Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 9. tAZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Palesztin javaslat: dolgozzon ki a Biztonsági Tanács menet­rendet az izraeli csapatok visszavonulására a megszállt területek­ről; tárgyalások a genfi, közel-keleti békeértekezlet összehívásá­ról. KEDD: Szolidaritási nagygyűlés Moszkvában, Luis J2orvalán részvé­telével. — összeült az amerikai kongresszus 95: ülésszaka; Carter megismételte véleményét egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó szükségességéről. SZERD AÉletbelépett a spanyol alkotmányreform, az ellenzéki pár­tok közös bizottságot alakítottak. — Baloldali vezetők leváltása a Portugál Szocialista Pártban. — Négymilliárd dolláros kölcsön Nagy-Britanniának. CSÜTÖRTÖK: Merényletek és tűzharcok Bejrutban, ismét feszültebbé vált a libanoni helyzet. — Thaiföldi provokációk Laosz ellen. PÉNTEK: Richard, a Rhodesia-konferencia elnöke Afrikában tár­gyalt. — Áz NSZK kancellárja Madridban. — Az olasz szakszer­vezetek általános sztrájkot kezdenek, ha az Andreotti kormány nem tartja be a megállapodásokat. SZOMBAT: Megbeszélések a ciprusi közösségek párbeszédének fel­újításáról. — Előkészületek a békeszerető erők moszkvai világ­fórumára. A hét három kérdése Az év első hetében egyelőre az „alapozás” jellemezte a világpo­litikát. Ám közben kirajzolódik a csúcsnaptár: a tíz nap múlva hivatalba lépő Carter első ven­dége Callaghan, brit kormányfő lesz, míg az újjáválasztott bonni kabinet látogatóinak sorába el­sőként Andreotti olasz miniszter- elnök iratkozott fel. Ami pedig a már zajló eseményeket illeti, mindenekelőtt az Ibériai-félszi­get, valamint a két szünetelő gen­fi konferencia körül bontakozott ki a politikai és diplomáciai te­vékenység. Milyen remény van a genfi újrakezdésre? A Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia 1973 de­cemberében mindössze három napon keresztül tanácskozott, az­után felfüggesztette üléseit. Azóta sok minden történt: a sínai megállapodással kísérlet történt az amerikai elképzelések szerinti rendezés megvalósításá­ra; polgárháború tizedelte Liba­nont; súlyos vérveszteségeket szenvedett a palesztin ellenállás; a jobbratolódás kedvezőtlen jelei mutatkoztak meg Kairóban; még szövevényesebbé váltak az arab­közi kapcsolatok. A helyzet te­hát tovább bonyolódott, s nem történt érdemleges haladás a kö­zel-keleti rendezés felé. Márpe­dig, ha az alapkérdések — az iz­raeli megszállás felszámolása, a palesztin államiság, a térség va­lamennyi államának biztonsága — nem nyernek megoldást, ak­kor aligha van remény tartós és szilárd békére. L A rendezés kulcs-szava: Genf. Ez a konferencia nyújtja a leg­jobb lehetőséget, hogy az összes érdekeltek részvételével, a már kidolgozott elvi alapokon, a szovjet és az amerikai társelnök közreműködésevei. végre elmoz­dulhassunk a holtpontról. A szov­jet diplomácia — egyetértésben a kibontakozást kívánó arab kö­rökkel — indítványozta, hogy koratavasszal folytatódjék a gen­fi munka: az időpont-javaslatnál már az amerikai elnökváltozásra is tekintettel voltak. A tárgyalá­sok, vagy inkább puhatolózások folyamatban vannak — erről ta­núskodtak a hét jelentései is — de szemmellátható az ellengőz is. Mikor folytatódhat a Rhodesia-konferencia ? Genf úgylátszik a tárgyalási szünetek jegyében áll, a Rhode- sia-konferenciát eredetileg no­vemberben szerették volna befe­jezni, de erősen kétséges, hogy folytatódhat-e valamikor janu­ár végén vagy február elején. Időközben a konferencia brit el­nöke, Richard Afrika déli felé­ben ingázik, hogy megpróbálja menteni a menthetőt. A fekete felszabadítási mozgal­mak álláspontja világos: többségi uralom megvalósítása 1978 már­cius 31-ig s e hatalom fokozatos bevezetése már az átmeneti sza­kaszban. Csakhogy a Smith-re- zsim erről hallani sem akar. A huzavonának itt is megvannak a taktikai céljai, a zimbabwei szer­• János Károly spanyol király pénteken fogadta Schmidt nyugatné­met kancellárt. (Telefoto—AP.) • Bejrútban a falangista párt székhaza ellen elkövetett merénylet után, amely 35 ember halálát okozta, ismét feszültté vált a helyzet. A képen: az arabközi békefenntartó erők katonái fegyverek után ku­tatnak a gépjárművekben. (Telefoto—AP.) • Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az új esztendő alkalmából hétfőn fogadást adott a Budapesten akkreditált diplomáciai képvise­letek vezetői számára. A képen: Losonczi Pál a finn nagykövetet kö­szönti. Mellette: Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. (MTI-fotó.) ® Dr. Szál a i Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzscbke, az NDK külkereskerdeími miniszterhelyettese a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban aláírta a két ország 1977-es árucsere-forgalmi jegyző­könyvét. (MTI-fotó.) • Mongol parlamenti küldöttség érkezett hazánkba csütörtökön. A. C. Dügerszüren, a Nagy Népi Hürál Elnökségének elnökhelyettese által vezetett delegációt a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az or­szággyűlés alelnöke fogadta. (MTI-fotó.) • Róma polgármesteré, Giulio Carlo Argan magánkihallgatáson találko­zott a Vatikánban VI. Pál pápával. Argant a kommunista párt listáján választották meg polgármesterré. A pápához elkísérte a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, amely kommunista, szocialista és szociál­demokrata tanácsadókból áll. (Telefoto—AP.) vezetek egységének megbontása: a legutóbbi napokban két újabb párt alakult, s így most már hat organizáció tart igényt a fekete többség képviseletére. Mi történik Portugáliában ? Az átmenet jegyei Ibériában, elsősorban természetesen Spa­nyolországban, de nem elhanya­golható fejlemények történnek Portugáliában is. A hírek felüle­tén személyi változások és félre- állítások a Portugál Szocialista Pártban: leváltották a párton be­lüli baloldalhoz tartozó iparügyi minisztert, fegyelmi elé citálnak munkás-képviselőket, akik a Soa- res-kabinet politikáját bírálták. Mégis több ez, mint a szocialis­ták családi ügye, sőt egyöntetű a vélemény, hogy a baloldali szo­cialisták háttérbe szorításával a külső és belső jobboldali erők, a NATO-szövetségesek fokozott nyomásának tesznek engedménye­ket. A PKP főtitkára, Cunhal ezért hívott fel ismét a demokra­tikus erők összefogásának szük­ségességére. S vajon csak Portugáliáról van szó? Hiszen éppen e héten kapfott Nagy-Britannia 3,9 milliárd dol­láros rekord kölcsönt (háromne­gyedét az USA, az NSZK, Japán és Svájc folyósítja) többek között azzal a feltétellel, hogy „takaré­kossági programot” valósítanak meg a dolgozók rovására. De az a bizonyos nyomás megnyilvánul Rómában is, a szakszervezetek kénytelenek voltak általános sztrájkot is kilátásba helyezni, ha az Andreotti-kormány nem tarta­ná be korábbi ígéreteit. (Akkor kölcsönös megszorításokról volt szó s nem arról, hogy a válság terheit kizárólag a tömegekre há­rítsák.) A kérdés csupán az, hogy a gazdasági zsarolás eszközeivel ké­pesek lesznek-e valamennyire megerősíteni a NATO gyengébb pontjait, vagy a hatás éppen el­lenkező irányba nyilvánul majd meg? Réti Ervin Waldheim február elején a Közel-Keletre utazik Az ENSZ székhelyén közölték: Kurt Waldheim főtitkár február elején a Közel-Keletre utazik, hogy tájékozódjék az érdekelt feleknek a genfi konferencia fel­újításával kapcsolatos álláspont­járól. ENSZ-források szerint a főtitkár a jövő héten intenzív konzultációba kezd a közel-keleti államok ENSZ-képviselőivel, va­lamint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok megbízottaival. Waldheim pénteken megbeszélé­sen fogadta Egyiptom, Szíria és a Szovjetunió képviselőjét. Az Ákhbar El-Jom közlése szerint a világszervezet főtitkára elsőként — február 1-én — Egyiptomot keresi fel és innen három nap után Szíriába, majd Jordániába és Izraelbe látogat. New Yorkba való visszautazása előtt pedig még egyszer vissza­tér Kairóba. A felekkel folyta­tott eszmecseréről a főtitkár je­lentésben számol be február vé­gén a Biztonsági Tanácsnak. Miközben az amerikai diplo­mácia (a jelek szerint nem ered­ménytelenül) közelíti egymáshoz az egyiptomi és az izraeli veze­tést, a két ország politikusai nagy nyilvánosságot kapnak az Egye­sült Államokban. Szadat egyip­tomi elnök, illetve Rabin, ügyve­zető izraeli kormányfő legújabb nyilatkozatát pénteken este köz­vetítette az országos közművelő­dési tv-hálózat. Szadat kifejtette, hogy „meg­érett az idő” a közel-keleti ren­dezésre és támogatta a genfi kon­ferencia > összehívását. Ugyanak­kor arról beszélt: ő és Asszad, Szíriái elnök „nem zárják ki a lehetőségét”, hogy a palesztinok egységes arab küldöttség tagja­ként (tehát nem önállóan) vegye­nek részt a békekonferencián. Arra a kérdésre, mit vár az új amerikai kormánytól, Szadat ki­jelentette: „nagyon derűlátóvá tette” az elnökválasztás kimene­tele. Robin e kérdéssel kapcsolat­ban úgy vélekedett, hogy „az USA érdekei nem változnak a kormányváltozással.” A kor­mányfő szerint Szadat lényegi álláspontja változatlan és békü- lékeny kijelentései „csak külső használatra szólnak”. Rabin mereven elutasította ön­álló palesztin állam felállítását és leszögezte: Dékekötés esetén Izrael ragaszkodna a Golan-fenn- síkhoz, a Sinai-félsziget bizonyos részéhez, Jeruzsálemhez, vala­mint Sharm-El-Sheik kikötővá­roshoz, hozzá vezető szárazföldi korridorral. KÍNA Teng rehabilitálását követelik Csou En-laj halálának évfor­dulóján Pekingben kevesebb szó esik magáról az elhunytról, mint egykori védencéről, Teng Hsziao- pingről. A főváros szívében, a Tienan- men téren Csou En-laj portréi és a kegyelet koszorúi mellett nagy­betűs faliújság-plakátok (tacepa- ók) tucatjai láthatók, amelyek — természetesen a Csou érdemei­nek felsorolása mellett — Teng Hsziao-ping visszatértét követe­lik. Ráadásul „örök dicsőséget” hirdetnek azoknak, akik 1976. április 5-én, a Tienanmen téren Csou En-laj koszorúinak puccs­szerű eltávolítása miatt tüntet­tek, s ezért „mártíromság” ju­tott osztályrészükül. A három dolog: Csou emléke. Teng rehabilitálása és a Tienan­men téri ..ellenforradalmi inci­dens” értelemszerűen kapöáöíó- dik össze: a visszaélésekért a „négyek bandáját” — Mao özve­gyét és társait — terheli a fele­lősség. Az egykori „ellenforradalmi incidens” olyannyira megdicsőül, hogy egyes tacepao-szerzők sze­rint „a nép tavaly, a Tienanmen téren életével és vérével védel­mezte a proletariátus diktatúrá­ját”. A taeepaók követelik a he­lyes „értékelést” a Tienanmen téri eseményekről. Ennek a ki­mondása, hirdetik, még hátra­van, csakúgy, mint Teng Hsziao- ping „elvtársnak” funkcióiba va­ló visszahelyezése. A tacepaókat egyébként senki nem tépi le, és erősen gyanítha­tó, hogy tartalmuk nagymérték­ben tükrözi a hivatalos véle­ményt is. Mindenesetre biztos, hogyha Tenget rehabilitálják, hi­vatkozni fognak a tömegek aka­ratára is. (MTI) Bonni vélemények Schmidt madridi látogatásáról Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár nem hivatalos madridi látogatását Bonnban főként a spanyol belpolitikai élet alaku­lása szempontjából tartják je­lentősnek. Schmidt és vendég­látója, Suarez spanyol kormány­fő másfél órás tárgyalásának nagy részét is a „demokratizáló­dási folyamattal” kapcsolatos kér­dések töltötték ki. A nyugatnémet kancellár el­ismerően szólt az utóbbi hóna­pokban Spanyolországban bekö­vetkezett belpolitikai fejlemé­nyekről, Ugyanakkor azonban hozzáfűzte, egyelőre korainak tartja az országos közös piaci csatlakozásának érdemi megvita­tását. A távolabbi jövőbe helyez­te a NATO-tagság napirendre tűzését is, bár hozzátette, Spa­nyolország bekapcsolódása az észak-atlanti tömbbe nem borí­taná fel az európai egyensúlyt. Mind az EGK-hoz, mind pedig a NATO-hoz való csatlakozás legfőbb akadályát nyugatnémet részről a spanyol gazdasági élet nehézségeiben látják. Schmidt félreérthetetlenül utalt arra, hogy a Közös Piac pillanatnyilag ne­hezen viselné el egy újabb — belső válságokkal küzdő — tag­állam csatlakozását. Bonnban nagy figyelmet keltett Schmidtnek az a madridi kijelen­tése, hogy a demokratikus belpo­litikai színtér képéhez hozzátar­tozik a kommunisták jelenléte is. Ez a kérdés Schmidt és Felipe Gonzales spanyol szocialista párt- vezető tanácskozásán is felvető­dött. A nyugatnémet vendég * azonban sietett hozzáfűzni, hogy sem az NSZK-nak, sem a többi nyugat-európai kormánynak nincs érdekében a kommunisták helyzetének megerősödése. Évente ezer otthon OTP-beruházásban (Folytatás az 1. oldalról) formái közül kiemelt jelentőséget tulajdonít az OTP saját beruhá­zású magáslakás-építésének. És nem véletlenül: a pénzintézet mintegy 4500 lakás felépítését vállalta a tervidőszakban. Ebből tavaly — az előirányzott ezerrel szemben — 1378 lakás épült meg. Az idei évre előirányzott to­vábbi, mintegy ezer OTP saját beruházású lakás létrehozása — nem történik meg maradéktala­nul; a pénzintézet megyei igazga­tósága teljes bizonyossággal mint­egy 700 lakás felépítésével szá­mol. S ha már a magánlakásépítés szervezett támogatásában érintett számos intézmény, illetve szerve­zet közül az OTP-t említettük, hadd szóljunk a területelőkészí­tésben vállalt újszerű közremű­ködéséről is. Ennek lényege: a helyi tanácsokat tehermentesíti azzal, hogy a kisajátításra előké­szített területet az OTP közvetle­nül átveszi, s gondoskodik a köz­művesítéséről. Tavaly például Ka­locsán 150, Kiskunhalason pedig 226 építési telek közművesítése történt meg ily módon: Kiskun­halason már meg is kezdődött a házhelyek értékesítése. Említsük meg végül: a magán­lakásépítés különböző formáinak támogatására tavaly mintegy 625 millió forint hitelt folyósított az OTP megyei igazgatósága. Ebből az összegből 217 millió szolgált az OTP beruházású, 8 millió a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásvásárlásokra, 400 millió fo­rint hitelt pedig a családiház épí­tésre, illetve lakáskorszerűsítés, tatarozás céljára folyósított az OTP. Mint megtudtuk, 1977-ben a hitelfelvételek változatlanok, s minden hiteligény kielégítésére lehetősége van az OTP megyei igazgatóságának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom