Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
fl v» JLU a'S. iVl/4UM Szívműtét - gyermekkorban A szívbetegek mintegy 2 százaléka veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenved. A gyermekgyógyászat legnagyobb problémáját ezért ma már a gyógyszerekkel nem befolyásolható fejlődési rendellenességek jelentik. A szívsebészet előrehaladása nagy segítséget jelentett a szívfejlődési rendellenességek kezelésében. Szívfejlődési rendellenességen a szív és a nagyerek szerkezeti rendellenességeit értjük. Ide tartoznak azok az elváltozások például, amelyekben az oxigéntartalmú, artériás vért tartalmazó, nagy nyomású bal szívfél, valamint a vénás vért tartalmazó kisebb nyomású jobb szívfél között rendellenes összeköttetés van. Más esetben a bal, illetve a jobb kamrából kivezető nagyereken szűkület van. G hibákat műtéttel lehet korrigálni, ez azonban akkor igazán eredményes, ha időben kerül rá sor. Ha a műtét időpontja késik, a szívfejlődési rendellenességek káros következményei olyan mértékben fejlődhetnek ki, amelyeken már nem segít a szívműtét. A korán elvégzett műtét mindig hatásos és a beteg a műtét után teljesen egészségessé válik, a beavatkozás veszélye pedig alig haladja- meg egy sérv- vagy vakbélműtét ti veszélyességét. Alapvető orvosi * feladat tehát a veleszületett szívhibák korai kórismézése, a diagnózis felállítása azonban nem- mindig egyszerű feladat. A kis- csecsemők, gyermekek gyakran • Munkában a szívsebész-team. • Műtét után. panaszmentesek, vagy panaszaik nem szívbetegségre utalnak. A veleszületett szívhibák káros működési következményeit ezek a korai szívműtétek előzhetik meg. A pitvari vagy kamrai sövényhiány korrigálása, a szűkületek kiiktatása, a kétféle vér keveredésének a megakadályozása a mai sebészi technika mellett nem okoz különösebb nehézséget. Ha nagy a sövényhiány, a lyuk befoltozására a sebész műanyagokat is alkalmazhat, Mérés lézerradarral Napjainkban több száz mesterséges hold kering a Föld körül, amelyeknek feladata a földfelszín geofizikai, geodéziai méréseinek az elősegítése. Nemzetközi összefogással a Földön bizonyos távolságokban észlelő állomásokat szerveztek, amelyek összehangoltan követik a mesterséges holdak mozgását és végzik a méréseket. A folyamat azzal kezdődik, hogy jóval a tulajdonképpeni észlelés előtt szükség van az észlelendő, a meghatározandó pozíciójú mesterséges égitest érkezésének az előrejelzésére. Ezt számítógéppel végzik. Az égitestek pályaegyenletein alapuló előrejelző programok alapján kiszámítják, hogy körülbelül mikor, hol lesz látható a kérdéses égitest. Az adott időpontban speciális saputnyiikészlelő fotókamerával lefényképezik a mesterséges égitestet. Nagyobb pontosságot tesz lehetővé. a lézerradar. Ma már milliárdos másodpercnyi időkülönbséget is jól tudnak mérni. Ennyi idő alatt a fénysugár is csupán 30 centimétert tesz meg. A különleges, fényvisszaverő prizmákkal ellátott geodéziai műholdat egy erős, rövid lézerfényimpulzussal megcélozva, majd a visszatérő jel megérkezésének és a jel kibocsátásának az időkülönbségét mérve azonnal meghatározhatják a mesterséges holdnak az észlelőtől való távolságát. Mégpedig több száz, vagy több ezer kilométer távolság esetén és egy méternél kisebb hibával. Az észlelő állomások másik modem módszere a doppler-technika. Vannak olyan különleges (geodéziai, navigációs célú) műholdak, • A nyugat-lengyelországi Bo- roviecben állt munkába ez a lézerradar a műholdak megfigyelésére. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) amelyek nagy frekvenciaállandósággal folyamatosan rádiójeleket sugároznak. Amíg a műhold az észlelőhely felé közeledik, ez a frekvencia az észlelőállomáson eltolódik a nagyobb, távolodáskor pedig a kisebb értékek felé- (A közeledő vonat füttyét is magasabbnak, a távolódóét mélyebbnek halljuk.) Ennek a jelenségnek a hasznosításával — bonyolult elektronikus technikának, számítógépeknek és különleges műholdaknak az alkalmazásával — szinte pillanatról pillanatra deci méternyi pontossággal mérhető a földi pontok helyzete. Geotermális szondázás Elektronikus hőmérő segítségével bukkantak nemrég földgázmezőre a Szovjetunióban. A műszer működése a talajban fennálló hő- mérsékletkülönbségeken alapul: egyes ásványfajták telepszerű előfordulásai közelében a talajhőmérséklet 1—2 fokkal magasabb a szokásosnál. A különleges hőmérő alig nagyobb egy töltőtollnál. Az akkumulátorral táplált tranzisztoros konstrukció nagy érzékenységet biztosít és lehetővé teszi a hőmérséklet egy század fokos pontossággal való meghatározását. A geotermális szondázás hatékonyabbá teszi az olaj, gáz, érc és egyéb ásványok kutatását. Mindennapi feladatok Cserearányromlás, külkereskedelmi mérleg, energiaválság, termékszerkezet-átalakítás : mind olyan kifejezések, amelyek nap mint nap olvashatók a lapokban, hallhatók a rádióban, összefüggésüket, fontosságukat számok tucatjaival, gondos elemzésekkel világítják meg a szakemberek. Nem magyar sajátosság A nemzeti jövedelem egyhar- mada a külkereskedelemből származik — ebből a szempontból egészen sajátos szerkezetű népgazdaságunk. Import által kerül a .termelés vérkeringésébe a fő nyers- és alapanyagok nagy hányada — ez is meghatározó. A vas 95 százalékát, a faanyagok több mint felét, a textil-, bőr-, ruházati ipar anyagainak nyolcvan százalékát külföldről hozzuk be. Az új beruházások gépeinek fele nem itthon készül. Akár úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy a szuverén magyar állam gazdaságilag nem önálló. Ez persze nem jelent értékítéletet, minthogy az exportorientáltság nem magyar sajátosság. A fejlett ipari országok közül például Belgium és Hollandia nemzeti jövedelmének 60—70 százaléka így — rossz magyarságú, de pontos szakkifejezéssel élve — realizálódik. Az is természetes, hogy ilyen „fölállásban” hazánk nem függetlenítheti magát a világgazdasági helyzettől, a világpiac alakulásától. Attól például, hogy 1973 óta kilencszeresére nőttek az olajárak. S ezzel összefüggésben természetesen mindazon termékek ára többszörösére emelkedett, amelyek energiahordozót „rejtegetnek”. Márpedig alig van olyan anyag, amelynek készítéséhez ne használnának föl valamilyen energiát. Cseppet sem sima kiút Eleinte úgy tűnt, hogy gazdasági intézkedésekkel sikerül kivédeni a világgazdasági válság hazánkra való hatását, ám csakhamar rá kellett jönni: az elképzelés nem vált valóra. Sőt, 1973 és 1978 között igen nagy százalékkal romlott a cserearány: ugyanannyi termékünkért jóval kevesebbet kapunk. Egyértelművé vált, hogy meg kell változtatni gazdaságunk szerkezetét, pontosabban: a termékszerkezetet. A cél világos: olyan áruk előállítása, amelyek mind a tőkés, mind a szocialista piacon kedvező áron adhatók el. Ám a kiút, amelyet a helyzet alapos elemzése után a párt Központi Bizottságának 1977. októberi határozata jelölt meg, cseppet sem sima. Több más mellett át kellett értékelni — az energiahordozók drágulása miatt — a hazai szénbányászat fejlesztési elképzeléseit. Hogy miért? Egy tonna kuvaiti olaj önköltsége 12 dollár, míg az ugyanennyi energiát képviselő három tonna hazai szén előállítása 60—70 dollár. Csakhogy! Mire piacra kerül, száz dollár a kuvaiti olaj! Van tehát jövője a magyar szénbányászatnak. A kutatások szerint a korábbi sejtéseknél több és jobb minőségű szenünk van. Egy kilométer mélyről magas koncentrációjú rezet hozhatunk felszínre: a jelenlegi helyzetben vállalni kell a több munkát. Nem több — jobb! Van persze olyan termékünk, amiből a jelenleginél jóval többet is eladhatnánk: épp ezért létfontosságú a mezőgazdaság fejlesztése. Már most föl kell készülnünk arra az időre, amikor a mainál sokszorosan nagyobb lesz a kereslet a termékeink iránt. Tekintve, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb mezőgazdasági megyéje, hogy itt jó pár termelési rendszer működik, nem vitás, hogy nagy feladatok állnak a megye előtt. Nagyjából kétezer előtt válnak általánossá a zárt termelési rendszerek, s lesznek jóval magasabbak a termésátlagok. A kukoricáé például a jelenlegi 50 helyett hektáronként 70—80 mázsára nő — vagy még többre. Miért van erre szükségünk? Azért, mert