Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
1979. február 22. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Baja jelenidőben Ili. A város ipari jellege Baja iparát a felszabadulás előtt — az ország általános gazdasági fejlettségével, valamint a térség mezőgazdasági jellegével szoros összefüggésben — elsősorban a mezőgazdasági nyersanyagra épülő élelmiszer- ipar jellemezte. A könnyűipart a Bajai Posztógyár, a Ruhaüzem, valamint a mai Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat bajai gyárának jogelődje, a nehézipart lényegében a Bajai Fémipari Vállalat képviselte. Gyakorlatilag az 1960-as évek elején kezdődött a megyei öntevékeny iparfejlesztési politika, amelynek módszereit — a foglalkoztatási gondok megoldását szem előtt tartva és a szűkös gazdasági lehetőségeket mérlegelve — az jellemezte, hogy minél kisebb ráfordítással, minél több új ipari munkahely jöjjön létre a megyében. Tervszerű iparfejlesztés I960—1977. között a város iparában dolgozó aktív keresők száma több. mint kétszeresére emelkedett, és ma már megközelíti a 11 ezer főt. Az új ipari üzemek többsége régi, megüresedett épületbe került, a gépparkot zömmel alacsony technikai színvonalú, elavult berendezések képezték. A korábban és az újonnan telepített ipari üzemek városon belüli elhelyezkedése eltérő. Az ipari létesítmények egy része környezetvédelmi szempontból zavaró hatású a lakóterületeken élő népességre. Az első lakótelepek kiépitésénél azonban erre csak kismértékben fordítottak gondot. Ennek következtében a városban minden rendszer nélkül váltakozik egymással az ipartelepek és a lakóépületek sora. Napjaink tervszerű város- és Iparfejlesztési politikája lehetővé teszi, hogy az ipari létesítmények övezetét az irányelveknek megfelelően a zavaró hatások lehetőségek szerinti kiküszöbölésével, a lakosság életkörülményeivel összhangban alakítsák ki. Baja általános városrendezési terve mindezek szem előtt tartásával három összefüggő területet jelölt ki ipar- fejlesztésre: a Duna menti, a Nagy István út környéki, valamint a Szegedi úti iparterületet. Területük együttesen 409 hektár, amelynek több mint 60 százalékát a Duna menti iparvidék képezi. Sok régi üzem a helyén maradhat, amelyek kevésbé zavaróak, illetve közvetlen lakossági szükségletet elégítenek ki (pl. sütőüzemek, GELKA, patyolat, háziipari szövetkezet, Csökkent Munkaképességűeket Foglalkoztató Ipari Szövetkezet stb.). A DÉGÁZ üzemegységének környezetszennyező hatása zavaró a közvetlen közelben levő Újvárosi lakótelepre. Megkérdőjelezhető továbbá a Budapesti Szeszipari Vállalat és a Pannónia Sörgyár belső lakóterületen való elhelyezkedésének indokoltsága is. Három övezetben A tervszerű iparfejlesztés hatása mindazonáltal érződik az ipari munkahelyek városon belüli eloszlásában. Baja közel 11 ezer ipari foglalkoztatottjának mintegy fele a három összefüggő ipari övezetben dolgozik. Arányaiban legnagyobb a Duna menti iparvidék részesedése a foglalkoztatásban, és ennél is jelentősebb az állóeszköz-állományból, illetve a gépek, berendezések értékéből való részesedése. A Duna menti iparterületen az állóeszköz-állomány bruttó értéke 1977-ben meghaladta a 716 millió forintot, itt működnek a városi átlagnál korszerűbb technikával felszerelt üzemek. Erre utal az a tény, hogy az övezet foglalkoztatási arányát számottevően meghaladja az állóeszközök, különösen a gépek, berendezések részesedése. Kedvezőbb a termelés technikai felszereltsége is, az egy fizikai foglalkozásúra jutó gépek, berendezések értéke 75 százalékkal meghaladja a városi átlagot. A Duna menti iparvidéken található a közel 2,2 ezer főt foglalkoztató Finomposztó Vállalat, valamint a Bácska Bútoripari Vállalat. A Nagy István út környéki iparterület jelnetősebb ipari üzeme a Lakberendező- Építő-, és Vasipari Szövetkezet, továbbá a Magyar Hűtőipari Vállalat. A Szegedi úti ipari övezetben található — többek között — a több mint ezer főt foglalkoztató Kismotor- és Gépgyár bajai gyára, az ÉVIG, továbbá a Vas- és Fémipari Szövetkezet telepe. A város iparában betöltött szerepe alapján a Szegedi úti iparterület a Duna menti után a második helyet/og- lalja el. A belső lakóterületek foglalkoz- • tatottsági részesedése igen magas, amit részben indokolttá tesznek a lakossági szolgáltatások iránt növekvő igények. A kis létszámú ipari szövetkezetek zöme a belvárosban és a belső lakóterületen található. A kitelepítés lehetőségei A városrendezési terv elképzelései szerint távlatokban tovább növekszik az ipari övezetek súlya és jelentősége. A lakó- és munkahelyek térbeni elkülönülése azonban komoly gondot jelent a helyi közlekedésben. A város ipari és építőipari aktív keresőinek alig 5 százaléka lakik az iparterületeken, ugyanakkor ezekben az övezetekben dolgozik az ipari foglalkoztatottak közel fele. Az iparterületek megközelítését a nagy távolságokon túlmenően nehezítik a sorompók is. Az ingázás, valamint a városon belüli közlekedést is figyelembe véve, kétségtelen tény, hqgy tár- sadalompolitikailag kedvezőtlen hatást vált ki a munkával kapcsolatos időtöltésnek a szabad idő rovására történő meghosszabbodása. Az ésszerű és kulturált közlekedés feltételeinek folyamatos megteremtése érdekében ezen a téren még számottevő feladat vár megoldásra. Baján összességében az elmúlt tervidőszakokban megvalósult tervszerű iparfejlesztés hatására kedvezően változott az ipari munkahelyek városon belüli megosz- ' lása. Alapvető változás az ipari területek növekvő súlya a város iparában. Városrendezési szempontból azonban kedvezőtlen, hogy a belső lakóterületeken is még számos olyan ipari üzem működik, amelyek egy részének indokolt kitelepítésével a közeljövőben sem lehet számolni. Mindemellett célszerű lenne mérlegelni néhány ipari létesítmény belső lakóterületekről ipari területekre való kitelepítésének lehetőségeit. Wolfárt Mária Elfelejtett gyerekek? 1. A 8 éves Béla addig unszolta apját, míg az végre rászánta magát, hogy együtt kimennek az uszodába. De mit tesz a véletlen? A papa a bejáratnál ösz- szetalálkozik egy rég látott barátjával. — De jó, hogy jössz! — lelkendezik a barát és eképpen „nyúl bele” a jól tervezett programba : — Tudod mit? Küldd be a gyereket, -téged pedig meghívlak ide, a közeibe... Jó bort mérnek. — Várj! Elintézem a gyereket és megyek — fogadja el a meghívást Béla apja. Megvárja, míg a fia levetkőzik és bepakol a bérelt szekrénybe, aztán a kulcsot magához veszi és így igazítja el gyermekét: — Vigyázz jól! A mély vízbe bele ne menj! Egy óra múlva érted jövök. Ezzel, mint aki jól végezte dolgát, szélnek, vagyis víznek ereszti csemetéjét. Az eligazított gyerek, szegény, kesernyés szájízzel téblábol egymagában az uszoda zajos térségében. Egyedül nemigen tud mit kezdeni a bőséges vízzel. Pedig, hogy szeretett volna apjával egy hatalmas vízi csatát vívni a kisebbik medencében! Eltelik egy óra. Kettő is.. Végre itt a papa a kulccsal. Béla már az előcsarnokból lesi, félvizesen, kis nadrágban, mikor váltja ki innét, mint valami ruhatárban felejtett kabátot. — Apu, te kizártál! — ennyit mond csak és pityergőn hozzáteszi: — Én már mióta várlak Itt és te még csak most jössz? 2. Lacika négyéves. Szőke hajú, kis, mokány arcú, és olyan vékony a nyaka, hogy az ember önkéntelenül is megsimogatja. — Gyi, te! — ugrat többször is képzeletbeli lován, mígnem beköti a hűséges négylábút az istállónak kigondolt játéksarokba, Peti bohóc és Maci Laci mellé. Eseteink a hétköznapokból valók. Jogsértés, törvényszegés, de még csak szabálysértés sem történt egyikben sem. Tizenhét óra. Hol késik anyu? És miért nem jön apu? Már minden gyereket hazavittek az óvodából, csak őt nem. Izgatottan tekimtget az ajtó felé, de hiába: a kilincs nem mozdul. Ennyire megfeledkeztek volna róla? Tizennyolc óra. Még mindig semmi. Lacika szorongása nőttön nő. Csupán a délutános dajka van vele, aki maga se vár egyébre, mint hogy jöjjön valaki Lacikáért és villanyoltás után végre sötétség boruljon az óvodára. Tizenkilenc órával jól beköszönt az este. Lacika már sír- dogál. Mádkor, ilyentájt már a tévémesét szokta nézni odahaza. Nem lehet tovább halogatni a dolgot, Lacikával személyesen kell a szülői házban megjelenni. A gondozónő kis védencével felmegy a negyedik emeletre. Csenget. Az édesanya nyit ajtót, láthatóan most érkezhetett haza a városból. — Köszönöm, hogy hazahozta a gyereket — mondja. — Ne haragudjon, de úgy beszéltem meg a férjemmel, hogy ma ő megy érte... 3. Egy másik helységben pedig egyszer, este 9-kor zörgetett a küldönc a szülői ház kapuján. Sürgős üzenetet hozott az üzemi óvodából: a gyerekért még nem jött senki, mit csináljanak vele? Az édesanya megütközve fogadta a hirt: „Hát' az apja nem ment érte?... Hiszen úgy beszéltük meg...” Végül is a hüppögő, kifacsart szemű fiúcska „adás-vétele” 21 óra 30 perckor, az óvoda csoportszobájában történt meg. 4. Folytathatnánk a sort azzal az édesapával, akinek a kocsmai záróra előtt jutott az eszébe: a gyerekért már rég mennie kellett volna az óvodába! Ámbár hasonlóképpen a gyermek elha- gyatottságának szembeszökő jele az a fajta megnyilvánulás is, amikor a szülő „jópofaságból” kocsmázni is magával viszi gyermekét. Előbb csak csokoládét, jaffát, később pedig már „édeset” ds vesz neki, hiszen — úgymond — nem pici baba már ... Elfelejtett, vagy legalábbis fé- lig-jneddig elfelejtett gyerekek. Talán így nevezhetnénk őket. Akik egyfajta elhagyatottságban élnek, sínylődve a közömbösségtől, jóllehet különben mindenük megvan. Táplálékuk bőséges; jó ruhájuk, cipőjük van; játékból némelyiknek egy kis boltra való, pótlásként száz- és százféle műanyag tárggyal. Akik azonban nyiladozó értelmüket, az óvodában elsajátított készségeiket nem próbálgathatják eleget apuval és anyuval közösen egy-egy kiadós vásárlásnál; és akiket szabad szombaton is csak azért „adnak le” az óvodában, hogy a családi munkánál ne legyenek útban ... Hányszor halljuk egyes szülőktől ezt az ominózus, homlokzatra kívánkozó kijelentést: „Mindent megadunk neki! Mindene megvan...” Felettébb érdemes olykor egy kis önvizsgálatot tartani: ebben a mindenben tényleg minden benne van? Kohl Antal BORBÁS TIBOR MÜHEL YÉBEN • Borbás Tibor fiatal szobrászművész márciusban a Debreceni Orvostudományi Egyetemen állítja ki legújabb munkáit. A képen: a művész eredeti kompo- zíciójú Karinthy-portréjával. (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) Energetikusok a mezőgazdaságban Az energiatakarékosság a mezőgazdaságban is fontos feladat, mivel a gazdaságok energiaköltségei néhány év alatt megkétszereződtek. Tavaly a gazdaságok összesen hét és fél milliárd forintot költöttek olajra, gázra, villamos energiára és más fűtőanyagokra. Jelenleg a mezőgazdaság használja el az országos energiafogyasztásnak mintegy 6 százalékát. A MÉM a takarékosság érvényesítésére több intézkedést tett. Az elmúlt évben több mint ötszáz energetikust képeztek ki. A szakemberek a gazdaságokban megállapítják a helyi üzemanyagnormákat és segítik a takarékosabb módszerek bevezetését. Az állattartó telepeken ismételten felülvizsgálják a villamos berendezések fogyasztását, meggyorsítják a mezőgazdasági üzemek üzemanyag-tárolóinak bővítését, azon igyekeznek, hogy később minden gazdaságban legalább kéthetes nyersolajtartalék legyen. Emélkül ugyanis nem lehet egyenletes a gépek és a berendezések energiaellátása. (MTI) Területfejlesztés A területi statisztika 1979. évi első számát teljes egészében a területfejlesztés nagyon is időszerű kérdéseinek szenteli. Az utóbbi esztendőkben úgyszólván egyetlen kérdést sem lehet megközelíteni a területfejlesztés nagyon összetett és bonyolult dolgainak megvilágítása nélkül. Akinek hivatása — vagy csupán érdeklődő — ezekkel a gondokkal foglalkozni, az a folyóirat átlapozá- sával nagyon érdekes sokoldalúsággal és megoldásokkal találkozik. A területfejlesztés szerepét a fejlett szocializmus építésében dr. Tatai Zoltán tanulmányozza tömören.' Egyebek mellett a város és falu közeledésével kapcsolatosan több időszerű gondolatot vet fel. — A munkásosztály és a parasztság ,szövetségének tartalmában ma sem elhanyagolható tényező, hogy lakóhelyi környezetünkben lényeges eltérések mutatkoznak. A parasztság túlnyomó többségének munkahelye és lakóhelye ma is a falvakban van... A mezőgazdasági tevékenység iparosítása mellett a falvakban az ipar szerepe lényegesen megnőtt. — Az országban folyó ipari tevékenységnek mintegy negyede a községben folyik... a magyar munkásosztálynak mintegy fele a községekben él. — A falusi életkörülmények elmaradottsága ma is számos társadalmi konfliktus forrása, amely a jövőben — ha nem törekednénk az elmaradottság arányának folyamatos mérséklésére —, tovább éleződne. — A korszerű munkahelyi és kevésbé korszerű lakóhelyi környezet különbsége már jelenleg is és, ha a helyzet nem változik, akkor a jövőben méginkább feszültségek forrása lehet. Ez végső soron á termelés korszerűsítésének ütemét is fékezheti. Az olvasó más tanulmányokból is sokat meríthet munkássága számára. Ilyen tanulmányok még dr. Biró Ferenc: A területfejlesztés időszerű feladatai Erdei Ferenc munkássága tükrében. Lukács János né—Perger Fri- gyesné: A jelentős társadalmi célok megvalósulása és az urbanizációs folyamat összefüggései. Turáni József: A városhálózat és a városodási folyamat vizsgálata. Radics István—Sulyok Jenő: A középfokú szerepkörű nagyközségek helyzete, urbanizációja; Nagyon érdekes dr. Csefkó Ferenc és Rechnitzer János tanulmánya az aggldmerációkutatáj módszertani kérdéseiről és az ez év januárjával várossá lett Berettyóújfalu, Barcs, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Paks, Cell- dömölk; Körmend, Lenti, Érd leírása, amely szinte városonként magában foglalja azokat a feltételeket, amelyek a település múltjáról, a népességről, népmozgalomról, foglalkoztatottságról, a gazdasági életről, a lakáshelyzet és közművesítés dolgairól szólnak. Válasz cikkünkre Áruellátás Tabdiban A közelmúltban megjelent egyik bíráló cikkünkkel kapcsolatban a napokban az alábbi levelet kaptuk: „A Petőfi Népe 1979. január 12. számában Tabdi község kereskedelmi hálózatával és a kereskedelmi ellátással kapcsolatos újságcikk jelent meg. A községben rendelkezésre áll egy élelmiszer-, egy hús- és egy iparcikkbolt. Az iparcikkbolt állapota valóban nem kielégítő. Ennek oka a ház- tulajdonos — a bérbeadó — magatartása. Már évekkel ezelőtt szövetkezetünk saját költségére elvégezte volna a szükséges tatarozás! munkálatokat, de a tulajdonos a hozzájárulást megtagadta. A vásárlási körülmények és az ellátás javítása érdekében — ideiglenes jelleggel — a bolt mellett levő, és áfész tulajdont képező raktárhelyiségbe telepítjük át- az iparcikkboltot. Az áthelyezés munkálatait megkezdtük. Az ideiglenes jelleget azért említjük, mert .véglegesen csak egy új bolt felépítése oldja meg Tabdi község ellátását. Az új, kb. 300 négyzet- méteres kereskedelmi egységet lehetőségeink szerint még ebben a tervidőszakban felépítjük. Ami pedig az ellátást illeti, novemberben és decemberben egyes áruk iránt jelentős mértékben megnövekedett a lakosság igénye. Előfordult, hogy az utánpótlás a nagykereskedelem szállításainak késése miatt nem történt meg idejében. Arra odafigyeltünk*1 hogy az alapvető élelmiszerek ellátása folyamatos legyen. Nem lehet azonban magyarázat a só hiányára, mert a kiskőrösi FÜSZÉRT-raktár megfelelő készlettel rendelkezett. A mulasztás miatt a bolt vezetőjét felelősségre vontuk. Aa iparcikk és a ruházati cikkekből a naponta keresetteket tartani kell a bolt készletében. A helyi igényekhez a készlet kialakítása boltvezetői feladat. Ezt a kötelességét elmulasztotta a boltvezető, és emiatt figyelmeztettük. Hatékonyabb hálózati ellenőrzést rendeltünk el, amely a jövő-J ben javítja majd az ellátást, és kevesebb ok lesz a vásárlók panaszaira. Pétervári János, a Kiskőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke” ÚJDONSÁGOK A TIT STÚDIÓJÁBAN • Üj technikai érdekességekkel gazdagodott a TIT természettudo- mányf stúdiójának fizikai jelenségeket bemutató állandó kiállítása. Érdekesség a televízióval kombinált mikroszkóp, a fénytelefon és as új vasúti és autópálya-terepasztal. A képen: a fény telefon. (MTI-; fotó — Soós Lajos felvétele — KS)
