok vehetők figyelembe, melyekre a nyugdíjazása után munkadíjat, vagy betegségi segélyt kapott, a kifizetendő összeg alapjául szolgáló jövedelemként pedig a nyugdíjazást követően kézhez vett átlagrészesedést lehet számításba venni. Hogy az ön esetében a közöltek szerint jártak-e el munkahelyének illetékesei, nem tudjuk, javasoljuk azonban, hogy panasza orvoslása érdekében forduljon a közös gazdaság vezetőségéhez, s ha az onnan kapott válasszal sem ért egyet, a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottságot kérje fel ügye kivizsgálására, a szükséges intézkedésre.

Mikor adható ki a kismama fizetett szabadsága?

Kiskunhalason lakik Lázárné Petrezselyem Mária, aki jelenleg két kiskorú gyermekét neveli odahaza. Minthogy olvasónk nehéz anyagi körülmények között él, ezért úgy döntött, egyéves kicsijét bölcsődében, a nagyobbat az óvodában helyezi el, maga pedig március 1-vel visszatér dolgozni a munkahelyére. Tart azonban valamitől, nevezetesen, hogy tavaly nyáron, a második szülési szabadsága végeztével igénybe kellett vennie az első gyermeke utáni szülési és gyermekgondozási .szabadsággal járó fizetett szabadságot, ami annyit jelent, még indokolt esetben sem mehet majd újra gyes-re, mert megszűnt .az arra való jogosultsága. De hát mit mond a jogszabály? — kérdezi.

A növények föld

A növények fejlődésében igen fontos szerepet játszik hatalmas föld alatti gyökérrendszerük — amelyet ma még nem is ismerünk teljesen. Ez gondoskodik például a növények vízháztartásának ellátásáról — ez pedig nem kis feladat. Nem is gondolnánk, hogy naponta egy hektár búza 2000 tonna vizet, egy hektár kukorica pedig 3200 tonna vizet párologtat el levélrendszerén keresztül. Ezt a hatalmas mennyiséget ■a földből a gyökérrendszer „szerzi be’’ a növényeknek, és emellett még számos más funkciót is betölt. Szállítja a tápanyagot, talajhoz rögzíti a növényt, hogy csak a legfontosabb

A Munka Törvénykönyve érteimében a kismamának kétféle módon adható ki a fizetett szabadság, vagy a 20 hetes szülési szabadság befejezése és a gyermek- gondozási segély igénybe vétele előtt vagy pedig a gyermekgondozási szabadság lejárta után. Az ön esetében az első megoldást választotta a munkaadó, mely szabályosan járt el. Tájékoztatásul közöljük még, ha az anya a gyermek- gondozási segélyezés közben, vagy azt megszakítva veszi igénybe az említett fizetett szabadságot, a segély a továbbiakban csak a vállalat külön hozzájárulásával folyósítható részére.

Összeállította:

Velkei Árpád

alatti gyára

és legismertebb feladatait említsük.

Megállapították, hogy egy őszi rozsnak 143 főgyökere van, a másodrendű gyökerek száma 35 ezer, a harmadrendűeké 2 millió 300 ezer, míg a negyedrendű győz kerek — a legkisebb hajszálgyö- kerek — száma 11,5 millió. Ez azt jelenti, hogy egy növénynek 14 millió gyökere van, és ezek hossza mintegy 600 kilométer, amely ‘225 négyzetméteren helyezkedik el. A különböző növények gyökereinek mélysége is változó: a gabonaféléknél 1—1,5 méter, a lucernáknál például a 10 méter az átlagos. (BUDA- PRESS — APN)

A szakszervezetek feladatai