Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ ESEMENY Elfogadták a Szovjetunió új alkotmányát AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 237. szám Ára: 90 fillér 1977. október 8. szombat Tegnap délelőtt, helyi Idő szerint 10 órakor, ismét együttes ülésre ült össze a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának két háza, a Szö­vetségi Tanács és a Nemze­tiségi Tanács, hogy megtárgyalja és elfogadja az ország új alkot­mányának tervezetét. Az ülésen Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével részt vettek az SZKP KB elnök­ségének tagjai. A záróülésre ismét zsúfolásig megteltek a közönség részére fenntartott karzatok, a diplomaták, az újságírók páholyai. Az ülést Sityikov, a. Szövetségi Tanács elnöke nyitotta meg, ez­után Leonyid Brezsnyev számolt be az ülésszakon a szerkesztő bi­zottság javaslatairól. Leonyid Brezsnyev rövid össze­foglalójában elmondotta, hogy a vita felszólalói, akik a szovjet tár­Képünk a Szovjetunió LegfeH sőbb Tanácsának elnökségéről ké* szült. (Telefotó—AP—MTI—KS) A szakszervezeti nevelő­munka nem reszortfeladat Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszerveze­tek Bács-Kiskun megyei Tanácsa. Napirendjének első pontjaként a „Megyénk szakszervezeti szervei nevelő tevékenységének tapasz­talatai. Feladataink a SZOT 1977. április 8-i — a nevelő munka fejlesztésével kapcsolatos határo­zatának végrehajtásában” c. kö­zéptávú programot vitatta meg — Némedi Sándornak, az SZMT titkárának előterjesztésében. Az előadó — az előre kiadott írásos anyaghoz kapcsolódva — szóbeli kiegészítést tett, és abban a ki­emelkedően fontos kérdésekkel foglalkozott. Elsőként a szakszervezetek ne­velő szerepének helyes értelme­zéséről szólt, hangsúlyozva, hogy ez szorosan összefügg a megye társadalmának dinamikus átré- tegeződésével. Az aktív keresők többségét ma már a munkásság alkotja Bács-Kiskun megyében. A bérből és fizetésből élők között például 1965-ben még 63 000 volt a munkások száma, tavaly év vé­gén már 95 000 —, s abból 70 000 az iparban dolgozóké. A bérből élő nők száma ugyanezen idő alatt 36 ezerről több mint 62 ezerre nőtt. Jelentős a változás a 30 éven aluliak számában ami — szintén az említett időszakban 33 ezerről 52 ezerre emelkedett. A megye munkásságának arculatát az is befolyásolja, hogy iparunk­ban főleg gyáregységek, telephe­lyek találhatók, meglehetősen he­terogén termelési struktúrával. Üzemeink viszonylag kis mére­tűek, egy részüknél elmaradott a technikai színvonal. Motiváló té­nyező a mezőgazdasághoz való széles kötődés, amit az is igazol, hogy minden ötödik munkás ta­nyán él. Sajátos megyei vonás, hogy sok helyütt hiányoznak az ipari munkásmozgalom hagyomá­nyai, ezek jórészt még most ala­kulnak ki. — Mind e jellegzetes­ségeknek meghatározó szerepük van a szakszervezeti nevelő mun­ka tartalmában, módszereiben. Mind az írásos anyag, mind a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nevelő munkásságának a szakszervezeti mozgalom össztevékenységében kell érvényre jutnia, ami tehát kizárja, ennek resszortjellegét. A fejlett szocialista társadalom épí­tése magasabb igényeket támaszt a nevelő munkával szemben is — elsősorban annak minősége, mély­Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa sadalom valamennyi rétegét, min­den szövetséges és igen sok auto­nóm köztársaságot képviseltek, egyöntetűen támogatták az alkot­mánytervezet elfogadását, éppúgy, mint a szerkesztő bizottsághoz vé­leményüket írásban továbbító képviselők, Ismertette azokat a módosításokat, amelyeket a kép­viselők a Legfelsőbb Tanács ülé­sén tették, és amelyeket a szer­kesztő bizottság tagjai elfogadás­ra ajánlottak, majd végleges for­mában beterjesztette az alkot­mánytervezet szövegét. A Legfelsőbb Tanács ezután megkezdte a szavazást a tervezet­ről. Az alkotmány bevezetőjéről, illetve egyes fejezeteiről külön- külön szavaztak, a fejezeteket kü- lön-külön fogadták el a Szövetsé­gi és a Nemzetiségi Tanács tagjai. A képviselők nagy tapssal köszön­tötték valamennyi fejezet elfoga­dását. A fejezetenkénti szavazás befejezése után a két ház külön- külön teljes szövegében elfogadta az új alkotmányt. A képviselők hatalmas tapssal, helyükről feláll­va köszöntötték a történelmi je­lentőségű eseményt, amelynek ré­szesei voltak: a Szovjetunió új al­kotmányának elfogadását. A hosszú percekig tartott ün­neplés után a Legfelsőbb Tanács két háza ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el a Szovjetunió új al­kotmányának elfogadásáról és ki­hirdetéséről. Ezután Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy el­mondja zárszavát. Brezsnyev beszédében világtör­ténelmi jelentőségű eseménynek nevezte az új alkotmány elfoga­dását, majd javasolta, hogy a Leg­felsőbb Tanács nyilvánítsa októ­ber hetedikét az alkotmány ünne­pének. Ugyancsak javasolta, hogy a tanács fogadjon el törvényt az alkotmány alkalmazásáról, bízza meg a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségét és a Minisztertanácsot a szükséges törvényerejű rendeletek és rendelkezések meghozásával és az új alkotmány előírásainak meg­felelő időszakra hosszabbítsa meg saját működésének időszakát, il­letve a megfelelő választott szov­jet szervek működési időszakát. „Ezeknek a törvényeknek elfo­gadásával az új alkotmány mű­ködik, él, dolgozik” — mondotta az SZKP KB főtitkára, majd rész­letesen méltatta az új alkomány jelentőségét. A Legfelsőbb Tanács elfogadta a két javaslatot és az alkotmány ünnepének nyilvánította október hetedikét. Leonyid Brezsnyev hatalmas tapssal fogadott előadói beszéde után Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára tett ja­vaslatot arra, hogy az új alkot­mány 120. cikkelyének értelmében válasszák meg a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének első he­lyettesét. Szuszlov a magas tiszt­ségre Vaszilij Kuznyecovot, az SZKP PB póttagját javasolta, aki jelenleg a külügyminiszter első helyettese. Mint elmondotta, Kuz- nyecov gazdag élettapasztalata, a Szovjetunió bel- és külpolitikájá­nak végrehajtásában szerzett szé­les körű ismeretei, kellően alkal­massá teszik ennek a nagyfontos­ságú feladatnak az ellátására. A küldöttek a javaslatot egyöntetűen elfogadták, majd Vaszilij Kuznye- cov köszönetét montott az SZKP Központi Bizottságának és a Leg­felsőbb Tanácsnak a megtisztelő bizalomért. A Legfelsőbb Tanács ezt követő­en elnökhelyettessé választotta B. J. Szarkiszovot, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökét, mivel az ör­mény SZSZK által betöltött el­nökhelyettesi tiszt időközben meg­üresedett. Ezután Alekszej Sityikov, a Szövetségi Tanács elnöke elmon­dotta, hogy az ország minden ré­széből hatalmas számban érkez­tek az ülésszak címére, az SZKP KB Központi Bizottságához és sze­mélyesen Leonyid Brezsnyevhez a dolgozók, kollektívák táviratai, üzenetei, amelyekben egyöntetűleg lelkes támogatásukról biztosították az ülésszak munkáját, a Szovjet­unió új alkotmányát. A Legfelsőbb Tanács tagjai nevében köszönetét mondott ezekért az üdvözletekért, majd berekesztette az ülésszakot. A teremben felcsendült a Szov­jetunió himnusza, majd a több mint 1500 küldött hosszú percekig tartó lelkes tapssal köszöntötte a Szovjetunió új alkotmányát, amely — a Legfelsőbb Tanács döntése alapján — 1977. október 7-én ha­tályba lépett. (MTI) sége, árnyaltsága és folymatossá- ga szempontjából — húzta alá a beszámoló. Méltatta a több mint ötezer szocialista brigád hetven­ezer tagjának társadalomformáló jelentőségét, akik a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett és teljesített vállalásaikkal mutatnak példát a jó közösségi, hazafiúi és interna­cionalista magatartásra. Legyenek rajta a szakszervezetek, hogy a másokért is tenniakarás tulajdon­sága tért hódítson azok közt is, akik nem szocialista brigádokban dolgoznak. Megkülönböztetett hangsúllyal foglalkozott a munka társadalmi rangjának, tekintélyének fontos­ságával. Érvényt kell szerezni an­nak a lényeges elvünknek, hogy az * életben való előjutás alapja min­denekelőtt a jól végzett munka legyen, s valóban az kapjon töb­bet. aki többet, jobban dolgozik. Az igen alapos középtávú prog­ram, s az ennék leglényegesebb részeit elemző szóbeli kiegészítés nagy vitakedvet ébresztett a résztvevőkben, akik mozgalmi tapasztalataikból bőségesen me­rítve szolgáltak ötletekkel, kö­vetkezetes állásfoglalásokkal — a szakszervezeti nevelőmunka még hatásosabbá tételére. Felszólalt: dr. Búzás János, a Dolgozók Ál­talános Iskolájának igazgatója, Palsovics József (HVDSZ), Csap­iár Vilmos, Művészeti Dolgozók Szakszervezete, Arany József né, Élelmiszer Kisker. V., Halász Ru­dolf, bajai Vízügy, Róza Imréné. dr. Mándoki Antal, Tóth József —• Kecskemétről —, Borsód! György SZMT-vezető titkár, Gaj- da Mátyás, Vasút, Kun Lajos, BÁCSÉP, Komáromi Attila, me­gyei pártbizottság, Tóth Pál, Kis­kunfélegyháza Vegyipari Gép­gyár, Csanádi Ferenc, Hosszúhe­gyi ÁG., Horváth István, SZOT, Kovács Endre, SZMT Műv. Köz­pont. / Az SZMT Elnökségének a leg­utóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról szóló tájékoztatót Borsódi György előterjesztése után jóváhagyólag vette tudomá­sul a tanács. Végezetül személyi kérdésekben döntött az SZMT. T. I. A tudomány termelőerővé válik Tapasztalatok az agráripari egyesülések tevékenységéről A párt XI. kongresszusa határozatot hozott arról, hogy a mezőgazdaságban tovább kell folytatni a szövetkezetek ter­melést szolgáló társulásainak, közös vállalkozásainak és vál­lalatainak létrehozását. Ezzel egyúttal elősegíthető a szocia­lista termelési viszonyok továbbfejlesztése. A gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit lehet megteremteni, amelyek gyorsítják a mezőgazdaság további iparosodását. Ilyen alapelvek ösztönözték az agráripari egyesülések létreho­zását. Először a Hajdúsági Ag­ráripari Egyesülés alakult meg. Ezt követte még három az ország­ban, köztük a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés. Ezek az új termelési összefo­gások kísérleti jelleggel jöttek létre, megfelelő tapasztalatok szerzése érdekében. Tegnap Ka­locsán a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kezde­ményezésére megbeszélésre jöttek össze az agráripari egyesülések vezetői. A tanácskozást dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár vezette. Jelen voltak az érdekelt megyék tanácsi vezetői is, köztük dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun me-» gyei Tanács elnökhelyettese. Az összejövetel célja az volt, hogy értékeljék az eddigi mun­kát, s a további tennivalókat. A résztvevők előzőleg írásban meg­kapták az eddigi munka áttekin­tését. Az agráripari egyesülésein nem nagy múltra tekintenek vissza, hiszen a hajdúsági az elmúlt év közepén, a többi pe­dig ez év január elsején alakult,' Jelentőségük azonban nagy, hi­szen több mint 250 ezer hektár területen gazdálkodnak. Mint azt dr. Major Lajos, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője elmondta; (Folytatás a 2. oldalon.) Az év vége előtt Francia vendégek Kecskeméten Október 5-én megyénk székhelyére érkezett a franciaországi Arcueil város három tagú küldöttsége Gaston Troosiletnek, a városi tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. Kecskemét testvérvárosának küldötteit tegnap a délutáni órákban fogadta dr. Körös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára. Felvételünk a fogadáson készült. Nem mindent eldöntő idő­pont, mégis fontos dátum az esztendő utolsó negyedévének eleje. Ilyenkor még van mód lerpérni az üzemekben, gaz­daságokban a kilenc hónap alatt elért termelési eredmé­nyeket, s lehetőség van arra, hogy év végéig módosítsanak a munka ütemén, pótolják az esetleges lemaradásokat. Ezt teszik most a népgazdaság minden ágában, a vállalatok valamennyi termelőegységben. Bács-Kiskun megye ipara nem indult rosszul az idén és számottevő eredményekről ad­hatott számot az első félév­ben. Túlteljesítette termelési előirányzatát, s az elmúlt év azonos időszakához mérten 12 százalékkal több árut állított elő. Mindez természetesen csak jó kezdetnek tekinthető, hiszen a második félévi köte­lezettségek teljesítése általá­ban még nagyobb erőfeszíté­seket kiván. Ugyanakkor azt is tudjuk — mert tapasztal­tuk is —, hogy míg a vállala­tok, gyárak egyik része jelen­tős előnyre tett szert az év első hat hónapjában, jó né­hány üzem viszont nem érte el a várt eredményeket, amit a második félévben pótolnia is kell. Az összkép — mint az ed­dig elmondottakból is kitű­nik — igen változó még egyes városok iparát tekintve is. Halas tárcaiparán belül pél­dául csak két gyár — a Ba­romfifeldolgozó és a Ganz- MAVAG — tett eleget első félévi kötelezettségeinek. Ba­ján viszont csak egy üzem — a Bácska Bútoripari Vállalat — lógott ki lemaradásával a sorból. A termelés hatékony­ságában is lényeges eltérések mutatkoznak. Am a gyártás megfelelő előkészítése össze­függ a termelés valamennyi minőségi mutatójával. Ezt iga­zolja az is, hogy például Ba­ja üzemei — hatékonyabban termelve —, oz elmúlt év azo­nos időszakához mérten több mint 40 százalékkal növelték vállalati nyereségüket. Igaz, az eredmény megyei viszony­latban is kiemelkedő. A jövő esztendő egyben az V. ötéves terv félidejét is je­lenti. Ezt azért fontos figye­lembe venni, mert a tervidő­szak második felében — a külgazdasági tényezők kedve­zőtlen . alakulása ellenére is — megakarjuk gyorsítani a magyar népgazdaság fejlődé­sét, megfelelő ütemben nö­velni a lakosság életszínvona­lát. Ez a tervtörvényben el­fogadott célkitűzés, amelynek megvalósításához azonban csak szilárd alapokról lehet hozzá­kezdeni. S ezt a szilárd ala­pot rakjuk le most, az idei termelési tervek végrehajtá­sával. Az elkövetkező három hó­nap nem hosszú, de annál fe- lelőségteljesebb időszak lesz. Fegyelmezett helytállást kíván a termelés minden posztján az irányítóktól, a fizikai dol­gozóktól egyaránt. A közös cél érdekében — mert nem­csak a vállalati, hanem a nép- gazdasági terv teljesítéséről is szó van, —, ha a helyzet úgy kívánja, az egyéni és a köz­vetlen csoportérdeket alá kell rendelni az egész országnak, a nagy közösségnek. Arról van szó, hogy a vállalati kollek­tíva akkor is tartsa be a szál­lítási határidőket a vele ter­melési együttműködésben le­vő üzemek részére, ha az kü­lönlegesen nagy erőfeszítése­ket, vagy éppen anyagi ál­dozatokat követel. A termelést nehezítő okok ismertek. Ezek közül az első helyen a munkaerőhiány em­líthető. Egyébként . számos üzemet sorolhatnánk fel, ame­lyek kisebb létszámmal jóval magasabb termelési értéket produkáltak az idén, mint tavaly. A Habselyem Kötött­árugyár kecskeméti gyára például 13 százalékkal keve­sebb dolgozóval 17 százalék­kal több árut gyártott ebben az évben kilenc hónap alatt, mint 1976-ban szeptember vé­géig. Számolni lehet az őszi csúcsforgalomban az anyag- szállítási nehézségekkel is. Arra is mondhatnánk azon­ban példákat, hogyan sikerült megoldani az ilyen Jellegű iproblémákat munkaerő-átcso­portosításokkal egyes üze­mekben. Az év vége előtti sok-sok gond közepette pedig nem feledkezhetünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re munkaversenyben dolgozók tízezreiről. Alkotóerejük, ál­dozatkészségük a legnagyobb biztosítéka az éves tervek tel­jesítésének. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom