Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

DEVIZAGAZDÁLKODÁS, HITELPOLITIKA Gazdaságunk helyzetét külföldön is kedvezően ítélik meg VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! | Végre tavaszodik m AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIT,APJA xxxi. évf. 74. szám Ara 90 ffllér 1976. március 27. szombat Napirenden a munkásművelődés A megyei közművelődési bizottság ülése (Szilágy! Mihály (elvétele.) A pályakezdőkért s. oldal KISZ-alapszervezeti vezetőségválasztó után a soltvadkertí Tegnap dr. Major Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével Baján tartotta ülé­sét a megyei tanács közművelő­dési . bizottsága. Ez alkalommal a szakmaközi művelődési házban a bizottság tagjain kívül meghí­vottként jelen voltak Baja vá­ros kulturális életének irányí­tói, az illetékes párt- és tanács­vezetők. Az ülés. napirendjén szerepelt a város két legnagyobb üze­mének: a Finomposztó Vállalat­nak és a Ganz Villamossági Művek bajai gyárának művelő­dési helyzete. A munkahelyi köz- művelődésről a gyáraik igazgatói — Kossár Lajos és Szabó Lajos — tartottak nagy érdeklődéssel kísért részletes beszámolót. A vi­tában részt vett dr. Czakó Ti­bor, a Kulturális Minisztérium főelőadója és Komáromi Attila, a megyei pártbizottság munka­társa. A megyei művelődési bizottság elismerését fejezte ki a két bajai üzem vezetőinek és dolgozóinak a sok irányú és tartalmas kul­turális tevékenységért. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács a Kovács Pál ha­lálával megüresedett Békés me­gyei 1. számú választókerületben 1976. május 23-ra időközi ország- gyűlési képviselői választást tű­zött ki. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulásá­nak 31. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, tábornokokat nevezett ki, v£gül bírákat választott meg és mentett fel. (MTI) MEDICOR-uzemben 3. oldal Színházi világnap 3. oldal önmutogatók 4. oldal A barkácsolókat is segítik 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal 1971 és 1975 között a Magyar Nemzeti Bank csaknem 70 mil­liárd forint beruházási hitelt folyósított, a vállalatok ugyan­ezen idő alatt 41 milliárd forin­tot törlesztettek korábban fel­vett beruházási hiteleikből. Ál­talános tapasztalat, hogy a vál­lalatok túlnyomó többsége rend­ben eleget tesz hiteLvisszafizeté- si kötelezettségeinek, sőt az sem ritka, hogy a fejlesztési ala­pok kedvező alakulása esetén soron kívül fizetnek vissza hi­telt — mondotta pénteki sajtó- tájékoztatóján Tímár Mátyás, az MNB elnöke. A devizagazdálkodással foglal­kozva rámutatott, hogy az áru­forgalmon kívül bevételeink je­lentősen növekedtek. Gazdasá­gunk helyzetét külföldön is ked­vezően ítélik meg. Változatlanul jó nemzetközi bontásunkat mu­tatja az is, hogy külföldi hitele­ink törlesztési és kamatfeltéte­lei megfelelnek az úgynevezett első osztályú adósok részére fo­lyósított hiteleknek. Ezután részletesen foglalko­zott a kormány hitelpolitikai irányelveivel, a bank szelektív hitelpolitikájával, amelynek cél­ja a többi között a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a kiemelt fejlesztési programok, az integrációs komp­lex programban és az államközi szerződésekben foglalt kötelezett­ségek teljesítése, minden piacon versenyképes termékek fokozott előállítása, a termelőkapacitások jobb kihasználása. A bank a hitelnyújtással ösztönöz arra, hogy a vállalatok fejlesztési pénzforrásaikat minél nagyobb- arányban a tervcélok megvaló­sítására használják fel. A beruházási hitelekkel kap­csolatban utalt arra, hogy a népgazdasági terv 1976-ban 148—150 milliárd forint beruhá­zást irányoz elő. A vállalati és szövetkezeti beruházások ebből 73—74 milliárd forintot érnek eL Ezekhez a beruházásokhoz a bank 20 milliárd forint hitelt folyósíthat, amiből az ipar elő­reláthatólag 7—8 milliárd, a me­zőgazdaság és élelmiszeripar 3—3,2 milliárd, az építőanyag- és építőipar 1,5—1,7 milliárd, a közlekedés és szolgáltatás 1— 1,2 milliárd, a belkereskedelem másfél milliárd forintot ' vesz igénybe. Mintegy 6,5 milliárd forint hitellehetőség van az úgy­nevezett konvertálható \ export- árualapok növelését célzó fej­lesztésekre. A bank kedvezvényes feltéte­lekkel nyújthat hitelt a többi között a lakossági szolgáltatáso­kat, a minden piacon gazdaságo­san értékesíthető árualapok bő­vítését szolgáló fejlesztésekre, a munkaerő-megtakarítást ered­ményező belföldi, vagy szocia­lista importból származó gépek vásárlására, az építőipari és szerelőkapacitások fejlesztését célzó beruházásokra, a gabona- és a cukoriparban a feldolgozó- kapacitások bővítésére, a szarvas- marha- és sertésférőhelyek kor­szerűsítésére, építésére, a gyü- (Folytatiás a 2. oldalon.) Fontos állomásához érkeztek Bács-Kiskun megye ifjúkom­munistái. A több mint hétszáz KISZ-alapszervezet vezetőség­választó taggyűlése után a kö­vetkező napokban kerül sor a városi és járási küldöttértekez­letekre, amelyeken a megye 30 ezer ifjúkommunistáját több mint ezer fiatal képviseli. Jelentős esemény ez a fiata­lok életében. A tanácskozások­nak méltó rangot ad az a tény, hogy az ifjúság élet- és mun­kakörülménye, művelődési, szó­rakozási lehetősége naponta szerepel a társadalmi, politikai fórumokon. A fiatalok derűlá­tóan ülésezhetnek, a gazdasági, politikai vezetők segítségére számítva, jó közérzettel érté­kelhetik eddigi munkájukat, s határozhatják meg további feladataikat. Az ifjúkommunisták■ a vá­rosi és járási küldöttértekezle­teken számot adnak a Kom­munista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa óta végzett munkájukról, összegezik azo­kat a gazdasági, társadalmi, politikai eseményeket, ame­lyek hatást gyakoroltak rájuk. A fiatalok tanácskozásain bizonyára sok szó esik majd arról, hogy a KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17-18-i határozatának - végrehajtása során hogyan fejlődött, erősö­dött a KISZ-szervezetek kom­munista vonása. Mint az alap- szervezeti taggyűléseken, a küldöttértekezleteken is el­hangzik, hogy a fiatalok egy­re nagyobb számban vesznek részt a közéletben, szót kér­nek és kapnak a különböző fó­rumokon. Ezáltal erősödik a KISZ-szervezetek politikai te­vékenysége, tartalmi munkája is. A városi, járási küldöttérte­kezleteken a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi le­veléről is vitatkoznak majd a fiatalok. A levélben felvetett kérdések ugyanis már az alap­szervezetekben széles körű vi­tát váltottak ki. A küldöttek választóiktól azt a megbízást kapták, hogy tanácskozásaikon elsősorban a társadalom és az ifjúság kapcsolatának fej­lesztésével és azzal a kérdés­sel foglalkozzanak, hogy a KISZ-esek a jövőben hogyan segíthetnék még jobban a gaz­dasági építőmunkát. Ma, szombaton, a kiskunha­lasi, kecskeméti, bajai városi és a kiskőrösi járási fiatalok tartják meg KlSZ-küldöttérte- kezletüket. Holnap a kiskőrösi, félegyházi városi, valamint a kecskeméti és kiskunhalasi já­rási fiatalok tanácskoznak. Április 3-án kerül sor a ka­locsai és bajai járási fiatalok értekezletére. A következő na­pon, azaz április 4-én a kalo­csai küldöttek tanácskoznak a város ifjúkommunistáinak munkájáról, feladatairól. Az ifjúkommunisták képvi­selői küldötteket választanak majd, akik az április 10-én Kecskeméten sorra kerülő me­gyei küldöttértekezleten vesz­nek részt. T. L. RÜGYEZIK A RÁKÓCZI-FA ■ A FEJEDELEM — DOMBORMŰVŰN A kuruc vezérre emlékezik a megye 9 Rákóczl- emlék- klállitás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. (MTI-fotó —. Soós Lajos felv. —KS.) . Ma 300 éve született II. Rákóczi Ferenc, vagy ahogy .az évszázadok hagyományában él: a kuruc vezérlő fejedelem. Felismerte s fenntartás nélkül vállalta a 18. század elejei Magyarország fennma­radását és fejlődését szolgáló történelmi feladato­kat. A szegények, az elnyomottak országos érdeket szolgáló energiáinak nyitott utat a rendi-nemesi osztályönzéssel szemben. Szabadságharcában a nem­zeti érdek,.a nemzeti gondolat egyetemes érvényű, a társadalmi haladással egybeötvözött tartalmat hordozott. Ezért emlékezünk most rá méltán, a magyar történelem ha­ladó nagyjainak sorában. A köz­iponti emlékünnepségek mellett minden megyében rendeztek vagy rendeznek Rákóczi-ünnepségeket. Bács-Kiskun is számos rendez­vénnyel köszönti születésének 800. évfordulóját, felidézve a 18. század elejének szabadsághar­cát. Korabeli, illetve a korra vo­natkozó írásos és tárgyi doku­mentumokból elsőként február­ban a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban volt emlékkiállítás. Akik látták, maradandó élmény­nyel távoztak. Nagyobb szabású a kecskeméti Katona József Mú­zeum Kurucvilág című kiállítá­sa. A „Rákóczi”-iskolák és más in­tézmények mindegyike méltókép­pen emlékezik jeles névadójára. Csupán példaként említjük, hogy Baján a II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola és úttörőcsapat e héten úttörőszoba-avatást, em­lékkiállítást, ünnepélyes csa­pat-összejövetelt és irodalmi mű­sort szentelt egyebek között a névadó emlékének. Szólni kell Ordasról, ahol a faluszéli temetőkert sarkában díszük az Alföld egyik legszebb és leghíresebb fája, a Rákóczi-fa. Az óriási kocsányos tölgy alatt — a néphit szerint — a kuruc fejedelem is megpihent 1704. áp­rilis 30-a után, amikor hadainak élén a vidéken tartózkodott. A fa egyébként az előző éveknél kissé később, de névadója szü­letésének évfordulójára, március végére kirügyezett. Ordason áp­rilis 30-án rendeznek emlékün­nepséget, a fejedelem odaérke- zésének évfordulóján. A község fiataljai irodalmi művekből és kuruckori táncokból összeállított műsort mutatnak majd be a művelődési otthonban, a Rákó- czi-fát pedig — amely egyébként természetvédett — emléktáblá­val jelölik meg. S még egy hírt kaptunk: Pó­lyák Ferenc matkói fafaragó Rá- kóczi-domborművet készített, amelyet ma avatnak fel a túrái Rákóczi Tsz-ben. R. M. Fejlesztési tervek Négy tanácsi vállalatot vesz át idén a minisztériumi ipar A tanácsi vállalatok szakminisztériumoknak, illetve tárca­ipari vállalatoknak történő átadása a megyei gazdaságfejlesz­tési koncepció szerves része. Ebben az évben eddig három megyei vállalat került minisztériumi irányítás alá, egy pedig az év közepén követi őket. A nemrégiben jóváhagyott dön­tést a megyei párt- és tanácsi vezetőknek a szakminisztériu­mok képviselőivel folytatott hosszas tárgyalásai készítet­ték elő. A bajai Bácska Bútoripari Vál­lalatot a Könnyűipari Miniszté­rium vette át, önálló megyei szék­helyű vállalatként. A Bácska a tanács irányítása alatt közepes szintre fejlődött, termékeit az egész országban értékesíti. A mi­nisztérium ez évtől nagy mérték­ben bekapcsolja a vállalatot a bú­toripari rekonstrukcióba és jelen­tős gépesítés útján korszerű kö­zépüzemmé fejleszti. A gyárnak lehetősége nyílik bekapcsolódni nyugati exporttevékenységbe is. Az üzem átadása által. jelentős fejlesztés valósul meg a' Bácska bútorgyárban, korszerűsödik a termékszerkezet és nő az eszkö­zök hatékonysága. A kalocsai Textilfeldolgozó Vál­lalatot, és annak szabadszállási Jtelepét szintén a Könnyűipari Minisztérium irányítása alá he­lyezte a tanács, s január elsejétől a Fékon önálló gyáraként műkö­dik. A nagyvállalat még ebben a tervidőszakban 20-millió forintos beruházással kezdi meg az üzem új telephelyének kialakítását. ' • Ezzel egyidőben termelékenyebb munkaszervezési módszert vezet­nek be, és folyamatosan korsze­rűsítik a termékszerkezetet. Ezekre a fejlődéshez szükséges beruházásokra a textilfeldolgo­zónak tanácsi irányítás mellett 1980-ig nem képződött volna ele­gendő fejlesztési alapja. A MEZŐGÉP Tröszt ugyancsak év elejétől vette át a megyei ta­nács. kiskunmajsai Drótfonatgyár­tó Vállalatát,, Az elavult gép­park nagy arányú rekonstrukció­jára a majsai gyár hosszabb idő­je nem volt képes saját erőből. Részben emiatt vált hiánycikké igen keresett termékük. Az eb­ből származó gondok megoldásá­ra vállalkozott a MEZŐGÉP Tröszt. Az üzem rekontsrukcióját 1980-ig végrehajtják, s igyekez­nek a lehetőségekhez mérten ki­szolgálni a belkereskedelem igé­nyeit az itt készülő drótfonatból. A vállalat átadásával egy má­sik iparfejlesztési cél is megvaló­sul. Kiskunmajsán a MEZÖ- GÉP-nek már van egy gyáregy­sége, pontosan a Drótfonat szom­szédságában. A két telep együt­tes — koncentrált — fejlesztése mintegy ezer fő foglalkoztatását oldja meg. s a termelési érték inéhány éven belül megközelíti a 300 millió forintot. Július elején veszi át a kis­kunfélegyházi Kunsági Ruhaipa­ri Vállalat irányítását a Könnyű­ipari Minisztérium. Az üzemet a Habselyem Kötöttárugyárba ol­vasztja, és annak önálló gyár­egységeként működteti. A Kis­kunfélegyházán megkezdett re­konstrukciót a Habselyem Kö­töttárugyár 1980-ig befejezi, emellett végleges telepet alakít, ki Tiszakécskén és Tiszaalpáron. Ezzel megfelelő műszaki és munkahelyi feltételeket teremte­nek több száz dolgozó foglalkoz­tatására. A gyártmányszerkezet korsze­rűsítéséről a nagyvállalat ugyan­csak gondoskodik. A nemrégi­ben megvásárolt angol gyártási eljárással készülő jersey alap­anyagból készülő termékek var­rását a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat fogja végezni. Mind a négy vállalat átadásá­nál rendezte a megyei tanács a dolgozók további sorsát is. Vala­mennyien. „követik” korábbi munkaadójukat az új felügyeleti szervhez és megtartják koráb­ban szerzett munkakörüket^ törzsgárdával járó és egyéb jo­gaikat. Zs. A. Már 40 százalékát exportálják Kecskeméten a Parkettagyár új üzemében az el­ső negyedévben 40 ezer négyzetméter szalagparket­tát gyártanak. Elsőnek a Kecskeméti TÜZÉP, Vál­lalat kezdte meg a parketta forgalomba hozását. A rendkívül korszerű üzemben naponta 40 köb­méter faanyagból 950 négyzetméter jó minőségű szalagparketta készül, csiszolva, lakkozva, felhasz­nálásra készen. O Ügyes kezű asszonyok igazítják * a falapokat aa állandóan mozgó szalagra. • Az elkészült szalagparketta lakkozását és szárítását néhány perc alatt végzi el a gép. (Pásztor Zoltán felvételei.) Ülést tartott az Elnöki Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom