Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

Í*ETÖFI NÉPE • 1974. november 20. Az áruellátás fejlődése megyénkben Interjú dr. Glied Károllyal, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesével „A gazdaságirányítás mai rendszerében fokozódik a keres­kedelmi szervek hatásköre és felelőssége. Feladatuk, hogy a lakosság növekvő igényeinek figyelembevételével a termelő üzemektől megfelelő időben, kellő mennyiségben, minőségben és választékban rendeljék meg a szükséges áru­cikkeket ... Az állami kiskereskedelmi szerveknek, a fogyasz­tási szövetkezeteknek gondoskodniuk kell arról is, hogy az üzleteket... folyamatosan lássák el árukkal, emeljék a ke­reskedelmi tevékenység színvonalát, bővítsék az üzletháló­zatot, biztosítsák a lakosság kulturáltabb kiszolgálását.” (Az MSZMP X. kongresszusának határozataiból.) A fenti idézetből is kitűnik, hogy pártunk igen nagy fon­tosságot tulajdonít a lakosság ellátásának, a kereskedelem ál­landó és tervszerű fejlesztésének. A kongresszus óta — és nagyjából a tervidőszak kezdete óta is — négy esztendő múlott el. Hogy ez az időszak mit hozott Bács-Kiskun megye sajátos arcolatú kereskedelme számára; milyen gondok nyo­masztanak és milyen célokat tűztünk magunk elé: ezekre és hasonló kérdésekre adott választ dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, a megyei termelési és ellátási bizott­ság elnöke. KÉRDÉS: — Az áruellátás fej­lődése lépést tart-e a lakosság növekvő igényeivel? VÁLASZ: — A . kérdésre — legalábbis 1 a főbb árucsoportokat tekintve — igennel kell válaszol­nom. Az 1970 novemberi megyei pártértekezlet előírta, hogy a IV. ötéves terv végére kiskereske- delmünknek mintegy 40 száza­lékkal kell növelnie értékesítési forgalmát. Ma már látjuk, hogy ez a terv — változatlan áron szá­molva — teljesülni fog, sőt kissé túl is teljesül. Ezt a fejlődést csak az áruellátás javulása te­hette lehetővé. Megyénk gazdasági-társadalmi fejlődésének üteme meghaladja az országos átlagot. Ennek ered­ményeképpen a kiskereskedelmi vásárlások egy lakosra jutó át­laga tovább közeledett az orszá­gos szinthez. 1973-ban az egy lakosra jutó 15 292 forintos me­gyei kiskereskedelmi forgalom kissé már meghaladta az orszá­gos vidéki átlagot. A IV. ötéves terv időszakában J az összes áruforgalom viszonylag egyenletesen — évről évre mint­egy 10 százalékkal — emelkedik. A főbb árucsoportok szerint vizs­gálva a forgalmat, megállapítha­tó, hogy leggyorsabban a vegyes iparcikkek forgalma nő, .majd ezt 'követi, . az élelmiszere}^,.,, Me- | gvénkre még a m^ögazdasá^hjíjSpöWfj^zetef': | bolthálózatának ' áruforgalma eb­ben az időszakban több mint há­romszorosára bővül. Városainkban a bolti forgalom már évek óta lendületesebben emelkedik, mint a községekben.. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy a városi lakosság száma fo­lyamatosan emelkedik, másrészt az, hogy egyidejűleg a városok kereskedelmi szívóhatása is erő­södik, ezért részesedésük a me­gyei összforgalomból az 1970. évi 54 százalékról 57 százalékra emelkedett. (Egyes választékigé- nyés áruknál a városok szívóha­tása még nagyobb: így például a megye teljes ruházati forgalmá­nak 70 százaléka városi üzletek­ben bonyolódik le.) A kiskereskedelem áruellátása a meglevő problémák ellenére ja­vulónak mondható. Alapvető élelmiszerekből hosz- szú idő óta jó a kínálat, de a húsnál és húskészítményeknél időszakonként jelentkeztek ellá­tási zavarok. Egyes zöldség-gyü­mölcsféleségeknél esetenként ugyancsak adódtak hiányok. A vendéglátás nyersanyagellá­tása — a belsőségek kivételével — kielégítő volt, s ebben az időszakban lényegesen javult az alkoholmentés üdítő italok kíná­lata. A sörellátás javulása mel­lett az import sörökből néha még túlkínálat is jelentkezett. A ruházati cikkeknél már fo­kozatosan érezhető a könnyűipar rekonstrukciója. Az úgynevezett órstoppos cikkeknél (a gyermek- ruházati cikkek némelyikénél) ugyan még akadnak ellátási gon­dok, de a korábbi időszakhoz ké­pest jóval ritkábban. A divat- és felnőtt ruházati cikkeknél túlsá­gosan is gyors a választék-cseré­lődés. Véleményem szerint az ipartól gyorsan leállt a szilárd tüzelő­anyagokat elégető berendezések gyártásával. Ez megyénkben he­lyenként ellátási gondokat oko­zott annak ellenére, hogy szilárd tüzelőanyagokból a kínálat ki­egyensúlyozottabb. Néha tüzelő­anyag-ellátási problémát jelen­tett az olajkályhák és a gáz­készülékek gyors ütemű terjedé­se. A készülékek forgalma csök­kenő ütemének megfelelően azonban ma már ezekből is ki­elégítő a kínálat. A tartós fogyasztási cikkek for­galmának növekedését a válasz­ték bővülése is lehetővé tette. Meg kell azonban jegyezni, hogy a különféle alkatrészek ellátását illetően gondjaink vannak. Né­mely vegyicikk beszerzési lehető­ségeit pedig az olajválság korlá­tozta. KÉRDÉS: — Miként alakul a peremkerületek ellátása? VÁLASZ: — A jórészt munká­sok lakta városi peremkörzetek ellátásának javítása mindenütt központi feladatot jelent. Nálunk ennek a súlyát növeli, hogy a ta­nyákról bevándoról családok jó része otthonát a városok és a nagyobb ‘községek peremkörzetei­nek új lakótelepein építi, s az állami lakótelepek többsége is ilyen helyeken épül. Ezért ese­tenként szaporodik ■ is az ilyeh, üzletekkel átmenetileg rosszul el­látott peremkörzetek számai E peremkörzetek nagyságának alakulását és ellátását városi és nagyközségi tanácsaink állandóan figyelik. Velük együtt arra tö­rekszünk, -hogy nemcsak új, ha­nem egyben korszerű ABC-kis- áruházak, vegyesboltok, eszpresz- szók létesüljenek mindazon városrészekben, amelyek keres­kedelmi ellátása gyengébb. Ipar­cikküzleteket, nagyvendéglőket stb. a peremkerületeken általá­ban nem építtetünk, mivel az ilyen igényeket jól kielégíti a vá- xosközpontok üzlethálózata. A népesebb peremkörzeteken létesítendő nagyobb üzletek épí­tését már eddig is állami és ta­nácsi támogatással segítettük, s azon vagyunk, hogy az ilyen cé­lokat szolgáló támogatások össze­ge a jövőben gyarapodjék., A városok új peremboltjai nem­csak nagyobbak és korszerűbbek a régieknél, de ellátásuk is job­ban hasonlít a városközpontok üzleteiéhez. Ez természetes, hi­szen az ilyen boltokba a romlé­kony áru naponként kiszállítha­tó, s az ilyen üzletek mind na­gyobb hányadának tágasább mé­retei és jobb felszerelésé egyút­tal gazdagabb választéktartást tesz lehetővé. Mindemellett az is igaz, hogy a peremterületi ellátással egyelőre nem lehetünk? teljes mértékben elégedettek. Itt teszek még említést az előbbiektől ugyan eltérő feladatot jelentő, de a mi tanyás megyénk­ben nagyfontossságú tanyai-kül­területi ellátásról. Megyénkben hozzávetőleg 200 bolti • kiske­reskedelmi egység és mintegy 80 vendéglátó 1 üzlet szolgálja* köz­vetlenül a külterületen élők ellá­tását. A tanyai lakosság jó ke­reskedelmi 'ellátottságát a me­gyei kereskedelempolitikai irány­elvek központi feladatként ke­zelik. Az a cél, hogy a tanyai emberek is lakhelyük közelében szerezhessék be a napi fogyasz­tási cikkeket. ÁFÉSZ-eink rugal­masan alkalmazkodnak á tanya­világ változásaihoz. Az elmúlt öt évben az igények megszülése miatt 9 tanyai boltot kellett be­záratok, ugyanakkor az igények növekedése miatt 11 új, korszerű egységet nyitottak meg. A tanyai boltok átlagosan két- három . kilométeres körzetben mindenütt megtalálhatók. Meg­jegyzem, hogy ezek terhelése a belterületi boltokéhoz képest mindössze 57 százalékos. így ért­hető az a megállapításunk, hogy a meglevő ilyen hálózat nagyobb forgatom lebonyolítására' is al­kalmas. Oj bolt létesítésére tehát csak alapos megfontolás után, kevés helyen szabad gondolnunk. Erre inkább a mezőgazdasági nagyüzemek új lakótelepein, s az üzemi lakótelepeken kerülhet sor, ahol nagyobb méretű, közműve­sített és gépesített üzletek létesí­tésére is lehetőség van. Meg kell említenünk, hogy .a tanyai boltok technikai felszere­lése igen eltérő. Az összes ilyen egység 35 százalékából hiányzik a villany, emiatt például hűtő­szekrényt nem is lehet beállítani. A boltok háromnegyed része ma­gántulajdonban levő, vert és vá­lyogfalú, vizes, régi és elavult épületekben, bérlemény formájá­ban működik, ez pedig akadá­lyozza a nagyobb értékű átépí­tést, korszerűsítést. Általában kielégítő viszont e boltok ellátása, bár egyes szállí­tóvállalatok a tanyai boltok napi ellátását nem vállalhatják. Ilyen esetben az áru kiszállításáról a boltot üzemben tartó ÁFÉSZ gon­doskodik. Megyénk úthálózata fo­lyamatosan javul ugyan, de kü­lönösen télen a rossz utak miatt előfordulnak szállítási késedel­mek. Ilyenkor a helyi mezőgaz­dasági üzemek kölcsönöznek traktorokat, Kereskedelmi szervezeteink éves átlagban mintegy másfél millió forintot fordítanak a tanyai bol­tok fejlesztésére, s lényegében ugyanennyibe kar.ül évente a bol­tok karbantartása is. Jelentős összeg ez, ha figyelembe vesz- szük. hogy az ilyen boltok nyit- vatartása a fenntartó szövetke­zetnek legtöbbször veszteséget okoz. Szövetkezeteink megbecsü­lést érdemelnek azért, hogy nem ebbőr a tényből, hanem ellátási kötelezettségükből indulnak ki, amikor a fent említett riehézsé- gek .ellenére ezeket a boltokat is korszerűsítgetik. KÉRDÉS: — Kérjük, nyilatkoz­zék a továbbiakban a hálózat- fejlesztéről, az ezzel kapcsolatos lehetőségekről, valamint a köze­lebbi és a távlati tervekről. VÁLASZ: — A IV. ötéves terv idejére mintegy 50 ezer négyzet- méter alapterület-növekedést irá­nyoztunk elő, s ez megközelítően (48 ezer négyzetméter) teljesülni is fog. Az előirányzat várhatóan megközelítő teljesítése azzal i is kapcsolatos, hogy a tervek készt: tésénél nem az irreális óhajok­ból, hanem a pénzügyileg is fe­dezhető sürgős igényekből induf> (unk ki. A bolti kiskereskedelem hálózatbővítése elsősorban a vá­rosokban — a már amúgyis. túl­terhelt városi boltok tehermente­sítésére — valósul meg. A közsé­gekben pedig elsősorban a szin- tentartás a fő szempont, de a túlterheltebb helyeken az alapte­rület is bővül. A vendéglátást il­letően más a tendencia. A megyé városaiban három év alatt csak 11, a községekben pedig 16 szá­zalékos volt az alapterület növe­kedése. A lehetőségeinket meghatározó tényezők közül a jövőt illetően is,,, ki kell emelnünk a megyei áru-' forgalom fejlődésének tendenciá­ját. 1975-re 10,4 milliárd forint kiskereskedelmi forgalommal szemben, változatlan árakon szá­molva, 1980-ra 14,5 milliárd fo­rint összegű áruforgalmat terve­zünk. A fejlődés egyik előfelté­tele, hogy az alapterület legalább 60 ezer négyzetméterrel növeked­jék. Ismereteink szerint, a köz- gazdasági szabályozó rendszer lehetővé teszi e célok -megvalósí­tását. Ezzel együtt tovább kell ja­vítanunk az élelmiszerellátás fel­tételeit úgy, hogy a kiszolgálás kulturáltságának emelésével együtt az élélmiszer-kereskede- lemben a legnagyobb leterhelést viselő dolgozók munkakörülmé­nyei is javuljanak. Ezért célul tűztük ki, hogy a városok köz­pontjaiban és peremterületein, valamint a nagyobb községekben ABC-áruházakat létesítsünk. Ezekben az egységekben meg­valósítható a két műszakos nyit- vatartás, és a kereskedelmi mun­ka gépesítése is. Sok új zöldség- gyümölcsboltra, pavilonra és egyébre is szükség lesz. A vendéglátást differenciáltan kell fejleszteni. Nagyméretű üz­leteket csak üzemi étkeztetés cél­jaira líblyes létesíteni, másutt in­kább kisebb üzletek építését he­lyeseljük. A következő tervidő­szakban nálunk még nem követ- • kezik be az idegenforgalom rob­banásszerű fejlődése, de a folya­matos igénynövekedéssel ■ me­gyénk több részén már számol­nunk kell. Ez egy sor kérdésben máris leckét ad vendéglátó szer­vezeteinknek, s másoknak is, így például kempingek létesítését il­letően. A vendéglátás színvonalának növelése érdekében módot kell keresnünk cukrászműhelyek épí­tésére is.* Az iparcikkek iránti igények fejlődése miatt tovább kell folytatni áruházfejlesztési programunk megvalósítását. En­nek keretében eddig már három városunkban megépült, Baján pe­dig nyitás előtt áll az új áruház. Kecskeméten és Kalocsán hama­rosan újabbak építéséhez kezde­nek. Napjainkban községeinkben is (Hajós, Kiskunmajsa stb.) épül­nek áruházszerű nagyobb üzle­tek. A felsoroltakon kívül 1980-ig a Centrum kezelésében Kiskun­félegyházán, az ÁFÉSZ beruházá­sában pedig Baján épül’ áruház, de lehetségesnek tartjuk a bajai Domus áruház és mások építésé­nek a megkezdését is. Az említett időszak alatt növe­kedni fog a szaküzletek száma is. A ruházatban kevesebb, az egyéb iparcikk-ágazatokban pedig több kisebb szaküzlet építését' tervezik. Bővül majd az ÁFOR tároló- és értékesítő hálózata is. Új töltő­állomások. is létesülnek, s terve­zik a szilárd tüzelőanyagokat és építőanyagokat árusító telepek egy részének korszerűsítését is. Lényegesnek tartjuk, hogy Kecs­keméten — kb. 30 ezer négyzet- méter alapterülettel — koordi­nált nagykereskedelmi raktár- rendszer megvalósulását tűztük célul. A megye kiskereskedelmé­nek megfelelő ellátásához erre feltétlenül szükség van. Jelenleg 1600 fiatal vesz részt a szakmunkásképző iskolai oktatás­ban, 600 felnőtt dolgozó pedig tanfolyamokon sajátítja el a szak­mai ismereteket. A munkaerő- hiányt azonban ezzel , még nem tudja megoldani a kereskedelem, ezért kénytelen szakképesítés nélküli dolgozókat foglalkoztatni. A kereskedelmi dolgozók munka- körülményeinek megjavítása ér­dekében hozott eddigi intézkedé­sek — a 44 órás munkahét',' a bér- fejlesztés — éreztetik hatásukat, kereskedelmi szerveinknek mégis további gondja marad a folyama­tos munkaerőpótlás! | A szakemberek most fáradoz­nak a megyei kereskedelem táv­lati fejlesztési koncepciójának ki­dolgozásán, s ezt decemberben tárgyalja a megyei tanács. E táv- ' lati terv 1990-ig szabja majd meg városaink és községeink kereske­delmi fejlesztésének fő irány­elveit. J. T. Jobb szervezés és eszközhasználat Sok olyan hátrányos termelési, értékesítési és a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettség, illetve gond jelentkezett az év elején az ország erdő- és fafeldolgozó gaz­daságainál, amely arra késztette a gazdaságokat, hogy a tavalyi eredményeknél alacsonyabban tervezzenek. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál is hasonló, helyzet adódott. Azonban a gazdaság májusban csatlakozott az MSZMP XI. kongresszusára, valamint hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára meghirde­tett múnkaversenyhez, amelynek keretében vállalták, hogy a ter­melési értékük, valamint a nyere­ségük eléri a múlt évit. A munkahelyi tanácskozások után 160 brigád, illetve munka­csapat 1882 munkása tett válla­lást. A munka ösztönzésére 730 ezer forintot tartalékolt a gazda­ság vezetése, melyet bérfejlesztés, valamint célprémiumok formájá­ban fizetnek ki — eddig mintegy 400 ézer forintot. A jobb munka- és termelésszer- UézéSi vato.bíúntu,§§zkö?tok ,és gépek folyaiyi^tosi kihasználása olyan, •eíedménixeket, rhqzott, „hogy a vállalásukat és az első három­negyed évben pedig a tavalyi eredményeket is túlszárnyalták. A kongresszusi felajánlásukban több mint 5 millió forintos ter­melési értéknövekedés, és másfél millió forintnyi nyereségtöbblet szerepelt. / A napokban elkészült jelentés szerint az elsőt 154 szá­zalékra, a nyereséget illető válla­lást 243 százalékra teljesítették. A múlt évi adatokhoz képest 10—19 százalékos a túlteljesítés értéke. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság nyárjhsi és já­noshalmi erdészete végezte a leg­kiemelkedőbb munkát a vállalá­sok teljesítésében. Az itt dolgozó fakitermelő brigádokat, • gépjár- ,, művezetőket és erőgépkezelőket a gazdaság vezetősége dicséretben részesítette. A kongresszusi mun­kaversenyt folyamatosnak tekin­tik. Ez annyit jelent, hogy újabb megoldásra váró feladatok elvég­zésére is tesznek vállalást a dol­gozók. Így a hónap elején a szál­lítás javítását határozták el. A sa­ját szállító kapacitásuk, valamint a MÁV szállítási lehetőségeinek teljes kihasználása érdekében mindert szombaton és több mün- ' kaszüneti napon elvégzik a vago­nok rakodását, valamint az er­dőkből beszállítják a fát. Képünkön: gépesített, a fa- kitermelés a gazdaságban. ÚJ UTCA ÉPÜL LAJOSMIZSÉN 9 A lajosmizsei Népfront Tsz kedvezményes áron juttatott telket azoknak a tagjainak, akik családi házat akarnak építeni. A belterület szélén á Nagy Kálmán dűlőben mérték ki a 33 házhelyet. Tizenketten már építkeznek, s többen az idén be is költöznek az új házba. (Opauszky László felvétele.) Szabadság, reménykedés Töredékek a felszabadult Kecskemét első hónapjaiból (I.) Kecskemét felszabadulás előtti viszontagságairól már sok évfor­duló adott alkalmat emlékezni. A szemtanúk, cikkek és tanulmá­nyok közös hangja, hogy a város sokat szenvedett ebben az időben, és még a legoptimistábbak is té­továztak az újjászületés „határ­idejének” megjelölésében. Tény­leg hatalmas energiákat kellett latba vetni ahhoz, hogy a szinte teljesen kiürített Kecskemét is­mét tízezrek otthona legyen, hogy a lakosság elviselje és átvészelje azt a lelki traumát, amit az erő­szak, a németek garázdasága, a nyomukba szegődő félelem és pá­nik okozott. Urak futása — kétszer Tóth László így emlékezett en­nek az időszaknak demoralizáló hatására: „A történelem vihara közelgett, gonosz hazugságokból hirtelen ébredés a valóságra. Szeptember elején pompás hintók robogtak át a városon: a mezőhe- gyesi állami birtokról Nyugatra hajtattak tiszttartók és jószágkor­mányzók, az egész Tiszántúlról menekült az uralkodó osztály kül­földi szállók hivalkodó címkéivel ékesített hatalmas bőröndökkel. „Urak |futása” — jegyezte meg egy idős asszony a Beretvás előtt. A megriadt vezetők cserbenhagy­ták a népet, könnyű szívvel bú­csút mondtak az ezeréves honnak.” Ugyanígy menekültek a kecske^- méti vezetők is, akik hittek a cso­dafegyverek Kecskeméten való felállításában, miért is reményked­tek, hogy rövid idő elteltével ott folytathatják, ahol abbahagyták. Kétszer hagyták el hivatalukat: 1. október 10-én, amikor a Rov­ton gárdavezérőrnagy vezette 294. hadosztály váratlanul Kecskemét belvárosáig jutott; 2. október vé­gén a fegyveres kényszerkiürítés­sel egy időben vagy valamivel hamarabb — amikor visszavon­hatatlanul üresen maradtak a bár­sonyszékek. A valamikori .urak felelőtlensé­gével volt egyenértékű a gazdasá­gi élet teljes bénulása. A novem­beri első napokban e téren úgy­szólván sernmi sem történt, de nem is történhetett. A Gazdasági Gőzmalom még a nyár végén je­lentette, hogy szénhiány miatt az őrlést leállítja. A többi üzemek is álltak, hiszen nem volt munkaerő, villany és egyéb energiaforrás. Zárva voltak az üzletek, szünetelt a közlekedés ‘és a telefonszolgál­tatás. A város 163 ezer holdas ha­tárában a harci' cselekmények miatt fennakadt az őszi betakarí­tás, de ennél még siralmasabb ké­pet mutatott a következő évet szolgáló szántás-vetés. Rövid ideig ugyan, de mintha senki földje lett volna a város. Igazságot a békék lakosságnak A „senki földje” megjelölés azonban csak átmenetileg illet­hette a város helyzetét. A politi­kailag értőkbe és a lakosság józa­nul mérlegelő részébe — bízva önerejükben is — hitet öntött a szovjet parancshokság állásfogla­lása. „A Vörös Hadsereg hem mint hódító jött Magyarországra, ha­nem mint a magyar nép felszaba­dítója a német fasiszta iga alól |.. Amikor a Vörös Hadsereg magyar területre lép, nem az a cél veziér- li, hogy annak bármely részét el­foglalja, vagy hogy megváltoztas­sa Magyarország társadalmi rend­jét.” A Szovjetunió Állami Hohvé- delmi Bizottságának ezen elvi je-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom