Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ ESEMENY Elfogadták a Szovjetunió új alkotmányát AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 237. szám Ára: 90 fillér 1977. október 8. szombat Tegnap délelőtt, helyi Idő szerint 10 órakor, ismét együttes ülésre ült össze a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács, hogy megtárgyalja és elfogadja az ország új alkotmányának tervezetét. Az ülésen Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével részt vettek az SZKP KB elnökségének tagjai. A záróülésre ismét zsúfolásig megteltek a közönség részére fenntartott karzatok, a diplomaták, az újságírók páholyai. Az ülést Sityikov, a. Szövetségi Tanács elnöke nyitotta meg, ezután Leonyid Brezsnyev számolt be az ülésszakon a szerkesztő bizottság javaslatairól. Leonyid Brezsnyev rövid összefoglalójában elmondotta, hogy a vita felszólalói, akik a szovjet tárKépünk a Szovjetunió LegfeH sőbb Tanácsának elnökségéről ké* szült. (Telefotó—AP—MTI—KS) A szakszervezeti nevelőmunka nem reszortfeladat Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa. Napirendjének első pontjaként a „Megyénk szakszervezeti szervei nevelő tevékenységének tapasztalatai. Feladataink a SZOT 1977. április 8-i — a nevelő munka fejlesztésével kapcsolatos határozatának végrehajtásában” c. középtávú programot vitatta meg — Némedi Sándornak, az SZMT titkárának előterjesztésében. Az előadó — az előre kiadott írásos anyaghoz kapcsolódva — szóbeli kiegészítést tett, és abban a kiemelkedően fontos kérdésekkel foglalkozott. Elsőként a szakszervezetek nevelő szerepének helyes értelmezéséről szólt, hangsúlyozva, hogy ez szorosan összefügg a megye társadalmának dinamikus átré- tegeződésével. Az aktív keresők többségét ma már a munkásság alkotja Bács-Kiskun megyében. A bérből és fizetésből élők között például 1965-ben még 63 000 volt a munkások száma, tavaly év végén már 95 000 —, s abból 70 000 az iparban dolgozóké. A bérből élő nők száma ugyanezen idő alatt 36 ezerről több mint 62 ezerre nőtt. Jelentős a változás a 30 éven aluliak számában ami — szintén az említett időszakban 33 ezerről 52 ezerre emelkedett. A megye munkásságának arculatát az is befolyásolja, hogy iparunkban főleg gyáregységek, telephelyek találhatók, meglehetősen heterogén termelési struktúrával. Üzemeink viszonylag kis méretűek, egy részüknél elmaradott a technikai színvonal. Motiváló tényező a mezőgazdasághoz való széles kötődés, amit az is igazol, hogy minden ötödik munkás tanyán él. Sajátos megyei vonás, hogy sok helyütt hiányoznak az ipari munkásmozgalom hagyományai, ezek jórészt még most alakulnak ki. — Mind e jellegzetességeknek meghatározó szerepük van a szakszervezeti nevelő munka tartalmában, módszereiben. Mind az írásos anyag, mind a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nevelő munkásságának a szakszervezeti mozgalom össztevékenységében kell érvényre jutnia, ami tehát kizárja, ennek resszortjellegét. A fejlett szocialista társadalom építése magasabb igényeket támaszt a nevelő munkával szemben is — elsősorban annak minősége, mélyÜlésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa sadalom valamennyi rétegét, minden szövetséges és igen sok autonóm köztársaságot képviseltek, egyöntetűen támogatták az alkotmánytervezet elfogadását, éppúgy, mint a szerkesztő bizottsághoz véleményüket írásban továbbító képviselők, Ismertette azokat a módosításokat, amelyeket a képviselők a Legfelsőbb Tanács ülésén tették, és amelyeket a szerkesztő bizottság tagjai elfogadásra ajánlottak, majd végleges formában beterjesztette az alkotmánytervezet szövegét. A Legfelsőbb Tanács ezután megkezdte a szavazást a tervezetről. Az alkotmány bevezetőjéről, illetve egyes fejezeteiről külön- külön szavaztak, a fejezeteket kü- lön-külön fogadták el a Szövetségi és a Nemzetiségi Tanács tagjai. A képviselők nagy tapssal köszöntötték valamennyi fejezet elfogadását. A fejezetenkénti szavazás befejezése után a két ház külön- külön teljes szövegében elfogadta az új alkotmányt. A képviselők hatalmas tapssal, helyükről felállva köszöntötték a történelmi jelentőségű eseményt, amelynek részesei voltak: a Szovjetunió új alkotmányának elfogadását. A hosszú percekig tartott ünneplés után a Legfelsőbb Tanács két háza ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el a Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáról és kihirdetéséről. Ezután Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja zárszavát. Brezsnyev beszédében világtörténelmi jelentőségű eseménynek nevezte az új alkotmány elfogadását, majd javasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács nyilvánítsa október hetedikét az alkotmány ünnepének. Ugyancsak javasolta, hogy a tanács fogadjon el törvényt az alkotmány alkalmazásáról, bízza meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségét és a Minisztertanácsot a szükséges törvényerejű rendeletek és rendelkezések meghozásával és az új alkotmány előírásainak megfelelő időszakra hosszabbítsa meg saját működésének időszakát, illetve a megfelelő választott szovjet szervek működési időszakát. „Ezeknek a törvényeknek elfogadásával az új alkotmány működik, él, dolgozik” — mondotta az SZKP KB főtitkára, majd részletesen méltatta az új alkomány jelentőségét. A Legfelsőbb Tanács elfogadta a két javaslatot és az alkotmány ünnepének nyilvánította október hetedikét. Leonyid Brezsnyev hatalmas tapssal fogadott előadói beszéde után Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára tett javaslatot arra, hogy az új alkotmány 120. cikkelyének értelmében válasszák meg a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettesét. Szuszlov a magas tisztségre Vaszilij Kuznyecovot, az SZKP PB póttagját javasolta, aki jelenleg a külügyminiszter első helyettese. Mint elmondotta, Kuz- nyecov gazdag élettapasztalata, a Szovjetunió bel- és külpolitikájának végrehajtásában szerzett széles körű ismeretei, kellően alkalmassá teszik ennek a nagyfontosságú feladatnak az ellátására. A küldöttek a javaslatot egyöntetűen elfogadták, majd Vaszilij Kuznye- cov köszönetét montott az SZKP Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanácsnak a megtisztelő bizalomért. A Legfelsőbb Tanács ezt követően elnökhelyettessé választotta B. J. Szarkiszovot, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, mivel az örmény SZSZK által betöltött elnökhelyettesi tiszt időközben megüresedett. Ezután Alekszej Sityikov, a Szövetségi Tanács elnöke elmondotta, hogy az ország minden részéből hatalmas számban érkeztek az ülésszak címére, az SZKP KB Központi Bizottságához és személyesen Leonyid Brezsnyevhez a dolgozók, kollektívák táviratai, üzenetei, amelyekben egyöntetűleg lelkes támogatásukról biztosították az ülésszak munkáját, a Szovjetunió új alkotmányát. A Legfelsőbb Tanács tagjai nevében köszönetét mondott ezekért az üdvözletekért, majd berekesztette az ülésszakot. A teremben felcsendült a Szovjetunió himnusza, majd a több mint 1500 küldött hosszú percekig tartó lelkes tapssal köszöntötte a Szovjetunió új alkotmányát, amely — a Legfelsőbb Tanács döntése alapján — 1977. október 7-én hatályba lépett. (MTI) sége, árnyaltsága és folymatossá- ga szempontjából — húzta alá a beszámoló. Méltatta a több mint ötezer szocialista brigád hetvenezer tagjának társadalomformáló jelentőségét, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett és teljesített vállalásaikkal mutatnak példát a jó közösségi, hazafiúi és internacionalista magatartásra. Legyenek rajta a szakszervezetek, hogy a másokért is tenniakarás tulajdonsága tért hódítson azok közt is, akik nem szocialista brigádokban dolgoznak. Megkülönböztetett hangsúllyal foglalkozott a munka társadalmi rangjának, tekintélyének fontosságával. Érvényt kell szerezni annak a lényeges elvünknek, hogy az * életben való előjutás alapja mindenekelőtt a jól végzett munka legyen, s valóban az kapjon többet. aki többet, jobban dolgozik. Az igen alapos középtávú program, s az ennék leglényegesebb részeit elemző szóbeli kiegészítés nagy vitakedvet ébresztett a résztvevőkben, akik mozgalmi tapasztalataikból bőségesen merítve szolgáltak ötletekkel, következetes állásfoglalásokkal — a szakszervezeti nevelőmunka még hatásosabbá tételére. Felszólalt: dr. Búzás János, a Dolgozók Általános Iskolájának igazgatója, Palsovics József (HVDSZ), Csapiár Vilmos, Művészeti Dolgozók Szakszervezete, Arany József né, Élelmiszer Kisker. V., Halász Rudolf, bajai Vízügy, Róza Imréné. dr. Mándoki Antal, Tóth József —• Kecskemétről —, Borsód! György SZMT-vezető titkár, Gaj- da Mátyás, Vasút, Kun Lajos, BÁCSÉP, Komáromi Attila, megyei pártbizottság, Tóth Pál, Kiskunfélegyháza Vegyipari Gépgyár, Csanádi Ferenc, Hosszúhegyi ÁG., Horváth István, SZOT, Kovács Endre, SZMT Műv. Központ. / Az SZMT Elnökségének a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról szóló tájékoztatót Borsódi György előterjesztése után jóváhagyólag vette tudomásul a tanács. Végezetül személyi kérdésekben döntött az SZMT. T. I. A tudomány termelőerővé válik Tapasztalatok az agráripari egyesülések tevékenységéről A párt XI. kongresszusa határozatot hozott arról, hogy a mezőgazdaságban tovább kell folytatni a szövetkezetek termelést szolgáló társulásainak, közös vállalkozásainak és vállalatainak létrehozását. Ezzel egyúttal elősegíthető a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztése. A gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit lehet megteremteni, amelyek gyorsítják a mezőgazdaság további iparosodását. Ilyen alapelvek ösztönözték az agráripari egyesülések létrehozását. Először a Hajdúsági Agráripari Egyesülés alakult meg. Ezt követte még három az országban, köztük a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés. Ezek az új termelési összefogások kísérleti jelleggel jöttek létre, megfelelő tapasztalatok szerzése érdekében. Tegnap Kalocsán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére megbeszélésre jöttek össze az agráripari egyesülések vezetői. A tanácskozást dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár vezette. Jelen voltak az érdekelt megyék tanácsi vezetői is, köztük dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun me-» gyei Tanács elnökhelyettese. Az összejövetel célja az volt, hogy értékeljék az eddigi munkát, s a további tennivalókat. A résztvevők előzőleg írásban megkapták az eddigi munka áttekintését. Az agráripari egyesülésein nem nagy múltra tekintenek vissza, hiszen a hajdúsági az elmúlt év közepén, a többi pedig ez év január elsején alakult,' Jelentőségük azonban nagy, hiszen több mint 250 ezer hektár területen gazdálkodnak. Mint azt dr. Major Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta; (Folytatás a 2. oldalon.) Az év vége előtt Francia vendégek Kecskeméten Október 5-én megyénk székhelyére érkezett a franciaországi Arcueil város három tagú küldöttsége Gaston Troosiletnek, a városi tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. Kecskemét testvérvárosának küldötteit tegnap a délutáni órákban fogadta dr. Körös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára. Felvételünk a fogadáson készült. Nem mindent eldöntő időpont, mégis fontos dátum az esztendő utolsó negyedévének eleje. Ilyenkor még van mód lerpérni az üzemekben, gazdaságokban a kilenc hónap alatt elért termelési eredményeket, s lehetőség van arra, hogy év végéig módosítsanak a munka ütemén, pótolják az esetleges lemaradásokat. Ezt teszik most a népgazdaság minden ágában, a vállalatok valamennyi termelőegységben. Bács-Kiskun megye ipara nem indult rosszul az idén és számottevő eredményekről adhatott számot az első félévben. Túlteljesítette termelési előirányzatát, s az elmúlt év azonos időszakához mérten 12 százalékkal több árut állított elő. Mindez természetesen csak jó kezdetnek tekinthető, hiszen a második félévi kötelezettségek teljesítése általában még nagyobb erőfeszítéseket kiván. Ugyanakkor azt is tudjuk — mert tapasztaltuk is —, hogy míg a vállalatok, gyárak egyik része jelentős előnyre tett szert az év első hat hónapjában, jó néhány üzem viszont nem érte el a várt eredményeket, amit a második félévben pótolnia is kell. Az összkép — mint az eddig elmondottakból is kitűnik — igen változó még egyes városok iparát tekintve is. Halas tárcaiparán belül például csak két gyár — a Baromfifeldolgozó és a Ganz- MAVAG — tett eleget első félévi kötelezettségeinek. Baján viszont csak egy üzem — a Bácska Bútoripari Vállalat — lógott ki lemaradásával a sorból. A termelés hatékonyságában is lényeges eltérések mutatkoznak. Am a gyártás megfelelő előkészítése összefügg a termelés valamennyi minőségi mutatójával. Ezt igazolja az is, hogy például Baja üzemei — hatékonyabban termelve —, oz elmúlt év azonos időszakához mérten több mint 40 százalékkal növelték vállalati nyereségüket. Igaz, az eredmény megyei viszonylatban is kiemelkedő. A jövő esztendő egyben az V. ötéves terv félidejét is jelenti. Ezt azért fontos figyelembe venni, mert a tervidőszak második felében — a külgazdasági tényezők kedvezőtlen . alakulása ellenére is — megakarjuk gyorsítani a magyar népgazdaság fejlődését, megfelelő ütemben növelni a lakosság életszínvonalát. Ez a tervtörvényben elfogadott célkitűzés, amelynek megvalósításához azonban csak szilárd alapokról lehet hozzákezdeni. S ezt a szilárd alapot rakjuk le most, az idei termelési tervek végrehajtásával. Az elkövetkező három hónap nem hosszú, de annál fe- lelőségteljesebb időszak lesz. Fegyelmezett helytállást kíván a termelés minden posztján az irányítóktól, a fizikai dolgozóktól egyaránt. A közös cél érdekében — mert nemcsak a vállalati, hanem a nép- gazdasági terv teljesítéséről is szó van, —, ha a helyzet úgy kívánja, az egyéni és a közvetlen csoportérdeket alá kell rendelni az egész országnak, a nagy közösségnek. Arról van szó, hogy a vállalati kollektíva akkor is tartsa be a szállítási határidőket a vele termelési együttműködésben levő üzemek részére, ha az különlegesen nagy erőfeszítéseket, vagy éppen anyagi áldozatokat követel. A termelést nehezítő okok ismertek. Ezek közül az első helyen a munkaerőhiány említhető. Egyébként . számos üzemet sorolhatnánk fel, amelyek kisebb létszámmal jóval magasabb termelési értéket produkáltak az idén, mint tavaly. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyára például 13 százalékkal kevesebb dolgozóval 17 százalékkal több árut gyártott ebben az évben kilenc hónap alatt, mint 1976-ban szeptember végéig. Számolni lehet az őszi csúcsforgalomban az anyag- szállítási nehézségekkel is. Arra is mondhatnánk azonban példákat, hogyan sikerült megoldani az ilyen Jellegű iproblémákat munkaerő-átcsoportosításokkal egyes üzemekben. Az év vége előtti sok-sok gond közepette pedig nem feledkezhetünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére munkaversenyben dolgozók tízezreiről. Alkotóerejük, áldozatkészségük a legnagyobb biztosítéka az éves tervek teljesítésének. N. O.
