Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

S • PETŐFI NÉPE • 1976. március 27. ESEMÉNYEK SOROKBAN BUDAPEST Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénteken hi­vatalába^ fogadta dr. Hertha Fimberget, az osztrák tudomá­nyos kutatási ügyek miniszterét. A szívélyes légkörű beszélgetésen ott volt dr. Friedrich Frölichsthal, Ausztria Magyarországi nagykö­vete. (MTI) BUKAREST Nicolae Ceausescu román ál­lamfő, az RKP főtitkára felesé­gével pénteken hivatalos látoga­tásra Görögországba utazott On­nan a román államfő Kuvaitba is ellátogat. Útjára George Ma- covescu külügyminiszter is elkí­sérte. BUENOS AIRES A háromtagú argentin katonai junta pozíciójának megszilárdí­tására egyre szorosabbra fogja, a gyeplőt A katonai rezsim betil­tott öt baloldali politikai pártot felfüggesztette a szakszervezetek tevékenységét és a sztrájkjogot Az öt betiltott párt között van két maoista, két trockista párt valamint a Munkások Szocialista Pártja. A junta az Argentin Kommunista Pártot állítólag nem helyezte törvényen kívül, de fel­függesztette mindennemű politi­kai tevékenységét. REYKJAVIK Újabb incidens történt az Iz- land és Nagy-Britannia, között dúló tőkehalháborúban: az izlan­di parti őrség jelentése szerint pénteken összeütközött a Galatea nevű brit fregatt és a „Baldur” izlandi parti őrnaszád. Az eset Izland északkeleti partjaitól 23 kilométerre történt. (Reuter) LONDON Kihirdették az angol munkás- - párt parlamenti képviselői vezér­választó szavazásának eredmé­nyét; a hat jelölt közül a képen látható Michael Foot kapta a leg­több, 90 szavazatot. (Telefoto — AP—MTI—KS) Választások a lengyel szejm-ben Államelnök Henryk Jablonski, miniszterelnök Piotr Jaroszewicz ni, újonnan megválasztott s'zejm csütörtöki megnyitó ülé­sén ismét Henryk Jablonskit vá­lasztotta a lengyel államtanács elnökévé.' Henryk Jablonski 1909- ben született, történész, a Len­gyel Tudományos Akadémia tagja. 1931-ben lépett be a Len­gyel Szocialista Pártba, 1939 szeptemberétől fegyveresen har­colt a fasiszták ellen. 1946—48- ban a Lengyel Szocialista Párt titkára és alelnöke, 1965—1972- ben felsőoktatási miniszter volt. 1971 óta tagja a LEMP Politi­kai Bizottságának. Az államtanács alelnökei a következők lettek: Edward Babiuch (a LEMP PB tagja, a KB titkára, pártja kép­viselői csoportjának elnöke, 1970 decembere óta az államtanács tagja), Wladyslaw Kruczefc (a LEMP PB tagja, a szakszervezetek köz­ponti tanácsának elnöke, 1972 óta az államtanács alelnöke). Tadeusz Witold Mlynczak (a Demokrata Párt KB elnöke, 1965 óta szejm-képviselő), Zdzislaw Tornai (1966 óta az Egyesült Parasztpárt alelnöke, 1969 óta miniszterelnök-helyet­tes). Az államtanács titkárává újra Ludimir Stasi akot választották meg. Stasiak 1969 óta tölti be ezt a tisztét. A minisztertanács elnökévé is­mét Piotr Jaroszewiczet nevez­ték ki, aki 1970 decembere óta áll a kormány élén. Piotr Jaro­szewicz 1909-ben született, peda­gógus. 1943-ban belépett a Szov­jetunióban megalakult lengyel hadseregbe, 1945-ben nemzetvé­delmi miniszterhelyettes lett. 1952-től 1970-ig miniszterelnök­helyettes volt. 1948 óta tagja a LEMP Központi Bizottságának, 1970 óta a Politikai Bizottságnak. 1947 óta parlamenti képviselő/ A minisztertanács elnökhelyet­teseinek és tagjainak személyé­ről a szejm mai ülésén döntenek. ÍA szejm marsallja (elnöke) is­mét Stanislaw Gucwa lett. Guc- wa 1919-ben született, közgaz­dász, a náci megszálláis alatt a paraszti ellenállás katonájaként harcolt. 1957-től niezőgazdasági miniszterhelyettes, majd élelmi­szeripari miniszter volt. 1945 óta tagja, 1971 óta elnöke az Egye­sült Parasztpártnak, 1961 óta képviselő, először 1972-ben vá­lasztották meg a parlament el­nökévé. (MTI) Szadat és a rémhírek A kairói rádió egyenes adás­ban közvetítette, a péntek reg­geli lapok nagy terjedelemben ismertetik Szadat elnök beszé­dét, amely a Szuezi-csatorna térségében tett látogatásának záróakkordjaként csütörtökön egy pontosan meg nem nevezett „Szuez-közeli” légitámaszponton hangzott el. Szadat hosszan bi­zonygatta, hogy a „diverzifiká­lási programnak megfelelően” a 'hadsereg egyre több nyugati fegyvert kap. Szadat jelenlegi körútja során első ízben rend­kívül határozottan leszögezte: nem fog tűrni semmi olyan kí­sérletet, hogy a hadsereg tagjai politikába bonyolódjanak. Mint mondotta: a hadsereg tisztjeinek feladata az ország határainak védelme, az alkotmány érvénye­sítésének biztosítása és eközben semmiképpen sem állhatnak „egyetlen személy, osztály, vagy párt oldalára” sem. Szadat utalt arra, hogy két rémhír terjedt el; az egyik szerint az országban puccskísérlet történt; a másik arról szól,' hogy a légierő köré­ben nagy az elégedetlenség. Az elnök kijelentette: a legna­gyobb eréllyel fog fellépni a rémhirterjesztők ' ellen.” ’* Szadat szerint egyesek úgy tüntetik fel, mintha az ország nem lenne stabil. „A gazdaság liberalizálásának politikáját hi­báztatják, amely politikával szi­lárd gazdaságot akarunk kiépíte­ni. Nem fogom megengedni ha­talmi központdk működését”. — jelentette ki. (UPI, Reuter, AP) Újabb blokád Kuba ellen? Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Fred Harris, a demokrata párt balszámyához számító elnökje­lölt csütörtökön kijelentette: tu­domása szerint az amerikai kor­mány blokádot tervez Kuba el­len — anélkül, hogy erre felha­talmazást kéme a kongresszustól. Harris közölte: felkérte Spark­man szenátort, a szenátus kül­ügyi bizotságának elnökét, vizs­gálja ki a bizottság a kérdést, a kormány illetékeseinek meghall­gatásával. Ford elnök és Kissinger kül­ügyminiszter az elmúlt hetekben ismételten hevesen fenyegette Kubát. Álláspontjuk szerint Ku­ba az angolai törvényes kor­mánynak nyújtott segítséggel „beavatkozott” az afrikai konti­nensen. A kardcsörtetés célja (mint washingtoni kormánykö­rökben nyíltan hangoztatják), hogy megakadályozzanak min­den további kubai segítséget az afrikai felszabadító mozgalmak­nak. Nessen, az elnök szóvivője csü­törtöki sajtóértekezletén nem volt hajlandó válaszolni a kér­désekre: milyen konkrét lépése­ket tervez a kormány — és mi­lyen jogi alapja volna katonai jellegű intézkedésekre Kuba el­len. amelynek harmadik ország­gal kapcsolatos politikáját kifo­gásolja Washington. Sajtókörökben megjegyzik: a Kubára gyakorlandó nyomás kí­sértése nemcsak abból ered, hogy az Egyesült Államok a há­ladó mozgalmak további afrikai sikereitől tart. Legalább ilyen fontos tényező Washington fé­lelme, hogy tovább nő Kuba te­kintélye és befolyása az Egyesült Államoktól „függetlenedni” kí­vánó latin-amerikai országokban. A Kuba elleni propaganda-had­járatban természetesen szerepe van a választási kampánynak is. Ronald Reagan, a republikánus jobbszámy elnökjelöltje az „en­gedékeny” amerikai külpolitika bírálatával már eddig is jobbfelé nyomta Fordot. Az elnök várha­tóan a következő időszakban is enged majd a külpolitikájára nehezedő jobboldali nyomásnak, amely mögött az ország közhan­gulatának változását is érezni véli. (MTI) Elhalasztották Corvalán perét A chilei katonai junta pénte­ken bejelentette, hogy meghatá­rozatlan időre elhalasztották Luis Corvalán perét. A Santiagó- ból érkezett jelentések szerint a junta illetékesei még nem dön­tötték el, hogy az 1973 szeptem­bere óta bebörtönzött Corvalán perét katonai vagy haditörvény­szék tárgyalja.’ v „Sergio Insunza, a Népi Egység ~ kormányának egykori igazság­ügy-minisztere kijelentette, hogy akár katonai, akár haditörvény­szék tárgyalja az ügyet, a bí­rák mindenképpen a fasiszta juntának fognak engedelmesked­ni. Insunza hangoztatta, hogy a Pinochet-rezsim sosem volt ké­pes Corvalán ellen bizonyható, megalapozott vádakat felhozni. Gazdaságunk helyzetét külföldön is kedvezően ítélik meg (Folytatás az 1. oldalról.) mölcs- és szőlőtelepítés, a zöld­ségtermesztés, a hús- és tejfel- dolgozás, a fehérjegyártás létesít, ményeire, talajjavításra, vízren­dezésekre, üzemi tárolóterek bő­vítésére, nagy alapterületű ABC- és iparcikkáruházak fejlesztésé­re. A beruházási hitelék általános feltételei (lejárat, kaimat, jöve­delmezőségi követelmények, sa­ját forrás aránya) nem változtak. A jövedelmezőbb és gyorsabban befejeződő beruházásokkal .kap­csolatos hitelkérelmeket előny­ben részesítik. A vállalatok most készítik V. ötéves tervüket, amelynek egyik legfontosabb része a fejlesztési célok és szükségletek felmérése, és az ehhez szükséges pénzügyi eszközök, lehetőségek számbavé­tele. Az arra igényt tartó vál­lalatoknak a bank rendelkezésé­re áll tanácsaival, s tájékoztat­ja őket, hogy fejlesztési elkép­zeléseikhez előreláthatólag mi­lyen segítséget tud nyújtani. Az exportcélú 'hitelékről szól­va emlékeztetett arra, hogy a minden piacon versenyképes ex­portcikkek gyártását szolgáló beruházásokat a kormányzat az V. ötéves tervidőszakban 45 mil­liárd forint hitellel segíti. A Ma­gyar Nemzeti Bank felhívására mintegy 300 javaslat érkezett, s az illetékes tárcák véleményének meghallgatása után eddig ösz- szesen 18,7 milliárd forint hitel­lel ' kapcsolatos javaslatot, illet­ve kérelmét fogadtak el. Ebből 11 milliárd forint hitel nyújtá­sára a bank már a hitelszerző­déseket is megkötötte. Főként gépipari, vegyipari és élelmiszer. Ipari vállalatok élnek a fejlesz­tés e lehetőségével. Az MNB to­vábbra is várja a vállalatok és szövetkezetek gazdaságos export­bővítő javaslatait, tájékoztatás­sal és tanácsadással rendelkezé­sükre áll -a megfelelő _ hitelkérel­mek kidolgozásában. A forgóeszköz-hitelezés során a bank arra ösztönzi a vállalato­kat, hogy készleteiket csak indo­kolt mértékig emeljék. A válla­latok és szövetkezetek készletál­lománya tavaly 21 milliárd fo­rinttal emelkedett az 1974. évi 36 milliárd forinttal szemben. Főként az ipari válalatoknál ta­pasztalható javulás. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy a termelő­eszköz-kereskedelemben és a fo- gyasztásicikk-kereskedelemben a készletek növekedésével egyide­jűleg rosszabbodott azok össze­tétele, és egyes cikkek tartós hiá­nya gátolja a lakosság és a vál­lalatok megfelelő ellátását. A bank kedvezményes feltéte­lekkel nyújt forgóeszközhiteit azokban az esetekben, amikor a vállalatok és szövetkezetek beru­házás nélkül, kapacitásuk jobb kihasználásával, esetleg a mű­szakszám növelésével emelik ter­melésüket, elsősorban a minden piacon versenyképes exportter­mékek gyártását. Az ehhez szük­séges forgóeszköz-növekményt a bank nyolc évig terjedő jntellel finanszírozza. Külön figyelmet fordít a bank azoknak a válla­latoknak a készletgazdálkodásá­ra, amelyek jelentős mértékben használnak fel, konvertibilis de­vizáért beszerezhető anyagokat és termékeket. Így is elő akarja se­gíteni, hogy az 1975-ben kiala­kult kedvező tendencia az idén tovább folytatódjék. Ezután arról szólt, hogy kül­kereskedelmi mérlegünk a múlt év egészét tekintve, folyóárakon számítva ugyan hiánnyal zárult, gazdasági fejlődésünk ily mó­don részben külső erőforrások be­vonására támaszkodott, ez azon­ban nemzetközi fizetési helyze­tünkben feszültségeket nem idé­zett elő. Ez több fontos tényező­nek köszönhető. Az egyik ilyen tényező, hogy fizetési mérlegünk­re korábban rendszeresen ismét­lődő aktívumok voltak jellem­zők. Ezeknek az aktívumoknak az eredményeként olyan követe­léseket és tartalékokat halmoz­tunk fel, amelyeknek egy ré­szét' most importtöbbletünk ki- egyenlítésére fordíthattuk. A másik kedvező tényező, hogy a külkereskedelmen kívül is van­nak devizabevételeink. Az ide­genforgalomból és egyes nemzet­közi szolgáltatásokból (például a tranzitforgalom) és átutalások­ból származó bevételeink megha­ladják az ezekkel kapcsolatos ki­adásokat. Az idegenforgalomból származó devizabevételek össze­ge, nem kereskedelmi árfolya­mon számítva, tavaly 4,9 milliárd forint volt, külföldre utazó ma­gyarok valutaellátására fordított összeg 2,7 milliárd forintnak fe­lelt meg. Ezen belül a KGST-or- szágokba utazók valutaellátására csaknem másfélszer annyit, a tő­kés országokba utazókéra 7 szá­zalékkal többet fordítottak, mint egy évvel korábban. A nemzetközi idegenforgalom­ból származó aktív egyenleg ösz- szességében némileg alacsonyabb volt ugyan az 1974. évinél, de ezen belül csaknem megduplázó­dott a konvertibilis devizákban keletkezett aktívum. A nemzetközi fizetési mérle­günket érintő további tényező­ként említette a bank elnöke a külföldi hitelműveleteket. Mint mondotta, 1975-ben is azt a po­litikát folytattuk, hogy a bevont külső forrásokat, vagyis hiteleket olyan fejlesztésekkel kapcsoltuk össze, amelyek biztosítják azok visszafizetését. 1975-ben az Oren­burg! gázvezeték építésének fi­nanszírozására közép- és hosszú­lejáratú hitelt vettünk fel a Nem­zetközi Beruházási Banktól rész­ben tőkés devizában, részben transzferábilis rubelben. A nem szocialista országok viszonylatá­ban részben a 60 millió dolláros kuvaiti és a 100 millió márkás NSZK-beli kötvénykibocsátás, részben a Citicorp International Bank által szervezett 100 mil­lió dolláros és a Bank of Ameri­ca szervezésében létrehozott 150 millió dolláros középlejáratú pénzkölcsön-megállapodás volt a legjelentősebb. E megállapodá­sok és ezek feltételei jelzik, hogy megítélésünk a nemzetközi pénz­világban jó. Mivel azonban ma az az általános piaci tendencia, hogy a hitellejáratok rövidülnek, ezeket a kölcsönöket csak gyor­san megtérülő beruházásokra le­het felhasználni. Szólt az ár- és árfolyamviszo­nyokat megfelelően, rugalmasan tükröző aktív árfolyampolitika je­lentőségéről, mert ez a forint érték­állandóságát segíti. Ez az árfo­lyampolitika jutott, kifejezésre a forint január elsejei általános felértékelésében, valamint egyes tőkés valutáknál azóta három al­kalommal végrehajtott árfolyam­módosításokban is. Ezek közül a legutóbbira március 24-én került sor, amikor az olasz líra, a fran­cia frank és az angol font pénz­piaci helyzetének jelentős gyen­gülése nyomán forint-árfolyamai­kat kilenc, négy, illetve három százalékkal csökkentettük. Egy­idejűleg egyes — időközben erő­södött — valuták (USA-dollár, NÖZK-márka, svájci frank) fo­rint-árfolyamait szerény mérték­ben, 0,6—1,5 százalékkal meg­emeltük. Ezután rámutatott, hogy kül­gazdasági kapcsolataink fejlesz­tésének idei tervelőirányzatai és céljai szervesen illeszkednek az V. ötéves terv fő vonalába. Az ötéves terv továbbra is számol külső források bevonásával, kö­zép- és hosszúlejáratú hitelfel­vételekkel. Az idén egy-két nagyobb ösz- szegű — fejlesztési jellegű — köl- csönmegállapodást tervezünk nyu­gati pénzintézetekkel, és emellett az orenburgi gázvezeték építése finanszírozási szükségletének megfelelően további hitellehívás­ra kerül sor a Nemzetközi Beru­házási Banktól. (MTI) Amerika ismét vétózott Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön, helyi idő szerint a késő' esti órákban szavazással fe­jezte be vitáját az Izrael által megszált Ciszjordánia helyzeté­ről. Az Egyesült Államok vétójá­val megakadályozta a tanács elé beterjesztett határozattervezet el­fogadását. Az el nem kötelezett orszá­gok BT-ben képviselt csoportja által előkészített határozatterve­zetet mértékletes megfogalmazás­ban sajnálkozását fejezte ki Iz­raelnek Jeruzsálem bekebelezé­sére irányuló politikája miatt. Felszólította továbbá az izraeli kormányt, hogy hatálytalanítsa a megszállt arab területek lakossá­ga ellen irányuló intézkedése­ket, tartsa tiszteletben a jeruzsá- lemi szent helyek sérthetetlensé­gét, számoljon fel minden olyan akciót, amely a város jogi stá­tuszának megváltoztatását céloz­ta és vonja vissza az erre vonat­kozóan meghozott korábbi intéz­kedéseket. A szavazást megelőzően Scran­ton, az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete azt fejtegette,, hogy ez az előterjesztett határo­zattervezet Washington szerint „nem szolgálná a közel-keleti békés rendezés elősegítését”. A Biztonsági Tanácsban képvi­selt országok küldöttei az Egye­sült Államok kivételével vala­mennyien a tervezet elfogadása mellett foglaltak állást. A Palesztinái Felszabadítás! Szervezet képviselője keményen bírálta az Egyesült Államokat a mérsékelt megfogalmazású ter­vezet megvétózása miatt. Nagy győzelemnek nevezte a javaslatot támogató 14 szavazatot, ami „vi­lágosan kifejezi az Egyesült Államok elszigetelődését”. (TASZSZ, Reuter, AP, UPI, AFP) Dél-Afrika kivonja csapatait Angolából Nem tartják meg a Biztonsági Tanács ülését A Biztonsági Tanács elnöke ne­vében egy ENSZ-szóvivő csütör­tökön este bejelentette, hogy nem tartják meg azt a péntekre kitű­zött BT-ülést, amelyen Dél-Afri­ka angolai agresszióját vitatták volna meg. A döntést azt köve­tően hozták, hogy Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára tájékoz­tatta Thomas Boyát, a BT soros elnökét arról a dél-afrikai ígé­retről, amely szerint Johannes­burg szombatig kivonja csapatait Angolából. Pieter W. Botha dél-afrikai hadügyminiszter pénteken a jo­hannesburgi parlamentben beje­lentette, hogy szombatig vissza- vezénylik az ország Angolában állomásozó katonai'egységeit, mi­vel a kormány biztosítékot ka­pott Luandától az Angola déli határáról levő vízierőmű zavar­talan üzemeltetésére. (AFP) Heves harcok Bejrutban és környékén Két nap alatt háromszáz halott A libanoni jobboldali erők csütörtökön este általános ofíen- zívát indítottak a baloldal visz- szaszorítására. A késő esti órák­ban Bej rút keresztény negyedei­ben hangszóróval felszerelt autók cirkáltak, és a lakosságot a jobb. oldalhoz való csatlakozásra szó­lították feljj; Az..;;tA)P?' j.elentése szerint r a felhívás nyomán a jobboldali erők állománya csak­nem” megkétszereződött, tovább növelve a még ádázabo harcok kilátásait.­Libanonban egész éjszaka és pénteken a kora reggeli órák­ban is' folytatódtak a harcok. Az egymással szembenálló felek aknavetőket is bevetettek. Szá­mos lövedék és akna csapódott be a főváros sűrűn lakott negye­deiben. Heves harcok voltak a Bejrút közelében levő hegyvi­dékeken is. A legutóbbi 48 órá­ban Libanonban több mint há­romszázan vesztették életüket. Az ország egyre több politir kusa követeli Frangié elnök le­mondását. Az elnök családjával és néhány hívével a Bejrúttól északra fekvő tengerparti kérész. ,ténylakta városba, Jouniehbe menekült; Az ország nemzeti-ha­zafias erőinek képviselői hang­súlyozzák, hogy mindaddig nemi hajlandók semmifajta tűzszüneti megállapodásra, ameddig Fran- gié véglegesen le nem mond.. ' Kamal Dzsumblatt, a libano­ni Haladó Szocialista Párt elnö­ke az AP jelentése szerint — kilátásba helyezte: a baloldali erők támadást indítanak Jounieb városa ellen, hogy Frangiét le­mondásra kényszerítsék. Időközben tovább folytatódnak, a libanoni válsággal kapcsolatos politikai tárgyalások- Pénteken Damaszkuszba érkezett Husszein jordániai uralkodó, hogy Asz- szad Szíriái elnökkel a libanoni helyzetről tanácskozzon. Husz- szein kíséretében van Rifai mi­niszterelnök is. (TASZSZ, AP,) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Jubileumi ünnepség az Erkel Színházban Péntek este az Erkel Színházban — a Rákóczi jubileumot övező or­szágos program központi eseményeként — az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa emlékünnep­séget rendezett II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója al­kalmából. Az eseményen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai; dr.Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja; a 'kormány képvisele­tében Czinege Lajos honvédelmi, dr. Orbán László kulturális és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter; továbbá a társadalmi szervek, tömegszervezetek és mozgalmak képviselői, a Rákóczi emlékbizottság tagjai. A Himnusz elhangzása után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Rákóczi emlékbizottságnak az elnöke mon­dott beszédet. Az ünnepség második részében művészi műsorral tisz­telegtek Rákóczi emlékének. (MTI) • Elfogadták a BKP kongresszusára készített jelentést Szófiában pénteken plenáris ülést tartott a BKP Központi Revíziós' és Központi Ellenőrző Bizottsága. Megvitatták és elfogadták a BKP XI. kongresszusára készített beszámoló jelentést. (MTI) • Mohammed Sziad Barré Jugoszláviában Mohammed Sziad Barré, a Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelsöb Forradalmi Tanácsának elnöke Joszip Broz Tito jugoszláv államfő meghívására pénteken hivatalos baráti látogatásra Jugoszlá­viába érkezett. A pénteken kezdődött államfői megbeszéléseken idő­szerű külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt az él nem kötelezett or­szágok idén sorra kerülő csúcsértekezletének előkészületeiről, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoztak. Egyidejűleg meg­beszélést folytat a két ország külügyminisztere is. • Az SPD ifjúsági szervezetének kongresszusa Pénteken Dortmundban mégnyílt az SPD ifjúsági szervezetének az „ifjú szocialistáknak” háromnapos országos kongresszusa. A tanács­kozás napirendjén két fő témakör szerepel: a fiatalkorú munkanél­küliek helyzetének orvoslása és az SPD választási harcának támoga­tása. • Bolívia új magyarországi nagykövéte Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Raul Lema Batino rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Bolívia új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevélét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom