Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

1974. november 20. • PETŐM NÉPE • 5 Bemutatjuk Páskándi Gézát Korán érkeztem a Páskándi Gézával megbeszélt találkozóra. A bejárattal szemben ültem le, onnan figyeltem az érkezőket. Gondoltam, elébe megyek, üd­vözlöm, ahogy illik. Ha fölisme­rem. Sohasem találkoztunk sze­mélyesen, sohasem meditáltam, hogy alacsony vagy magas, szőke, netán koromfekete, mozgékony, lassú járású, sebesszavú, meg­fontoltan szóló? Mégis bíztam, hogy ráérzek, ő az. S a régi is­merősnek, a kiváló írónak kijáró tisztelettel szoríthatom meg a ke­zét. Elolvastam Kecskeméten . is megszerezhető könyvelt, a Piros madár, Az eb olykor emeli a lá­bát, a Tű foka, A vegytisztító becsülete, a Vendégség című kö­teteket. Bevallom, azt hittem, hogy Apáczait, egyik művének főhősét jellemezve önnönmagáról rajzolt portrét: „Soványnak, inas­nak, izzó szeműnek képzeltük. Lobbanékony1, konok típus. Van benne valami felvilágosult fana­tizmus.” Efféle embert vártam, szemü­vegest, töprengőt, szemei körül a könyvtárakban átvirrasztott éj­szakák ráncaival. Ruhája tanáro- san pedáns, csak annyi gondot fordít rá, amennyit muszáj, ám mindig szolid, vasalt és nyakken- dős. így rajzolódott ki bennem ol­vasmányélményeim hatására Pás­kándi alakja' ,a várakozás per­ceiben. Egy atléta — birkózó, ökölví­vó, nem tudom? — robbant a cukrászdába. Megállt, körülné­zett. Izmai -nehezen tűrték a szusszanásnyi mozdulatlanságot, tétlenséget. Homlokát két-két párhuzamos, vízszintes és függő­leges ránc tagolta. Jó negyvenes­nek érződött, a. húszévesek ízlése szerint öltözködött. Így, mert így látja jónak, célszerűnek, egyéni­ségéhez illőnek. Másféle emberre számítottam, mégis tudtam, hogy ő az, akit vá­rok. Percnyi pontosan érkezett Páskándi Géza, a Kortárs rovat­vezetője, a kecskeméti Katona József Színház dramaturgja. Néhány perc elég (volt az oldó­dáshoz. Szíve szerinti helyeken, társaságban rögtön otthon érzi magát, jó pajtás, kitűnő beszél­getőpartner. A kapcsolátteremtés képessége születési adottság, az állandó nyitottság, éber fogékonyság kö­vetkezménye, járuléka? Az első­ként választott hivatás, foglalko­zás gyakorlásában kialakított cél­szerű magatartás? Is, is, ahogyan a divatos játékban mondják. — A szatmári újságnál kezd­tem, majd Kolozsvárra kerültem, örülök, hogy így történt, sokat tapasztaltam, tanultam a pályán. Szívesen beszélne emlékeiről, én terelem a szót a színházra. — Hogyan került kapcsplatba a színházzal, mikor, hol játszot­tak először. Páskándi-művet? Hat esztendeje Szatmáron mutatták be két egyfelvonásoso- mat. 1969-ben a Kolozsvári Álla­mi Magyar Színház adta elő A ki­rály követe című drámát. A nagyváradi nézők A bosszúálló kapust láthatták. 1973-ban a ko­lozsvári és a sepsiszentgyörgyi társulat játszotta a Tornyot vá­lasztok című drámát. Ezt Ma­gyarországon a békéscsabai Jó­kai Színház mutatta be Apáczai Cseri János címmel, 1973 feb­ruárjában. Békéscsabán koráb­ban a Vendégség című művemet is műsorra tűzték. A miskolciak A kocsi rabjait mutatták be, majd a közelmúltban a József Attila Színházban tartották meg a drá­ma premierjét. — Tervek? — Pécsett a Sült gesztenye A HATÁROZAT NYOMÁBAN - KÖRINTERJŰ (II.) Nagy értékű múzeumi kincsek - félhomályban Az MSZMP KB közművelődési határozatának végrehajtá­sára a Bács-Kiskun megyei pártbizottság intézkedési tervet dolgozott ki és fogadott el. A megyei párthatározat a mú­zeumok feladatait is körvonalazza. (Tóth Sándor felvétele.) más kezével, vagy asszonyleckéz­tető című komédiám tolmácsolá­sára vállalkoznak, Miskolcon a Kettéfűrészelt zongora szerepel az éves műsortervben. Dolgozok. — Minek, kinek köszönhető, hogy Kecskemétre szerződött? — Miszlay István igazgató ré­gi ismerősöm. Ö rendezte első magyarországi bemutatómat, a Vendégséget. Érdekes, jó előadás volt. Különösen1 kitűnt Szoboszlai Sándor Soci nőként és Simon György mint Dávid Ferenc. Fi­gyeltem a kecskeméti törekvése­ket, növekvő rokonszenvvel. Remélem, hogy hasznosíthatom eddigi színházi tapasztalataimat. A magyar drámaírók legalább nyolcvan százalékát személyesen ismerem, többségükkel meglehe­tősen jó viszonyban vagyok. Én főként ösztönözni szeretném őket; olyanokat is, akik még nem ír­tak, Üe sejtéseim szerint minden adottságuk megvan értékes drá­ma megírásához. Tisztelem az ön­állóságot. Véleményemet tanácsok formájában fógalmazom meg, vagyis baráti tanácsadó szeretnék lenni. — Mikor láthatunk Páskándi- drámát Kecskeméten? — Majd, talán, reméljük. Az igazgató kérésére most átdolgoz­tam Zapolska ök négyen című művét, a papokban mutatja be a színház. — önt foglalkoztatja a hagyo­mány és a korszerűség viszonya. Mi a véleménye a Bánk bán fel- frissítésével kapcsolatos évtize­dek óta húzódó, parázsló, elham­vadó, újra fellángoló ■ vitákról1?' • ° — Régóta érzem, hogy a Bánk bán halhatatlan mű, megborzon­gok, valahányszor látom, de nem ártana kicsit korszerűsíteni. A nagy indulatok, a nagy feszült­ségeket kis, gyakorlatlanságból adódó ügyetlenségek gyengítik. Némi beavatkozással segíthet­nünk a dramaturgiai gyengesé­geken : így termékenyítheti meg igazán Katona József műve a mai embereket mai gondolatok­kal. Nem az író zsenijén múlott, hogy a történet, a mondandó me­rész ívelése olykor megbicsak­lott: körülményein. Elszigetelten dolgozott. — Köszönjük a beszélgetést. Váljunk el abban a reményben, hogy Páskándi Géza nemcsak dramaturgként — a világért se akarom ezt a méltó emberrel fontos tisztet lebecsülni — szö­vetkezik Katona József városá­val, Kelemen László szülőhelyé­vel. Várjuk írásait a Forrásban, lapunkban, számítunk tevékeny részvételére kulturális dolgaink­ban. — Magam is így szeretném... Heltai Nándor Fazekas István, a kiskunfélegy­házi Kiskun Múzeum igazgatója jogosnak tartja egyebek között a helyismereti—honismereti moz­galom múzeumi támogatását. A félegyházi intézmény fennállása óta gazdája is a helytörténetnek. Elődeire, Mezősi Károlyra, Lükő Gáborra hivatkozik, akik oly so­kat tettek ezért, hogy a folytatás kötelező. Tíz-tizenöt kiállítás anyaga raktáron — A szűkebb haza, a lakóte­rület alaposabb megismerésén túl célul kell kitűzni a „helyünk a világban” ismereti programot. A csak helyismeret zártságot szül, holott épp ezt kell nyitogatnunk. E munkát a városi honismereti klubban már el is kezdtük. A múzeum közreműködésével régé­szek, néprajzosok, tanyakutatók, népdalgyűjtők és mások tartják . a foglalkozásokat kutatási ered­ményeikről. — Tavaly 16 ezer látogatónk volt, a lgtöbb az utóbbi években. Jelentős a"z idegenforgalom is. Ahhoz, hogy több félegyházi jár­jon múzeumba, töb*b időszaki. ki­állítást kellene. rendezni. Raktá­ron van például tíz-tizenöt kiál­lításra való néprajzi anyag. Hiá­nyoznak viszont a személyi fel­tételek. Rajtam kívül, főállásban egy tárlatvezetője van a mú­zeumnak. A város 200 éves ju­bileumára megnyílt „Félegyháza története az őskortól napjainkig” című kiállítást (megjegyezzük: az utóbbi idők egyik legnagysze­rűbb rendezvénye) öt hónapig készítettem. Segítséggel egy hónap alatt elkészült volna. A gyűj­tés, feldolgozás, népművelés kö­zül valamire sosem jut idő, s ez rendszerint a tudományos munka. A múzeum épülete sincs teljesen rendben, A földszinti termek nedvessége például ve­szélyezteti a kiállítási anyagokat, különösen a képzőművészetieket. Bővül a kecskeméti múzeum Horváth Attila, a kecskeméti és a, megyei múzeumok igazga­tója először az egész Bács-Kis- kunt érintő elgondolásokról be­szél: — A | múzeumi ismeretterjesz­tést elsősorban úgy próbáljuk eredményesebbé tenni, hogy a kiállításokon nem látható anya­gokat, illetve a megye művelő­déstörténeti értékeit módszere­sen,' egységes tematika szerint bemutatjuk majd a városok kö­zönségének. A témák közül min­denki kiválaszthatja az érdeklő­dési körének leginkább megfele­lőt. — A' múzumi anyagok koron­kénti feldolgozásával — az ős­kortól napjainkig — dokumen­tálni tudjuk Bács-Kiskun jelen­legi területének kultúrtörténetét. Bemutathatjuk a műemlékeket, a népi építészetet, az ősfoglalko­zásokat, a halászatot, a pásztor­kodást. A szőlőművelés, kert­kultúra kialakulása és fejlődése egy másik érdekes témakör le­het. Szó eshet a magyar képző- művészetről a megyei gyűjtemé­nyek tükrében, külön a felsza­badulás utáni művészeti életről, a naiv képzőművészetekről, ne­ves irodalmi emlékhelyeinkről stb. Kívánatos a megye munkás- mozgalmának szélesebb körű is­mertetése. — A'lehetséges technikai meg­oldások közül a kombinált dia­vetítő alkalmazása látszik a leg­inkább célravezetőnek. Egy-egy téma, illetve előadás „ráfér” 35—40 diára. Sorra járhatók ve­le a városok. Bár rpég fel kell rá készülni, lehetséges, hogy már 1975-ben sor kerülhet az újsze­rű múzeumi ismeretterjesztésre. E módszer nagy előnye: az elő­adások múzeumokon, kívül is szemléletesen megtarthatók. A múzeumi anyagok ennél egysze­rűbb „vándoroltatása” aligha képzelhető el. — Ugyancsak valamennyi mú­zeumot érinti, hogy megszervez­zük a jogosan hiányolt kiállítási brigádot, és ezzel könnyítünk a múzeológusokra háruló terheken. Szükség van erre, hiszen évente nem kevesebb mint 50 múzeu­mi kiállítás nyílik a megyében. Szeretnénk, ha a csóport már jövőre megalakulna. — A kecskeméti múzeum is jelentős változások előtt áll. Mint már ismeretes, megkapjuk az Ókollégium épületét. Az át­alakítás és felújítás után itt kü­lönféle állandó kiállításokra nyí­lik lehetőség, amelyekre a vasút- kerti épületben helyhiány miatt nem kerülhet sor. A terv szerint régészeti bemutató nyílik. Ren­dezünk egy kecskeméti jellegű kiállítást. Mód lesz a kecskeméti jeles emberek életének, munkás­ságának nyilvánosság előtti do­kumentálására. A múzum érté­kes és egyre gyarapodó képző- művészeti gyűjteményeiből vég­re megnyílhat majd a kecske­méti képtár. — Az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség anyagi támoga­tásával Kecskemét újjáépülő vá­rosközpontjában helyreállítanak egy több mint 200 éves, földszin­tes nép műemlékházat. Ebben, az úgynevezett gólyásházban naiv képzőművészeti gyűjtemé­nyek, parasztfestők, népi fafara­gók munkái kapnak helyet. Közös ügy A múzeumigazgatók által el­mondottak részben még nem végleges tervek. Ám azokká válhatnak, ha segítséget kapnak hozzá az illetékes szervektől. És támogatást az üzemektől, gaz­daságoktól, helyi tanácsok­tól, akiknek a közművelődési munkáját sajátos szolgáltatásaik­kal — például vándorkiállítások­kal — mozdítják elő. .Az iskolák esetében az érdeklődés felkeltése, a szervezési közreműködés is elegendő lenne sok esetben. A közművelődés fejlesztése ilyen értelemben is közös ügy. Rapi Miklós Négyszeresére nőtt a forgalom a bajai könyvesboltban Baja felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából korszerűen átalakítva újra megnyílt a bajai könyvesbolt, amely nemcsak a helybelieknek, de az ide látogató_ jugoszláv vendégeknek is ked­venc bevásárló helye lett. Az önkiválasztó jellegű bolt­ban október 20-tól november 6-ig mintegy 305 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Az önkiválasztó bolt előnye, hogy a könyvek szinte teljes egé­szében a vásárlók előtt állnak, s így a választék megkönnyíti a vásárlást. Az újjáalakított bajai könyves­boltban három-négyszeresére emelkedett a napi forgalom, s ez hűen tükrözi az irodalom iránti egyre növekvő igényt. Szabó Ferenc MAI TÉMÁNK Együtt, törődéssel Csak az érti meg iga­zán, akinek volt már — vagy van — nyolcadikos fia vagy leánya, hogy mi­lyen sok gondot, töpren­gést, vívódást jelentenek azok a napok, amikor el kell dönteniük: hová, mer­re is menjen tovább a gye­rekük? Tagidhatná-e bár­ki, aki csak kicsit felelős­séget érez az ilyen dönté­sekért, hogy a meglehető­sen nehéz napokban nem maradhat egyedül a fiatal? Mert bármilyen önálló, határozott a kislány vagy a fiú, mégis: szüksége van az okos és értő szóra, 'a jószándékú eligazításra, a segítségre. S tegyük hozzá mindjárt: még a szülő is segítségre szorul sok eset­ben, ha szóba kerül a pá­lyaválasztás. A pedagógus ismereteire, tapasztalataira, megítélésére szüksége van a családnak. □ □ □ Ezt ismerték fel a kecs­keméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola vezetői, amikor már tavaly elhatá­rozták: külön-külön be­szélnek minden szülővel — indokolt esetben a gyer­mek jelenlétében. A napokban — mivel be­vált ez a módszer — a mostani nyolcadikosok szü­leivel ismét elkezdték eze­ket a beszélgetéseket. Egyenként behívják őket, s türelmesen, részletes alapossággal nagyon körül­tekintően igyekeznek szót ejteni az édesanyákkal, és ■édesapákkal gyermekük to­vábbi sorsáról. Fárasztó bizony ez a gya­korlat. A sokszor hosszan­tartó beszélgetések alapo­san igénybe veszik az el­foglalt nevelők idejét és idegzetét. De azt vallják, hogy megéri a fáradtságot az önként vállalt munka. Ezáltal az a szép törekvé­sük válhat valóra, hogy minden gyerek a neki leg­inkább megfelelő iskolatí­pusban tanuljon tovább az elkövetkező esztendőkben. □ Éj í Nem kell bizonygatni, hogy követendő a példa. Amikor a jövő nemzedék sorsáról van szó, soha nem szabad sajnálni a fáradsá­got. Különösen, ha meg­gondoljuk — ezt az- ének­zenei iskola vezetői is el­mondták —, hogy gyakran sok még a tévhit a szü­lőkben, nem képesek min­den esetben tárgyilagosan megítélni gyermekük ké­pességét és érdeklődési te­rületeit, személyiségük vár­ható alakulását. A szülők és a pedagó­gusok csakis együtt, közös és hozzáértő törődéssel te­relhetik a gyereket a ne­kik leginkább megfelelő útra. Ezért is hasznosak az ilyen, tartalmas beszélgeté­sek. V. M. lentőségű állásfoglalásához a II. Ukrán Front parancsnoka október 30-i parancsában többek között ezt olvashatjuk: „Az ellenséget rendkívüli gyűlölettel kell verni és irtani, de a békés lakossággal igazságosan kell bánni.” A város volt. vezetőinek minden oka megvolt a menekülésre, hi­szen negyedszázadon át mindegyi­kük az állampolgárok „verni és irtani”-való ellenségei voltak és mániákusokként megvetették és lenézték a látástól vakulásig dol­gozókat, görnyedőket. De vállalni a huszonöt éves rablás felelősségét és szembenézni a városi polgárok igázságérzetével már nem tudtak. Mutassunk be néháriyat a nép­nyúzó, az ellenforradalmat vakon szolgáló városi vezetőkből. Szentkirálytól az SS-ig Dr. balásfalvi Kiss Endre 1934. május 1-én lett polgármester. Pest vármegye és Kecskemét adattára (1939) ezt jegyezte fel: „... a pro­letárdiktatúra alatt túszként fog- vatartják. A vörös uralom bukása után felismerve a sajtó óriási je­lentőségét. megindítja a Kecske­méti Közlöhy-t, amelynek főszer­kesztője volt 1925-ig, tiszti fő­ügyésszé választásáig.” (A Kecs­keméti Közlöny volt a proletár- diktatúra leverése után, augusz­tus 6-án az országban elsőként megjelent fasiszta újság.) Kiss Endre később polgármester, majd főispán lett. Az 1944. március 19-i német megszállás után közellá- tásügyi államtitkár. Dr. olaszi Liszka Béla 1938. jú­nius 12-én lett a város polgár- mestere. Az előbb idézett Adattár a következőket említi: „... a kommunizmus alatt' is tanúságot tett bátor magatartásáról. Részt vesz az ellenforradalmi mozgal­makban. s 1919 áprilisában élére állt a szentkirályi felkelésnek. Utána Szegedre méneküit és a nemzeti hadsereg kötelékébe lé­pett.” 1941-ben egy magasabb rangú tisztnek a következőket ír­ja le ellenforradalmi pályafutá­sáról: „Szegedre 1919. július 1-én értem le és nyomban beléptem az első tiszti századba. Ennek, valamint a csanád-csongrádi 46. és az újonnan. felállított tolnai 'gyalogezrednek, végül a m. kir. szegedi vadászzászlóaljának köte­lékében 1921. május 6. napjáig szolgáltam.” Ezek után nincs semmi csodálkozni való azon, hogy a kormányzótól kapott Nem­zetvédelmi Kereszt átvétele után az az első gratulációs levelet Héj- jas Auréltól kapta. „Kedves Béla! Jóleső érzéssel olvastam, hogy Kormányzó Urunk, Téged, mint öreg ellenforradalmár bajtársat, magas elhatározásával az elsők között tüntetett ki a Nemzetvé-' delmi Kereszt adományozásával.” Liszka útja töretlen volt egészen addig, míg be nem lépett az SS-be. Héjjas Iván is a tősgyökeresek közé tartozik. Hosszan lehetne ír­ni róla. hiszen neve 25 éven át rettegést keltett nemcsak ezen a tájon, hanem az egész országban. Kezéhez sok vér tapad. Éppen ezekben a napokban ötvenöt esz­tendeje annak, hogy irányításával sok-sok vértanú tette meg utolsó útját Szikrába, vagy az Orgovány környéki erdőbe. De nemcsak Kecskeméten garázdálkodtak a Héjjas és Prónay irányította tisz­ti különítmények. Ügyszólván mindenütt felütötték a fejüket a megyében. Raboltak, gyilkoltak. Ez volt az ellenforradalom meg­félemlítő hadjárata. Francia-Kiss Mihály segítségével gyilkosságo­kat követtek el Jakabszálláson, Kunszentmiklóson. Kiskunhala­son, Gátéren. Solton. Kiskunfél­egyházán, Izsákon. Szabadszállá­son, Bugacon. Dunavecsén, Ke­rekegyházán és más. a megyén kívül eső helységekben is. Beregfy hívta, Grassy jött Grassy József altábornagy. Ez­redesként 1939—1941 között volt a Kecskeméten székelő 7. horivéd- gyalogezred parancsnoka. 1942 ta­vaszától rábízták a 13. könnyű hadosztály parancsnokságát, és közben • vezérőrnaggyá léptették elő. Ebben az időben már túl volt az újvidéki vérengzéseken. Grassy részt vett az 1919. június <24-i Ludovika Akadémia-i ellenforra­dalmi megmozdulásban, amiért a forradalmi bíróság 15 évi kény­szermunkára ítélte. („Mártír­jaink”. szerkesztette Olysói Ga- bányi János.) Az újvidéki tö­meggyilkosság nagy port vert fel a parlamentben is. amelyet had­bíróság! eljárás követett. Grassy 1944 januárjában az ítélethirde­tés elől Németországba szökött. Innen áprilisban — tehát a né­met megszállás után — tért visz- sza és nyugállományba került. Szálasi hatalomra kerülése után éppen a soproni Lőverekben üdült, amikor Beregfy hazaren­delte. A „nemzetvezető” novem­ber elsejével altábomaggyá ne­vezte ki, és megbízta a Hunyadi­hadosztály . megszervezésével. A népbírósági tárgyalásra ta­núként megidézték Szálasit is. A feltett kérdésekre adott válaszai Grassyra és Szálasira egyaránt jellemzők. A következőket mon­dotta: j ___a Hunyadi páncélos had­osztály SS alakulat volt.” „G rassy ... abból a szempont­ból volt teljesen megfelelő em­ber, hogy künn a magyar SS-nél kimondottan a magyar nemzeti szempontból beállított hungariz- must fogja propagálni és ebből a szempontból fogja ideológiailag beállítani a magyar SS hadosz­tályt ..." A népbíró utalva az újvidéki vérengzésekre, megkérdezi: „És e gyilkosságok ellenére maguk elő­léptették?” Szálasi: „Igen, természetesen.” A népbíró Grassyra utalva: „A vádlott politikai szempontból azok közé tartozott, akik az ön felfogását száz százalékban osz­tották?” Szálasi: „Igen, ilyennek ismer­tem. meg.” Népbíró: ,.A hungarizmus szempontjából Grassy teljesen megbízható volt?” Szálasi: „Igen!” Sok nevet említhetnénk még azok közül, akik nagy, vagy még nagyobb mértékben az ellenfor­radalom örökkévalóságában bíz­tak és a népellenességben nem is­mertek határt. A felszabadulással azonban egy felbecsülhetetlen értékű történel­mi változásnak, és egyben új törté- ténelmi helyzetnek lett részese Kecskemét népe. majd öt hónap­pal később az egész ország. Bár­mennyire is nagy volt a szegény­ség, elesettség, még a kilátásta- lanság állapotában is olyan lehe­tőség birtokába jutottunk, amely a nullpontról a három 'évtizedes mába vezetett bennünket W. D. (Folytatása következik.) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom