Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. október 8. A Szovjetunió új alkotmánya Egy hosszú folyamat első lépcsőfokain állunk A magyar nagykövet felszólalása Belgrádban A Szovjetunió új alkotmánya bevezető részt, preambulumot és kilenc részt tartalmaz. A kilenc rész 21 fejezetre, illetve 174 cikkelyre tagozódik. A bevezető rész hangsúlyozza, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelyet Oroszország munkásai és parasztjai a kommunista párt vezetésével, Vlagyimir Iljics Lenin irányításával vittek végbe, megdöntötte a tőkések és a földesuraik hatalmát, lerázta az elnyomás béklyóit, megteremtette a proletariátus diktatúráját, létrehozta az új típusú szovjet államot. Ez az állam a forradalmi vívmányok védelmének, a szocializmus és a kommunizmus építésének eszköze volt. Az országban a forradalom óta mélyreható társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Egyszer s mindenkorra véget vetettek a kizsákmányolásnak, az osztályellentéteknek, a nemzetiségi ellenségeskedésnek. A szovjet köztársaságok egyesülése a Szovjetunióban, megnövelte az ország erejét, lehetőségeit a szocializmus építésében. Az alkotmány bevezetője megállapítja: a Szovjetunióban bevezették a termelési eszközök társadalmi tulajdonát, megvalósult az igazi demokrácia a dolgozó tömegek számára. Az emberiség történelme során első ízben született meg a szocalista társadalom. Ma már ez fejlett szocialista társadalom, a hatalmas termelőerők az élenjáró tudomány és kultúra társadalma, olyan társadalom, amelyben növekszik a nép anyagi jóléte, egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre az egyén sokoldalú fejlődéséhez. Valamennyi osztály és társadalmi réteg közeledésének, valamennyi nemzet és népcsoport jogi és tényleges egyenlőségének, testvéri együttműködésének alapján az országban történelmileg új emberi közösség alakul ki: a szovjet nép. A szovjet állam legfőbb célja: az- osztály nélküli kommunista társadalom felépítése. Az alkotmány első része a Szovjetunió társadalmi rendjének és politikájának alapjait foglalja össze. Hangsúlyozza, hogy a szovjet társadalom a dolgozók társadalma. A Szovjetunió össznépi szocialista állam, amely a munkások, a parasztok, az értelmiség, valamennyi nemzetiség és népcsoport tagjainak érdekeit és akaratát fejezi ki. A Szovjetunióban minden hatalom a népé. A nép az államhatalmat a népi küldöttek tanácsai (szovjetjei) útján gyakorolja. Az alkotmánynak ez a része összefoglalja a szovjet állam szervezetének és tevékenységének demokratikus elveit valamennyi hatalmi szerv, alulról fölfelé, választott. A hatalmi szervek beszámolásra kötelesek a népnek. A széles néptömegek részt vesznek az állami kérdések megoldásában. Az állámi élet legfontosabb kérdéseit nyilvános vitára, illetve népszavazásra bocsátják. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, a politikai rendszer magva a Szovjetunió Kommunista Pártja — hangsúlyozza az alkotmány. A párt a népért van és a népet szolgálja. A kommunista párt a marxista—leninista tanítással felvértezve meghatározza a társadalom fejlődésének fő perspektíváit, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalát, tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a szovjet nép harcának, amelyet a kommunizmus győzelméért vív. Valamennyi pártszervezet a Szovjetunió alkotmányának keretei között fejti ki tevékenységét. Az alkotmány rögzíti a szakszervezetek és más társadalmi tömegszervezetek fontos szerepét is. A szovjet politikai rendszer fejlődésének fő iránya a dolgozók egyre szélesebb körű részvétele az állam és a társadalom ügyeinek irányításában. Ezzel kapcsolatban az alkotmány — a beérkezett nagyszámú javaslat alapján — szélesebben tükrözi a munkáskollektívák szerepét és jelentőségét. Leszögezi, hogy ezek a kollektívák részt vesznek az állami és a társadalmi ügyek megvitatásában és megoldásában, a termelés és a társadalmi fejlődés tervezésében, a káderek képzésében és elosztásában, a dolgozók munka- és létfeltételeinek javításában. Az alkotmány következő fejezete a Szovjetunió gazdasági rendszerével foglalkozik. A Szovjetunió gazdasági alapját a termelési eszközök szocialista tulajdona alkotja. Ennek két formája van: állami tulajdon — össznépi tulajdon — és a szövetkezeti—kolhoztulajdon. össznépi tulajdonban van a föld, annak kincsei, a vizek, az erdők, valamint az iparban, az építkezéseknél és a mezőgazdaságban használt alapvető termelési eszközök, a bankok, az állami tulajdonban levő kereskedelmi vállalatok, továbbá a városok lakásalapjának alapvető része. Ezzel egyidejűleg létezik a kolhozok és a szövetkezetek tulajdona. A kolhozok által elfoglalt földterületet az állam ingyen és örökös használatra adja át nekik. Mindaz, amit ezen a földterületen előállítanak, s ami munkájuk elvégzéséhez rendelkezésre áll, a kolhozok tagjainak kollektív* tulajdona. Az alkotmány újra leszögezi a szovjet emberek jogát a személyi tulajdonra. Munka útján szerzett jövedelmük személyi tulajdont képez. Az állampolgárok személyi tulajdonhoz való jogát, az ilyen tulajdon örökléséhez való jogot a törvény védi. A Szovjetunió új alkotmánya leszögezi: a szovjet társadalomban az egyes ember helyzetét a társadalmilag hasznos munka és annak eredménye határozza meg. A szocializmus elve: mindenki képességei szerint — mindenkinek munkája szerint. Az alkotmány e részének harmadik fejezete a társadalmi fejlődés és a kultúra kérdéseivel foglalkozik. Ez a fejezet hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió társadalmi alapját a munkások, a parasztok és az értelmiség megbonthatatlan szövetsége alkotja. Megszilárdul a társadalom szociális egyneműsége, elmosódnak az osztálykülönbségek, megszűnnek a lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között. Létrejönnek a feltételek az egyén sokoldalú fejlődéséhez és a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja egymáshoz való kölcsönös közeledéséhez. Annak a kommunista eszménynek megfelelően, hogy „minden egyén szabad fejlődése feltétele mindenki szabad fejlődésének”. Az alkotmány célul tűzi ki, hogy bővítik a reális lehetőségeket az alkotóerő, a képességek és adottságok kibontakoztatására, az egyén sokoldalú fejlődésére. Külön fejezet foglalkozik az alkotmányban a Szovjetunió külpolitikájának céljáival és elveivel. A Szovjetunió, következetesen folytatva a lenini békepolitikát, síkraszáll a béke és a népek biztonsága megszilárdítása, a széles körű nemzetközi együttműködés mellett. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy biztosítsa a kedvező feltételeket a kommunizmus felépítéséhez az országban, védje a Szovjetunió állami érdekeit, szilárdítsa a világszocializmus pozícióit. Ez a politika arra irányul, hogy támogassa a népek harcát a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért, elhárítsa az agresszív háborúkat, következetesen megvalósítsa a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. A Szovjetunióban tilos a háborús propaganda. Az országos vita eredményeként ezt a részt azzal a fontos tétellel egészítették ki, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés megvalósítására törekszik. A Szovjetunió alkotmánya, az egész világon egyedülállóan, magába foglalja a Helsinkiben aláírt záróokmányban megfogalmazott tíz elvet. Az alkotmány második részének címe: Az állam és az egyén. A Szovjetunió állampolgárai származásuktól, szociális és va- gyonhelyzetüktől, faj-i és nemzeti hovatartozásuktól, nemüktől, nyelvüktől, a vallásihoz való viszonyuktól és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. Külön cikkely szögezi le, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek, s ebben — kiegészítésként a tervezethez — megnövelték a dolgozó anyák jogait. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van a biztosított munkához, a munka mennyiségétől és minőségétől függő munkabérhez, amely nem lehet kevesebb a megállapított minimumnál. Az alkotmány külön leszögezi az állampolgárok jogát szakmájuk, foglalkozásuk megválasztására, hivatásuknak, képességüknek és képzettségüknek megfelelően. Az alkotmány részletesen tárgyalja és leszögezi a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátás útján történő egészségvédelemhez, a nyugdíjhoz való biztosított jogot is. Külön cikkely szögezi le az állampolgárok jogát a lakásra. Ennek érvényesítését a nagyarányú lakásépítési program és az alacsony lakbér biztosítja a Szovjetunióban. Az új alkotmány leszögezi a szovjet emberek jogát a tanulásra. A Szovjetunióbain az oktatás minden fajtája ingyenes. Kötelezővé válik az ifjúság általános középiskolai képzése. Mindenkinek joga van arra, hogy tanulmányait anyanyelvén folytassa. A tanulók és az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjat kapnak. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van részt venni az állami és a társadalmi ügyek irányításában. Az alkotmány biztosítja a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és felvonulási szabadságot. Biztosítja a lelkiismereti szabadságot, vagyis bármely vallás követését, illetve az ateizmus jogát. A vallási szertartások megtartása és az ateista propaganda egyaránt szabad, a vallással kapcsolatban tilos az ellenségeskedés és a gyűlölet szítása. A Szovjetunióban az egyház el van választva az államtól, az iskola az egyháztól. Az alkotmány biztosítja a személyi sérthetetlenséget és a lakás sérthetetlenségét. Bírósági döntés, vagy ügyészi határozat nélkül senki sem tartóztatható le. A törvény védi az állampolgárok magánéletét, a levéltitkot, a telefonbeszélgetések és a távirati közlemények titkosságát. Az alkotmány a jogok mellett megjelöli a szovjet állampolgárok kötelességeit is a társadalom iránt. A Szovjetunió minden állampolgára köteles megtartani az ország alkotmányát és törvényeit. A jogok és szabadságok érvényesítése nem okozhat kárt a társadalom és az állam érdekeinek, más állampolgárok jogainak. Minden munkaképes ember kötelessége az, hogy a maga által választott szakmában társadalmilag hasznos tevékenységet végezzen. Minden állampolgár szent kötelessége a haza védelme. Mindenki köteles tiszteletben daittam”'.. az állampolgárok nemzeti méltóságát, szilárdítani g soknemzetiségű szovjet állam nemzeteinek és népcsoportjainak barátságát. Az alkotmány a szovjet emberek kötelességévé teszi azt, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Ezt a cikkelyt a tervezethez képest azzal bővítették ki. hogy ugyanakkor a gyermekek kötelesek gondoskodni idős szüléikről, segítséget nyújtani nekik. A szovjet állampolgárok kötelességei közé tartozik, hogy gondoskodjanak a természet védelméről, a történelmi műemlékek és egyéb kulturális értékek védelméről. Az alkotmány harmadik fő része a Szovjetunió nemzeti-állami felépítését szsabályozza. A Szovjetunió egységes, soknemzetiségű állam, amely az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülésének eredményeként jött létre. A szövetségi köztársaságok száma 15, mindegyiknek joga van arra, hogy kilépjen a Szovjetunióból. A negyedik fő rész a népi küldöttek tanácsairól, a tanácsok (szovjetek) megválasztásának rendjéről szól. A tanácsok munkássága az új alkotmány előírásai szerint a felmerült kérdések kollektív, szabad és érdembeli megvitatásának és megoldásának alapjára épül, a nyilvánosság, a lakosság előtti rendszeres beszámolás, az állampolgárok széles körű bevonása alapján. A népi küldöttek valamennyi tanácsának tagjait általános, egyenlő és közvetlen választói jog alapján titkos szavazással választják meg. A tervezethez képest ezt a részt azzal egészítették ki, hogy meghatározták a választók megbízatásának kezelését. A dolgozók egyes csoportjainak, az egész társadalomnak konkrét érdekelt tükröző kívánságok teljesítése az államhatalmi szervek munkájának fontos része. Az alkotmány további fő részei meghatározzák a legfelsőbb és a helyi államhatalmi és igazgatási szervek szerkezetét, funk- cóit, mind a Szovjetunió egészét, mind az egyes köztársaságokat tekintve. A legfőbb államhatalmi szerv a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a legfelsőbb végrehajtó és irányító szerv a Szovjetunió kormánya, a Minisztertanács. Minden egyes szövetségi köztársaságnak megvan a maga legfelsőbb hatalmi szerve, a köztársaság legfelsőbb tanácsa, valamint köztársasági kormánya, minisztertanácsa, minden szövetségi köztársaságnak saját alkotmánya ygn, amely összhangban van a Szovjetunió alkotmányával és figyelembe veszi az adott köztársaság sajátosságait. Az alkotmány befejező részei az igazságszolgáltatási rendszerről, a döntőbíráskodásról, az ügyészi felügyeletről, valamint a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról intézkednek és meghatározzák az alkotmány módosításának rendjét. A módosításhoz a képviselők legalább kétharmadának szavazata szükséges. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseit megvitató belgrádi találkozó pénteken délelőtt 10 órakor nyilvános plenáris ülésen folytatta tanácskozásait. Az ülésen felszólalt dr. Petrán János nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság küldöttségének vezetője. Bevezetőben méltatta a Helsinki óta elért eredményeket, majd a leszerelés és a fegyverzet csökkentésének kérdéseivel foglalkozva kijelentette: — A világ valamennyi békeszerető népével együtt mi magyarok is növekvő aggodalommal tekintünk a fegyverkezési verseny újabb megnyilvánulásaira. Továbbra is úgy véljük, hogy az országok közötti bizalmat csak határozott leszerelési intézkedésekkel lehet hatékonyan előmozdítani. Mivel a nukleáris háború veszélye még mindig fenyegeti a világot, rendkívül fontos lépésekre van szükség e veszély elhárítására. Ezért erőteljesen támogatjuk azokat a biztató erőfeszítéseket, amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok stratégiai fegyvereinek újabb korlátozását célzó, régóta várt egyezmény megkötésére irányulnak. A már megkötött lesze(Folytatás az 1. oldalról.) az írásbeli jelentést kiegészítő raferátumában, olyan vertikális gazdasági szervezetek jöttek létre, amelyeken belül a résztvevők önállóságukat megtartva érvényesítik a termelésben való közvetlen érdekeltséget. Az egyesülések vezetői beszámoltak eddigi munkájukról és vázolták további terveiket. A Kaldcsa környéki Agráripari Egyesülés feladatai között szerepel a fűszerpaprika termőterületének és termésátlagának növelése, a termelési rendszer általános elterjesztése. Meg akarják oldani a vetőmagtermelést is. Beruházásokat valósítanak meg a tárolási lehetőségek bővítésére, a félkész termékek előállításának növelésére. A zöldségfélék termésmennyiségét több mint 50 százalékkal emelik.- Fejlesztik az állattenyésztést, a szarvasmarha- állományt. Fajtaátalakító keresztezésekkel növelik a tejhozamot. A juhállományt több mint 70 százalékkal növelik, s agrokémiai centrumot építenek. A hozzászólásokból kitűnt, hogy jelentős eredményeket értek el viszonylag rövid idő alatt. Olyan beruházásokat tudtak megvalósítani közös erővel, amelyekre egy-egy gazdaság képtelen lett volna. Többen szóvátették — köztük a kalocsai egyesülés vezetői is —, hogy a bürokratikus hatósárelési egyezmények jól szolgálják az emberiség újabb világháborútól való megmentésének nemes célját. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Varsói Szerződés tagállamai javaslatának, amely felhívja a helsinki értekezleten részt vett országokat, mondjanak ' le az atomfegyver egymás ellen való elsőkénti alkalmazásáról. A nemzetközi gazdasági együttműködésről szólva Petrán János nagykövet hangsúlyozta: „Magyarország nagy jelentőségűnek tartja, hogy az aláíró államok ismét megerősítették az együttműködés bővítésére irányuló elkötelezettségüket”. Hozzáfűzte, hogy Magyarország miként eddig, a jövőben is eltökélten fog dolgozni a helsinki ajánlások végrehajtásán. Megemlítette, hogy Magyar- ország az elmúlt 10 évben 535 kooperációs egyezményt írt alá nyugati cégekkel és ezek közül 318 ma is érvényben van. A magyar küldöttség vezetője beszéde befejező részében leszögezte, hogy a belgrádi találkozónak „figyelmét a múlt helyett a jövő felé kell fordítania”. „Egy hosszú folyamat első lépcsőfokain állunk” — mondotta. (MTI) gi eljárások nem egyszer akadályozzák a kibontakozást, sok még a rendezetlen jogszabály, ami nehezíti a munkát, a tervek megvalósítását. Dr. Soós Gábor összefoglalójában hangsúlyozta: az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy helyes volt a párt és a kormány döntése az agráripari egyesülések létrehozásáról. A taggazdaságok termelésének színvonala jelentősen emelkedett. Nagyobb mértékűvé vált a szakosodás, amely gyorsítja a fejlődést. a mezőgazdasági termelés iparosodását. Nemcsak a termelés, hanem a feldolgozás fejlesztése is fontos tennivaló, az agráripari egyesüléseken belül lehetővé válik az élelmiszeripar bővítése is. Megállapította, hogy a fejlettebb termelési szervezet lehetővé (eszi a tudomány vívmányainak céltudatosabb és tervszerűbb érvényesülését a gyakorlatban. A felszólalások során elhangzott észrevételeket a minisztérium figyelembe veszi, saját hatáskörében intézkedik, ha erre nincs módja, továbbítja azokat a kormányzat más szerveihez. Délután a tanácskozás résztvevői üzemlátogatáson tanulmányozták a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet gazdálkodását, s megtekintették a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés közös létesítményeit. K. S. Púja Frigyes beszéde Magyar vezetők üdvözlő távirata a szovjet állam új alkotmányának elfogadása alkalmából L. 1. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MO SZKV A Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, dolgozó népünk és a magunk nevében szívből jövő üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmányának elfogadása alkalmából. A szovjet állam új alkotmánya megalapozottan és egyöntetűen tükrözi azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, a szocializmus és a kommunizmus építésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt hat évtized alatt elért és azokat a történelmi változásokat, amelyek a szovjet társadalom életében, a Szovjetunió nemzetközi helyzetében és világpolitikai szerepében bekövetkeztek. Meggyőződésünk, hogy az új alkotmány jelentősége túlmutat a 'Szovjetunió határain, a példa erejével hat, s tovább növeli a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és a szocializmus vonzerejét. A Szovjetunió új alaptörvénye elfogadásának alkalmából önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, Minisztertanácsának, a testvéri szovjet népnek újabb kiemelkedő sikereket kívánunk — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója küszöbén — a kommunizmus építésében, a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzetközi enyhülés és a béke javára. Budapest, 1977. október 7. napján KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke az ENSZ közgyűlésén Púja Frigyes külügyminiszter pénteken szólalt fel az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XXXII. ülésszakán. Bevezetőjében a többi között a következőket mondotta: A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenysége tovább- ra is a tartós béke megvalósítását, a biztonság megszilárdítását szolgálja. Örömmel tölt el bennünket, hogy hasonló politikát folytatnak a baráti szocialista és szocialista orientációjú országok, valamint más haladó törekvésű kormányok. A béke és a biztonság erősítésében nagy jelentőségű a többi szocialista és tőkés ország kétoldalú kapcsolatainak szélesítése is. Magas szintű találkozók, eredményes tárgyalások jelzik, hogy kormányom tudatában van ennek. Kiemelkedik e vonatkozásban Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának igen eredményes látogatása Ausztriában, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Ezt a gyakorlatot kívánjuk folytatni a jövőben is. Az „ utóbbi években különösen nagyot lépett előre az európai béke és biztonság ügye. Kormányom megkülönböztétett figyelmet szentel az európai biztonság megerősítésének, az európai együttműködés elmélyítésének, és a helsinki értekezlet záróokmányában összegezett elvek és ajánlások maradéktalan valóraváltása érdekében egész sor gyakorlati lépést tett. A Magyar Népköztársaság külön súlyt helyez arra, hogy a maga szerény eszközeivel elősegítse a fegyverkezési verseny megfékezését, újabb leszerelési intézkedések kidolgozását. A Magyar Népköztársaság továbbra is síkraszáll olyan intézkedések kidolgozásáért, amelyek az ENSZ szerepének erősítését szolgálják az alapokmány módosítása nélkül. (MTI) A tudomány termelőerővé válik
