Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-09 / 7. szám
1977. január 9. • PETŐFI NÉPE • 3 A közművelődési határozatok és irányelvek végrehajtásáért Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye a zöldség- és gyümölcskonzervek, mélyhűtött termékek és kávé fogyasztói árának emeléséről A lakosság friss és tartósított ítermékekkel való jobb ellátása 'és a termelői érdekeltség biztosítása céljából, valamint a termelői költségek növekedése miatt az elmúlt években jelentősen emelni kellett a burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék fel- vásárlási árát. Növekedtek az ipari feldolgozás költségei is. Mindez szükségessé teszi a tartósítóipari termékek fogyasztói ‘órának emelését. A gyümölcskonzervek és -készítmények ára átlagosan 23 százalékkal. ezen belül a gyümölcsízek és dzsemek átlagosan 35, illetve 32 százalékkal, a befőttek, a szörpök és a natúr gyümölcslevek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. A zöldségkonzervek és -készítmények ára átlagosan 17 százalékkal lesz magasabb. A fontosabb termékek közül a zöldborsó (csemege) ára 10,60-ról 12,50 forintra (16 százalékkal), a zöldbab (vágott) ára 9,80 Ft-ról 12,50 Ft-ra (28 százalékkal), a sűrített paradicsom ára 13,10 Ft-ról 16,80 Ft-ra (28 százalékkal) emelkedik. Nem változik a zöldséget, illetve gyümölcsöt tartalmazó bébiételek fogyasztói ára. A mélyhűtött (mirelit) termékek ára átlagosan 26 százalékkal, ezen belül a gyümölcskészítményeké 33, a főzelékkészítményeké 20 százalékkal, a burgonya-, zöldség-, gyümölcstartalmú tésztás ételeké 16 százalékkal, a hús nélküli köreteké 35 százalékkal emelkedik. A vendéglátóiparban a tartósítóipari termékekkel készített ételek ára adagonként 0,20—1,30 Fttal emelkedik. A kávé világpiaci árának több mint kétszeresére növekedése szükségessé teszi fogyasztói árának átlagosan 30 százalékos emelését. A különféle pörkölt kávéfélék ára 26—34 százalékkal, a kávésűrítmények (Nescafé) ára átlagosan 15 százalékkal emelkedik. A dupla espressokávé maximált fogyasztói ára a felemelt kávéárakkal arányosan kerül megállapításra. Az áremelésekre 1977. január 10-ével kerül sor. (MTI) Két párthatározat és az ezek szellemében fogant hat minisztériumi irányelv szabályozta az az utóbbi négy évben a közoktatás és közművelődés együttműködését, számos tanácsi intézkedés is ösztönözte a közös cselekvést. Megszületett a köz- művelődési törvény, a ma már elmondhaltó. hogy az oktatási és közművelődési intézmények az előírásoknak megfelelően együttesen munkálkodnak az ifjúság szocialista nevelésén — állapította meg az Országos Közművelődési Tanács legutóbbi ülésén. Ügy vélték: nincs szükség újabb irányelvekre. A hatékonyabb együttműködés feltétele: az Oktatási és a Kulturális Minisztérium, valamennyi szerv és intézmény következetesen valósítsa meg a határozatokban, irányelvekben foglaltakat. Néhány jó példa: az iskolai történelem és rajzórákat múzeumlátogatásokkal, helytörténeti kirándulásokkal kapcsolják össze. Az iskolai pályázatokkal, ankétokkal, szakköri tevékenységgel felkeltik az érdeklődést az irodalom, a zene, a művészetek iránt. Ugyanakkor a közművelődési és művészeti intézmények sajátos eszközeikkel segítik az iskolai oktatást, a tanulók művelődését. A könyvtárak, múzeumok például gyűjteményeik, rendhagyó irodalmi és történelem órák, játékos foglalkozások, vetélkedők révén gyarapítják a tanulók ismereteit. Az olvasótáborokban irodalmi, művészeti foglalkozásokat tartanak. A művelődési otthonok ifjúságiklubjai a fiatalok szórakoz- tatásáneik legfontosabb bázisai — 2500 klub több mint 84 ezer ifjút vonz —, egységes irányításuk azonban még megoldatlan, bár elkészültek az ifjúsági klubok működésének irányelvei, tavaly kidolgozták a klubok-ösztönzésiének és központi támogatásának rendszerét. 400 művelődési otthon nagyterme tornateremként is szolgál. Hasznos ez a gyakorlat, országszerte alkalmazható. A művelődési otthonok többféle formát és módszert dolgoztak ki a hátrányos helyzetben levő gyermekek tanulásának elősegítésére. A következőkben ezeket rendszeresíthetnék. Meg- könnyíthetnék az oktatást a megyei film- és szemléltető eszköztárak is. A filmgyártás és -forgalmazás a gyártás megfelelő orientálásával, a mozik és iskolák kapcsolatának erősítésével segítheti az oktatást. Jelenleg — mint az ülésen kitűnt — kevés az iskolai oktatásban, nevelésben hasznosítható gyermek- és oktatófilm. Az iskolaszínház mozgalom jól szolgálja aiz irodalom oktatást és színházművészeti nevelést Az elmúlt években példamutató volt a kecskeméti színház és a megye művelődési központ közös akciója: a színházi előadások nyilvános próbáin munkástanulókkal megbeszélték a produkciót. Az értékelés szerint dicséretes a békéscsabai, a szolnoki és a veszprémi színház ilyen irápyú kezdeményezése is. A magyar hanglemezgyártó vállalat az utóbbi időben nagyszámú oktatási lemezt jelentetett meg, és előkészít egy .olcsó ifjúsági sorozatot, amely ^ a zene- történet egy-egy kiemelkedő korszakát tekinti át. Könyvkiadásunk az eddigieknél is nagyobb szerepet vállal a fiatalok világnézeti, erkölcsi, hazafias és internacionalista nevelésében, A Fiatalok Könyvtára, az Iránytű, a Magyar História, a Gyorsuló Idő, és más új sorozatokkal különösen jó szolgálatot tesz. Az ifjúság művelődésigényeinek kielégítéséhez a pályaválasztáshoz járulnak hozzá a tudomány-baráti körök, amelyekben több mint 30 ezer fiatal ismerkedik a matematika, a fizika, a kémia alapjaival. Sajnálatos, hogy ezek széles körű elterjedését az anyagi feltételek hiánya gátolja. A közoktatási és közművelődési intézmények együttműködődének szervezésével kapcsolatban elmondták: egyre gyakoribbak az integrációs törekvések. Egyes megyékben a meglevő oktatási és művelődési intézmények szervezeti összevonásával igyekeznek tökéletesíteni az együttműködést. Máshol komplex intézmények: iskola—művelődési otthon—könyvtár—sportlétesítmények építését szorgalmazzák. Besenyőtelek, Kecel, Mezőhegyes, Földes. Pécs és más helységek vállalkoztak a komplex intézmény építésére. Törekvésüket az Országos Közművelődési Tanács a közművelődési alapból támogatja. Rövidesen megjelenik a kistelepülések kulturális ellátásának javítására és komplex művelődési intézmények létesítésére "alkalmas települések körét, az intézmények funkcióit. Néhol, már az elmúlt években megkezdték az együttműködés szervezeti kereteinek kialakítását. Szükséges — hangsúlyozták —, hogy mielőbb ösz- szegezzék e kísérletek eredményeit és alkalmazzák a bevált ' formákat, módszereket. (MTI) ÚJ GÁZVEZETÉK NYUGAT-SZIBÉRIÁBAN • A tyumeni és a tomszki földgáz-lelőhelyeket köti össze az iparvidékkel a most épülő 1150 kilométeres gázvezeték. A vezetéket még az idén üzembe helyezik. (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS.) Minden mozzanatot programoznak Tizenkilenc hónap alatt készült el az ország egyik legkorszerűbb baromfitelepe az érsekcsanádi Búzakalász Termelő- szövetkezetben. A közös gazdaság két szocialista — a Rákóczi Ferenc és az Ybl Miklós — brigádja építette, illetve szerelte fel a technológiai berendezést. A 40 millió forintos beruházás elkészülte alatt már megkezdődött a tojástermelés. Ahogy az ólak egymásután készen lettek, meg> is kezdték betelepítésüket. Ennek eredménye, hogy az elmúlt év végéig, vagyis a beruházás teljes üzembe helyezéséig 19 millió tojást szállítottak el innen. Kevés példa van arra, hogy egy létesítmény már építés közben termeljen és ilyen jelentős értéket produkáljon, mint az ér- 6ekcsanádi baromfitelep. Érdemes egy kicsit közelebbről is megismerkedni ezzel a • Kozma Lajos karbantartó lakatos az automatikus programozó berendezést kezeli. modern „tojásgyárral”. A termelőszövetkezet vezetőivel együtt teszünk egy körutat. Az egész technológiai berendezést a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár készítette. Minden automatizált. A baromfit külön berendezés altatja, ébreszti. A takarmányt automata gépek hordják be, programozott a szállítása is. Az itatás a ketrecek felett elhelyezett, csőbe épített szelepes • A ketrecek két szinten, egymás fölött helyezkednek el. berendezésekkel történik. A tojóketrecek egymás fölött helyezkednek el az épület hossztengelyében. A tojásgyűjtést szintén hosszirányba mozgó kihordószalagok végzik, rárakják a kereszt- irányú központi gyűjtőszalagra, amely az osztályozóba szállítja • Itt már az osztályozott tojás csomagolását készíti elő Bajnok Já- nosné és Markó Rózsa. (Méhes! Éva felvételei.) a tojást. Az ólak tisztítása is gépekkel történik. Itt már valóban a technika az úr. A vezérlőtáblán jelzőlámpákról le lehet olvasni, mi történik az ólakban, minden mozzanatot előre lehet programozni. Azt is megtudjuk a termelő- szövetkezet szakvezetőitől, hogy az építés során olyan újítást valósítottak meg,, amely lehetővé tette a jobb helykihasználást. Erinek köszönhetően ßz ; egy tyúkférőhelyre jutó beruházást 12,5 százalékkal csökkentették. A termelőszövetkezet 1969 óta foglalkozik jövedelmezően Shaver hibridjéree nevelésével. A szakosítás során döntöttek úgy, hogy a nevelés helyett a tojástermelésre térnek rá. így született a telep megépítésének gondolata. A naposcsirkéket a Bolyi Állami Gazdaságtól kapják. Húsz hét múlva kezdenek tojni 13 hónapi „termelés” után lecserélik az állományt. Egy tyúkra évente átlag 245 darab tojáshozamot számítanak. A baromfi- állomány meghaladja a 150 ezer darabot. Évente 37 millió tojást szándékoznak értékesíteni az új telepről. K. S. HETI KOMMENTÁR A szorgos munka a siker nyitja A hét közepén lezajlott megyei pártbizottsági ülés nyitánya volt a párt- és tömegszervezetek, intézmények, az ipar, a mezőgazdaság, a gazdálkodó szervek ez évi munkájának. Köztudott, hogy az V. ötéves terv második esztendeje vette kezdetét. Az erre készülődés mozzanatai, az elképzelések, a tervek számadatai már a múlt esztendő második felében formálódtak. Annál is inkább így van ez, mert néhány vonatkozásban — például a mezőgazdaságban — már idejekorán észrevehető volt. melyek azok az előirányzott vállalkozások, ahol kevesebb eredményre jutottunk, s melyek azok, ahol — összhangban a népgazdasági szükséglettel — határozottan mehetünk tovább. A tavaly tavaszi fagy, a csapadékban fukar nyár sok kárt okozott. Kevesebb volt a zöldség a piacon, a hordók egyrésze üresen maradt, magasabb volt a piaci ár, s ezzel együtt a tervezettnél kevesebb jutott az állampolgárok zsebébe is. Ez akkor is így van, ha valljuk: az elmúlt esztendő — mindent összeadva — eredményes volt, még ha fordulat nem is következett be a gazdálkodásban, s a fejlődés tempója nem mindenben igazolta a múlt éveleji terveket és elképzelésekét. Valamelyest elmaradtunk a várakozásoktól, de a szükségletektől is. Egyebek között éppen ez a forrása az éveleji optimizmusunknak: teljesíteni az 1977. évre szóló célokat, megtetézve a múlt évi, elsősorban a mezőgazdaságban tapasztalt elmaradás behozatalával Ez évben nagyobb teljesítményekre van szükség, mert két esztendő hiánya az ötéves terv további esztendeiben már nem volna pótolható. Az 1976-os esztendő valósága már ismert a közvélemény körében. Inkább az új esztendőről, az egész társadalmat érdeklő és érintő legfontosabb tennivalókról szükséges szólni annak a határozatnak az alapján, amelyet a Központi Bizottság az elmúlt év decemberének első napján hozott. Tj1 z évben az ipari termelést -*-J 7—8 százalékkal, az építőipari termelést pedig 8—9 százalékkal szükséges növelni. A mezőgazdaság termelőmunkája következtében — reálisán szemlélve a lehetőségeket, sőt itt-ott felülvizsgálva a rövid és középtávú terveket — ugyancsak 7—8 százalékos növekedés áll elő. Ezek megvalósításának azonban számtalan előfeltételét kell megteremteni, és állandósítani. A legfontosabbak közül csak néhány kerüljön említésre. A termelő munka, az üzemi gazdasági tevékenység — de bármilyen munkaterület — mindig feltételezte a vezetés gondosságát, állhatatos szorgalmát, érzékenységét, felkészültségét, az állásfoglalások szüntelen kontro- lálását a közvetlen munkatársakkal, de a legszélesebb kollektívával is. Már szólni sem kellene róla, ha nem látnánk: milyen nagy szükség van manapság is az élet e nélkülözhetetlen kellékére. Mennyire szükséges a permanens vezetői önellenőrzés, a megfelelő embert megfelelő helyre állítás, a célok személyi megalapozottsága, a következetesség nemcsak a feladatok meghatározásában, hanem a teljesítés „bevasalásában” is. Hogy sohasem legyen kishitűség, száműzött legyen a megnyugvás. Mindig nyílt és őszinte legyen a beszéd és nyomában egységes a cselekvés. A z említettekhez egy jól szemléltető példát vegyünk elő bizonyítékul. Tavaly mezőgazdaságunk történetének legjobb gabonatermését takarítottuk be. E nagy öröm mellett elgondolkodtató a terméseredmények jelentős szóródása. A múlt évi búzatermés jó átlaga 17--58 mázsás hektáronkénti átlagtermés differenciákat takar. S ami a vezetés minősége szempontjából nagyon elgondolkodtató az az, hogy a 30 mázsa alatti, vagy az 50 mázsa feletti terméseredmények szinte egymás mellett fekvő, azonos minőségű földeken, teljesen megegyező időjárási és technikai feltételek között találhatók meg. ,De így van ez a kukoricatermesztésben is. Az eredmények különbözősége ugyancsak jelentős: 30—75 mázsa közötti hektáronként. De az állattenyésztés területéről is hozakodhatunk elő „látványos” példával. Ha figyelembe vesszük a megye összes tejtermelő üzemét, akkor nagyon szemet szúró az, hogy az egyikben 5,20 forint, a másikban 11,20 forint a tej literjének önköltsége. — Tehát van hol keresnünk a hatékonyabb termelés tartalékait. — Fontos következtetés: a kedvezőtlen időjárás elsősorban azokban a gazdaságokban éreztette hatását, ahol a munka szervezésében, vezetésében voltak gondok. A mostoha időjárás legfeljebb kiélezte és felszínre hozta azokat, de mindent a késő tavaszi fagy, vagy a kevés csapadék számlájára írni nem lehet. O oroljuk tovább a nagyobb ^ eredmények elérésének útjában levő akadályokat. Egyikük sem úgymond, isten verése. Emberek teszik, ugyanők változtathatnak rajta. Sok szó esik az üzemek belső tartalékairól, a munkaidő, a munkaerő és a termelőeszközök optimális hasznosításáról. Ezek a veszteségforrások szüntelenül vizsgálandók. Az utóbbi időben ugyan csökkentek a munkaidő-kiesések, mégis ott tartunk, hogy a munkaidőalap átlagosan 20 százaléka — tehát egyötöde — veszendőbe megy. Az a vezető, aki munkaerőhiányra panaszkodik, s minden gondot, fogyatékosságot ezzel magyaráz, vegye alaposabban szemügyre, mi , történik az üzem kerítése mögött. így majd a hatékonyság megszűnik elcsépelt jelszóvá lenni. Szóljunk arról is, hogy valamelyest ugyan csökkent a túlórák aránya, azonban mégis meghaladja a három százalékot. Ugyanakkor az átlagos műszakszám 1,4—1,5, s csak néhány helyen sikerült a több műszak megvalósítása. Pontos kimutatások vannak arra, hogy ha a műszakszám csupán 0,3-mal növekedne, ez csaknem egymilliárd termelési értéket adni. Bizonyos, hogy a második és harmadik műszakban foglalkoztatottak bérének rendezése lendületet ad az állóeszközök jobb kihasználásának. Ez pedig azzal a haszonnal jár, hogy csökken a termelés önköltsége, javul a jövedelmezőség, s növekszik a nyereség. A megye mezőgazdasága régi elhivatottságának tesz eleget akkor, amikor ebben az esztendőben határozott lépéseket tesz a szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés megújhodása, illetve növekedése érdekében. Nemcsak e kultúrák nagy múltja predesztinál erre, hanem az országos ellátás érdekei, népünk egészséges táplálkozása is. A megye pártós állami vezetése elszánt határozottsággal vallja öt év alatt 15 ezer hektár szőlő és gyümölcs telepítésének előkészítését és megkezdését. A zöldségtermelés növelésének előirányzata egyetlen esztendőre 42 százalék (!), nyolc- százalékos területnövelessel együtt. A siker azonban nemcsak a termelésen, hanem a forgalmazás és a feldolgozás összhangján is múlik. A tennivalók sokaságával kell számolnunk az új esztendőben is. Nem lehet, de nem is szabad reménykedni abban, hogy tömegük kevesbedik. Egy-egy megoldott gond után, legalább ugyanennyi megoldandóval találkozunk. Ez az épülés, a mindig többre jutni akarás belső logikája. Nincs megállás és nem is lesz! Most. az a közvetlen feladatunk, hogy 1977 leendő sikerein munkálkodjunk. Segít ebben a mindig jobbratörő emberi akarás, a célokat irányzó tudatos tettvágy. Ez a milliónyi tettvágy az alfája és az ómegája annak a gazdagabb holnapnak, amiben bizton hiszünk és reménykedünk. Bács-Kiskunban a potenciális lehetőségek adottak. Ha ezzel a mindig szükséges megfeszített munka is párosul, az eredmény nem marad el. W. D. RÁDIÓFELVÉTEL KECSKEMÉTRŐL A TIT rendezésében immár harmadik hónapja folyik Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a tévé változó világ című szabadegyetemének adásait kísérő nyilvános konzultáció. A legközelebbi ankét holnap, hétfőn 18 órakor lesz. Erről felvételt készít a Magyar Rádió is. A szabadegyetem nézői csillagunkkal, a Nappal, illetve a naprendszerrel kapcsolatban tehetnek fel kérdéseket dr. Ili Márton csillagásznak, dr Har- sányi Ernő filozófusnak és dr. Kaszap András geológusnak.