az élelmiszer igen fontos exportcikkünk: jelenleg a mezőgazdaság termelésének 30— 40 százaléka kerül külföldre, néhány év múlva pedig 60—70 százalékos arány is kialakítható. Az ebből származó hasznot nem kell különösebben magyarázni. Megnyílik a lehetőség a mező- gazdasági gépgyártás fejlesztése— fejlődése előtt, s az élelmiszer- feldolgozás is megerősödhet. Egy azonban már most biztos: az a jelszó, hogy „termelj többet, jobban élsz!” — múlté. Nem többet kell gyártani, hanem jobbat! Példát . használva: nem 500 ezer nadrágot kell előállítani, hanem olyan 50 ezret, amelyik egyképp díszeleghet a Váci utca vagy a párizsi St. Michel sugárút díszbutikjában. Egyszerűbben mondva mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szemlélet kialakítása a cél. Természetesen vannak teendők az ár- és a bérrendszer tökéletesítésében is. Elérendő cél, hogy az árak a tényleges ráfordítást tükröznék,’ azaz éí^k'á^nyosak legyenek. Ami pedig a béreket illeti,- szemléletváltozásra van szükség, minthogy jelenleg másfélszer annyit keres, aki ezer munkadarabot összecsap, mint az, aki ötszáz minőségi terméket állít elő. Az eddigiekből világosan kitetszik a napi feladatok sora is. Tervszerűbb, hatékonyabb, a minőséget minden korábbinál inkább szem előtt tartó, gazdaságosabb munkát kell végezni. Nem könnyű feladat. Am nem nevezhető annak népgazdaságunk helyzete sem. B. J. Nagy érték a méz Jelentős támogatás méhészeknek Napjainkban negyvenezren mé- hészkednek hazánkban. Vannak, akik főfoglalkozásként, mások kedvtelésből tartanak méheket. Vasutas, gyári munkás, iskolaigazgató ugyanúgy megtalálható soraikban, mint az orvos, a kereskedelmi dolgozó és a termelőszövetkezeti tag. A méhcsaládok száma meghaladja a 600 ezret. Kedvezmények Az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása, az idei szokatlanul kemény tél, igen megviselte a méh- állományt, próbára tette a méheket, méhészeket egyaránt. A HUN- GARONEKTÁR, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat javaslatára a Pénzügyminisztérium mérlegelte a nehézségeket. A méhcsaládok kedvező áttelelte- tésének segítésére cukonkedvez- ményben részesítették a méhészeket: a méhészek normál cukrot kaptak, illetve kapnak 10 forintos egységáron. A méhészetek fejlesztésére és korszerűsítésére, illetve a méhcsaládok megerősítésére 1977—78-ban az OTP és a takarékszövetkezetek ötéves törlesztésre, évi 2 százalékos kamatra, több mint 100 millió forint kölcsönt folyósítottak a méhészeknek. A kamatkülönbözetet — 6 százalékot — a HUNGARO- NEKTÁR vállalta magára. A termelés sok irányú támogatása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a két egymást követő kedvezőtlen év ellenére a méhállomány nem csökkent és a méhcsaládok megfelelő élelemkészlettel teleltek át. Ez az idei esztendő várható jó termelésének fontos előfeltétele. Keresett exportcikk a méz. Tavaly mézből — amelyet a MO- N1MPEX Külkereskedelmi Vállalat értékesít — 8 millió dollárbevétel származott. Az idei évre 9 millióra tervezik növelni a bevételt. A méhészek jó szakmai felkészültségét mutatja, hogy az egy méhcsaládra jutó árutermelés — az európai országok között — nálunk a legnagyobb. Emelik a felvásárlási árat Ha a kiskerttulajdonosoknak csupán egy százaléka létesítene négy-öt családos méhészetet, ezzel 80—100 ezer méhcsaláddal szaporíthatnák a jelenlegi állományt. Szerencsés esetben — jő Időjárási viszonyok mellett — még a hely- beni méhészkedéssel Is 5—10 kiló mézet lehet nyerni családonként. A termelők anyagi érdekeltségének fokozása érdekében — az idén egy forinttal felemelték — az akácméz felvásárlási árát. A június 15-lg átadott virágporért kilónként 75 forint helyett 95 forintot fizetnek. Az ezt követő időszakban a felvásárlási ár változatlan. Többet fizetnek 10 forinttal a viasz kilójáért is. Mézből, méhviaszból, virágporból, méhszuCélgépeket készítő brigádok A MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi gyáregységének két tmk- brigádja több szocialista cím elérése után jelenleg már az aranyjelvény tulajdonosa. Az Egyetértés I. és az Egyetértés II. brigád tevékenységéről a legnagyobb elismerés hangján emlékezik Csörgő József műhelyvezető. A két kollektíva vállalásai közölt — mondotta — a legfőbb helyen szerepel a termelést segítő tevékenység. Igaz, hogy ez munkaköri kötelességük is, de ennél sokkal többet tesznek. A nyolc szakmát képviselő 46 brU gódtag múlt évi munkájának értéke 6 millió 250 ezer forint. Anélkül, hogy a többi szakma jelentőségét lebecsülném, a legfontosabbnak tartom a lakatosok és villanyszerelők tevékenységét. Gyáregységünk 14 millió forint értékű különböző termelő gépét és berendezését ők tartják karban és szükség esetén soron kívül megjavítják. Évente mind a termeléshez, mind H fűtéshez igen sok gázolajat használunk. A korábbi években hordókban szállítottunk, s ez a módszer —, amellett, hogy nehéz fizikai munkát is jelentett — tetemes csepegési veszteséggel is járt. A múlt évben a tmk dolgozói harminc köbméteres „olajkutat” létesítettek, amely megfelel minden biztonsági követelménynek. A nehézkes szállítás megszűnt, most már tartálykocsik hozhatják az olajat. Ezenkívül jelentős önköltségcsökkentést is érünk el így, mert lehetőség nyílik nyáron az olcsóbb fűtőolaj beszerzésére. Külön elismerést érdemelnek a tmk vasas és villanyszerelő szakemberei. Több olyan célgépet gyártottak, amelyekkel egyrészt nehéz fizikai! munkát tudtunk megszüntetni, másrészt pedig a termelékenységet is növelhettük; Elsősorban az autóbuszablakokat gyártó részleg termelését segítették az új célgépek. Ilyen gép például az, amelyik az ablak beszerelését könnyíti meg és jelentős mértékben csökkenti az esetleges üvegtörést. Az ívkeretek hajlítá- sánál keletkezett ráncosodás megszüntetésére is szerkesztettek! egy pneumatikus sarokcsiszoló gépet. Dorcsák Gyula villanyszerelőnek ez az újításnak számító célgépe létszámmegtakarítást is eredményez. Az egyik társgyártól átvettük a konzervipari műanyag láncold szerelését. Kaptunk két üzem- képtelen célgépet is a termelés- hez. Brigádjaink azonban —még bizonyos konstrukciós módosítást is végrehajtva — nagyon rövid idő alatt a termelés szolgálatába állították a gépeket, amelyek azóta is kifogástalanul működnek; Mint elöljáróban is mondtam; gyáregységünkben gyakorlatilag nincs felesleges gépállás. A tervszerű megelőző karbantartás minden gépre kiterjed, s ha valamelyik „menet közben” üzemképtelenné válik, perceken belül a helyszínen van a szerelő. O. L. • Az Egyetértés I. brigád végezte el soron kívül — szombaton—vasárnap — négy présgép áthelyezését, amelyre belső átszervezés miatt volt szükség. Zsikla György lakatosnak is nagy szerepe volt abban, hogy azon a hétfő reggelen zavartalanul láthattak munkához a gépek az új műhelyben. • A Kecskeméti Törekvés Tsz tagja Nagy János, aki ötven méhcsalád gazdája is. (Pásztor Zoltán felvétele) rokból — minden mennyiséget átvesznek. Segítik a vándoroltatást A Volán Tröszt az idén is fuvarkedvezménnyel, a HUNGARO- NEKTAR pedig további szállítási kedvezménnyel segíti majd a vándoroltatást, amelyre Időben megkezdik a felkészülést. Az áfészek önköltségi áron adnak termelőeszközöket (egyebek között kaptárt) a méhészeknek. Egyre több mező- gazdasági nagyüzem köt szerződést almáskertje, maglucernája, napraforgója, repcéje megporzá- sára a szakcsoportokkal. A gazdaságok térítés nélkül szállítják a méheket és fizetnek is a méhek igénybevételéért. Felmérések szerint a méhek végezte megporzás több mint 90 mezőgazdasági nö-; vény termesztésénél nélkülözhet tetten. Világhírű méztermelésünk alapja: hazánk gazdag akácosai. Több' akácerdőnk van, mint valamennyi európai országnak együttvéve. Az idei tavaszon mintegy 300 ezer hektár akácerdő és 4Ü0 ezer hektárnyi egyéb mézelő terület várja a szorgalmas méheket. A hazai méztermelés 00—70 szá-, zalékát az akácméz adja. Jellegze-' tessége, hogy évekig folyékony, marad, szép világos színű és nem kristályosodik. Az akácméz értét két növeli, hogy mivel az erdőket nem kell vegyszerezni a növényi kártevők ellen — ebbe a mézbe nem kerülhet az emberi szervezet-! re káros vegyszer. Sz. E. i
