Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
I 1973. október 6.PETŐFI NÉPE • 3 A határőrség újoncai között A határőrség bajai kiképzőpontjára néhány nappal ezelőtt érkeztek meg azok a fiatalok, akik a polgári ruhát katonaruhával cserélték fel. A parancsnok kíséretében látogattuk meg a kiképzésben levő fiúkat, tőlük érdeklődtünk benyomásaikról, e pár napos tapasztalatukról. A laktanya udvarán Kónya Ferenc határőr tizedes, aki éppen egy esztendővel ezelőtt vonult be, határőrizeti foglalkozást tartott. — Mondja el. mit értünk határ fogalma alatt? — mutatott rá Goczol Károlv határőrre a mélykúti pi Élet Tsz volt traktorosára. A fiú meglepő szabatossággal, értelmesen sorolta fel a kritériumokat olyan sebesen, hogy alig tudtuk követni... A szünetben körénk gyűlték a fiúk. Ábrahám Gábor, Csatad Gyula. Elekes Ferenc. Ábrahám Gábor, a Baiai Állami Gazdaságban dolgozott kőművesként, számára nem volt idegen a határőrség. — Közvetlenül a határ mellett lakunk, srác koromban határőr. Úttörő voltam. Később barátaimmal átjártunk futballozni az őrsre, mérgesek is voltunk, mert mindig a határőrök rúgták a több gólt. Keményebb. „hajtósabb” szolgálatra számítottam, de kellemesen csalódtam. > mert könynvedén megbirkózom a feladatokkal. Csatai Gyula Rémről vonult be a határőrséghez, a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál volt szobafestő. — Nem dicsekvésből mondom, de már tudok bánni a fegyverrel, s bármelyik pillanatban akár éles lőgvakorlaton is részt vennék. Én nagyon örülök, hogy a határőrséghez kerültem, mert itt állandó harcfeladatot teljesítünk. Eddig még nem voltak látogatóink. de nagyon várom szüléimét, ugyanis fogytán a pénzem... Mire kell? Colára, cigarettára, meg egy kis édességre. A koszt? Megírtam szüleimnek, hogy véletlenül se hozzanak ennivalót, mert olyan bőséges az ellátás, meg sem tudjuk enni. A beszélgetésbe beleszólt Elekes Ferenc, aki néhány nappal ezelőtt még Hercegszántó függetlenített KISZ-titkára volt. — Én kisgyermekkorom óta katonák, határőrök között nőttem fel. Édesapám Hercegszántón a forgalomellenőrző pont parancsnoka. tőle sok mindent tanultam. Néhány nappal ezelőtt találkoztam vele. végignézett rajtam. s elnevette magát. Azt mondta: „Fiam. a ruhádba még bele kell nőnöd. Remélem, jól viselkedsz, panaszt ne halljak rád”. Biztosítottam, megteszek mindent, hogy ne essen folt a család becsületén ... Valószínűleg így is lesi, mert Elekes Ferencet beválasztották a KISZ-vezetőségbe, de egyben küldöttnek jelölték a KlSZ-bizotüság választására is. A szünet, a pihenésre szánt tíz perc szinte elröpült. Kónya Ferenc határőr tizedes narancsára a fiúk vonalba sorakoztak, megkezdődött a lőkiképzés. A Bács megyei fiúknak nem kell szégyenkezniük. hiszen néhány órás gyakorlás után már úgy szorították vállukhoz a fegyvert, ahogy az a szabálvzatban elő van írva. Gémes Gábor • Hogyan kell célra tartani a géppisztolyt? Ezt magyarázza Kónya Ferenc határőr tizedes Ábrahám Gábor határőrnek. Határőrizeti foglalkozáson a fiatal határőrök. Kétezer klubest 1962. szeptember 28-án huszonegy irodalmi érdeklődésű, művészetet kedvelő ember megvitatott és elfogadott egy alapszabálytervezetet, s kimondotta a Katona István Társaság megalakulását. A visszahúzódókat is bevonta a közéletbe, hogy tevékeny segítői legyenek a városfejlesztésnek. A társaság lett a magja az 1963-ban megalakult értelmiségi klubnak, a kalocsai közművelődés legfontosabb bázisának. A régi, mozdulatlan csendet egy történelmi alapokon nyugvó, eleven kulturális élet váltotta fel. Az elmúlt 11 év alatt 19 irodalmi, 19 képzőművészeti és 24 honismereti témájú székfoglaló előadás hangzott el, és 470 művelődésre vágyó töltötte ki a klub belépési nyilatkozatát. A tagok egyharmada nő, kétharmada férfi. Évente mintegy 60 rendezvényt szerveznek, pedagógiai, közgazdasági, műszaki, képzőművészeti, idegenforgalmi, irodalmi, csillagászati és filmesztétikai témákból. Az elmúlt 11 évben az értelmiségi klubnak 651 rendezvénye volt, és kereken kétezer klubestet tartottak. A tévénézők, újságolvasók, beszélgetők száma esetenként eléri a harmincat. Sportesemények, érdekes tévéfimek vetítésekor a kilencvenet is. A Katona István Társaság az értelmiségi klub keretében önálló csoportként működik. A két nyári hónap kivételével havonta tartja gyűléseit, melyen székfoglalók és a tagság újabb alkotásainak bemutatása felváltva szerepel. B. F. Olajkutatók A Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzem olajbányász szocialista brigádjai az év elején vállalták: olyan szervezettséggel és munkatempóval dolgoznak, hogy elkerüljék az év végi hónapok hajráját A bánvász kollektívák állják szavukat. A szegedi medencétől egészen a Hajdúságig terjedő kutatási területen 52 kút fúrását fejezték be. újabb lelőhelyeket tártak fel és hasznos információkat szereztek a föld mélyében húzódó szénhidrogénmezőkről. Többek között a ferencszállási keleti I-es és a zombori I-es kutatófúrásokkal újabb olajtelepekre bukkantak. Fegyvernek község területén új produktív gázmezőt tártak fel. Abony és Püspökladány környékén széndioxidot találtak. A kutakat megfelelő kiképzés után átadják termelésre. Exportra is gyártják Kalocsán a Röpít Tervezési pályázat A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat 180 féle terméket állít elő. Ezek között egyre több a külföldön is keresett árucikk. Egyik közkedvelt készítményéből, a Ropiból nemrégen egy második gép beállításával megkétszerezte termelését az üzem. Ily módon a két német gyártmányú automata naponta már 15 • Áz automatában kisült pálcikákat Demsa Hona a szállítószalagra rakja át. ezer csomag ropogtatnivalót produkál. A sós pálcikák értékesítése ilyen mennyiségben is biztosított, mert a Ropira is kaptak exportmegrendeléseket. B Hollósi Zsuzsanna a szállító tálcákról leszedi és nylonzacskóba csomagolja a ropogós csemegét. (Tóth Sándor felvételei.) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a VOLÁN Tröszt pályázatot hirdet budapesti VOLÁN-autóbuszpálvaudvar tervezésére. Fontos célja a pályázatnak, hogy jó ötleteket, terveket kapjanak nagy forgalmú helyközi és főként elővárosi autóbusz-pályaudvarok építéséhez. A tervezőknek gondoskodni kell arról, hogy korszerűen oldják meg az utas- és autóbuszforgalmat, s több variációt javasoljanak a gyors továbbutazás lebonyolítására. A tervezési program szerint végállomás-jellegű létesítményt kell kialakítani 12 csuklós, illetve normál autóbusznak szükséges kocsiálláshellyel. Az érdeklődök már átvehetik a pályázati kiírást az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gazdasági hivatalában (Bp., V., Beloiannisz utca 2—4. sz.), s a kész terveket december 10-ig kell postára adni. A legjobb munkák díjazására összesen 260 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb december 28-ig hirdeti ki a pályázat eredményét. Az aradi vértanúk Az egykori metszet a kivégzést ábrázolja. Színhelye az aradi vár külső sáncfala, amelynek tövében hátrakötözött kezű, ingujjas férfialak áll a kivégző osztag előtt. A lőporfüst eltakarja a férfi arcát, így nem lehet tudni, hogy az ismeretlen szerző kit akart ábrázolni az 1S49. október hatodikán kivégzett magyar tábornokok közül. Feltételezhető, hogy ez a személytelenség szándékos, a művész ebben az egy vértanúban mind a tizenhármat láttatni kívánta. Azokat is, akik nem a kivégzőosztag fegyverei elé, hapem a bitófa alá kényszerültek állni. A császári parancs, amelyet I. Ferenc József írt alá, tizenhárom magyar katonai vezető halálát rendelte el: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József tábornokét és Lázár Vilmos ezredesét. A kivégzés módját főbelövésben, illetőleg akasztásban határozta meg. Nem szerepelt ebben a parancsban az első magyar felelős kormány miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak a neve, öt ugyanezen a napón a pesti Neugebüude kaszárnya udvarán végeztette ki a szabadságharcot leverő Habsburg hatalom hóhéra, Haynau. Azóta Magyarországon minden évben gyásznap október hatodika. Csaknem egy és negyed évszázad múlt el, de elmúlhat még sokszor ennyi, az aradi vértanúkat mégsem felejti a nemzet emlékezete. Van beletörődő gyász, amelyet az eltelt esztendők elhalványítanak, az aradi tizenhárom emléke azonban ma is eleven és az marad az idők végezetéig. A később született és az ezután születendő nemzedékek egymásnak adják át a gyász szinte családias kötelességét azzal a gondolattal, hogy a szabadságharc vezetőinek mártiromsága nem volt hiábavaló. Haláluk jelképpé magasztosult a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a haladásért folytatott harcunkban. A vértanúk példája az önkény elleni kérlelhetetlen és bátor harcra ösztönöz. Örök tanulsága, hogy a szabadság, a függetlenség, a haladásért vívott harc adott történelmi pillanatokban azt követelheti a nemzet fiaitól, hogy az életüket is legyenek készek feláldozni a nép ügyéért. Az 1849-ben kivégzettek egy eltiport szabadságharcot követő kegyetlen bosszúhadjáratnak estek áldozatul. De a hóhérok számítása nem vált be, nem is válhatott be, mert az igazságtalanságban fogant erőszak sohasem vezethet tartós eredményre. Az 1849-es vértanúk emléke csak megacélozta mindazok erejét és elszántságát, akik vállalták a harcot, a szabadságért és függetlenségért 1919-ben, majd a kél világháború között nemzetünk és népünk sorsának jobbá tételéért. Mindenekelőtt a kommunisták szálltak szembe a Haynaunál is kegyetlenebb elnyomókkal országunk történetének legsötétebb időszakában. Igaz, a szocialista Magyarországon a haladás és a nép jóléte valamennyiünk mindennapos cselekvésének célja, más szóval nemzeti, össznépi program. De a világ más részein még gyilkolhat az önkény, eltiporhatják a haladás erőit, véres megtorlást folytathatnak. A durva önkény bárhol a világon csak átmenetileg győzedelmeskedhet. Mert bár a haladas útját hősi halottak sírjai szegélyezik —, az ügy azonban halhatatlan. Erre tanít az aradi vértanúk soha el nem halványuló emléke is, amelyet akkor őrzünk a leghívebben, ha mindig és mindenütt kiállunk az egyetemes emberi haladás, a szabadság és a függetlenség ügye mellett. Árkus József HARMINC ÉVE Koszorúzás a Batthyány-emlékmécsesnél 1943. október 6-án Hazánkban október hatodika nemcsak gyásznap, hanem jelkép is: az 1848—49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom hős tábornokának kivégzésével ez a nap az önkénvuralom brutalitását idéző emlékezés napja lett, s egyben a német imperializmus veszélyeire figyelmeztető jelkép. Ezért volt nagy jelentőségű a politikai demonstráció, az első magyar független felelős kormány elnöke. Batthyány Lajos kivégzése helvén emelt örökmécsesnél, amelvnek a második világháború éveiben először 1941-ben, majd 1943. október 6-án szolgált színhelvéül a kis belvárosi tér. A harminc esztendővel ezelőtti koszorúzást az tette különösen időszerűvé, hogv a német fasiszta hadsereg oldalán a Szovjetunióra törő Horthv-hadsereg fegyverei alaposan megcsorbultak: 1942—43 telén lejátszódott a dráma, a Don-kanvarban elpusztult a 2. magvar hadsereg. A náci hadigépezet ennek ellenére újabb és újabb követeléseket támasztott Magyarországgal szemben. „Idegen és vesztett ügyért vérzik. pusztul a magvar — állapította meg 1943 áprilisában a KMP Központi Bizottságának programnyilatkozata amely félreérthetetlenül Súmondta: ha a hazaárulók tovább viszik a nemzetet a hitlerista háború útiján, akkor még nagyobb áldozat és veszteség vár az országra. „Magyar katonák újabb százezreit fogják halálba kergetni Hitlerért. Megszállás fenyegeti az országot, átvonuló terep és hadszíntér lesz Magyarország, amelyet a szövetségesek bombázni fognak, a tengelyseregek pedig kifosztanak”. A kommunisták ezért a független, szabad, demokratikus Magyarország zászlaja alá hívtak „minden ipari és szellemi munkást, minden dolgozó parasztot, minden haladó polgárt”, A KMP nyilatkozata kertelés nélkül kinyilvánította: ..A munkásosztályra vár az a történelmi feladat, hogy vezetője legyen a Magyarország függetlenségéért vívott harcnak”. Ilyen politikai légkörben került sor öntudatos budapesti ifjúmunkások. diákok nagy figyelmet keltő demonstrációjára 1943. október 6-án a Batthvánv-emiékmécsesnél. Igv vált a háborúval szembe forduló legöntudatosabb erők nagy visszhangot keltett demonstrációjává az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc hagyományainak kegyeletes felelevenítése, a bátor figyelmeztetés a német imperializmus fenyegető veszélyeire, még ha a koszorúzó lelkes fiatalok reménysége — az új Magyarország megszületése — csak jó másfél esztendő múltán és annyi szenvedés árán válhatott is valósággá. U. L. A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI FÓRUMA A múlt század végén, 1895- ben alakult meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Londonban. Ez a világszervezet ma 66 ország szövetkezeti mozgalmát tömöríti, s a benne részt vevő országos központok, szövetségek együttvéve 284 millió tagot képviselnek. ' A legnépesebb a fogyasztási szövetkezetek tábora, de tekintélyes a hitelszövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek aránya is. Az említettek mellett növekvőben van a lakás- és az ipari szövetkezetek súlya. Hazánk szövetkezeti mozgalma is részt vesz az SZNSZ munkájában. Tagja a világszervezetnek az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT), az Általános Fogyasztási és Ériékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa» (SZÖVOSZ) és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ). Tevékenykednek a magyar szövetkezeti mozgalom képviselői az SZNSZ különféle bizottságaiban is. Október 7. és 17. között Budapesten tartja ülését az SZNSZ végrehajtó bizottsága, központi bizottsága és több bizottsága. 70 évvel ezelőtt, 1904-ben rendezte meg fővárosunkban kongresszusát- a világszervezet. Azóta ilyen nagy jelentőségű nemzetközi szövetkezeti tanácskozás nem volt Magyarországon. Abban, hogy most Budapestet választották az! említett eseménysorozat színhelyéül, megnyilvánul a magyar szövetkezeti mozgalom iránt a legutóbbi években különösen megnőtt nemzetközi érdeklődés. A nem szocialista országokban is élénk figyelemmel kísérik azt a fejlődést, amely főként a legutóbbi években végbement és ma is tart minden magyar szövetkezeti ágazatban. Különösen szívesen tanulmányozzák a külföldi szövetkezeti emberek mezőgazdasági termelőszövetkezeteinket. Miként a többi szocialista ország szövetkezeti szövetségei, országos tanácsai, a mieink is arra törekszenek, hogy minél szélesebb körben megismertessék a lenini szövetkezeti elvek szellemében fejlődő, szocialista szövetkezetek eredményeit. A mostani tanácskozások is alkalmat adnak arra, hogy számos ország szövetkezeti vezetői hű képet kapjanak a magyar szövetkezetek valóságos helyzetéről, népgazdasági és társadalmi súlyáról, szerepéről. Magyarországon a gazdasági élet különböző területein kereken öt és fél ezer szövetkezet működik. Ez azt jelenti, hogy az országban levő összes vállalatok közül minden második szövetkezet vagy szövetkezeti társulás. A szövetkezetekből származik a nemzeti jövedelem egyötöde. Az aktív keresők csaknem egyharmadát szövetkezetek foglalkoztatják. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek állítják elő a mezőgazdaság termelési értékének 67,3 százalékát. A szocialista ipar termelésének mintegy 7, az építőiparénak pedig 11 százalékát produkálják az ipari szövetkezetek. Ezen belül egyes — elsősorban könnyűipari és szolgáltató — ágazatokban igen jelentős a szövetkezetek részesedése. A cipőipar s a faipar termelésének több mint egyötödét, a textilruházati iparénak pedig egyharmadát szövetkezetek állítják elő. A fogyasztási szövetkezetek a működési területükön élő több mint 5 millió lakos kereskedelmi ellátásáról gondoskodnak. Ezek a szövetkezetek hazánk egész kereskedelmi és vendéglátóipari forgalmának egyharmadát bonyolítják le. Az SZNSZ választott terüle teinek ülésein és a szövetkezetek látogatások alkalmával meggyőződhetnek a külföldi szövetkezeti vezetők arról is, hogy szór cjalista államunk kedvező feltételeket biztosít a szövetkezetek további fejlődéséhez. Hosszú távon számít a szövetkezetek sokirányú működésére, arra, hogy szocialista tervgazdálkodásunk keretei között a szövetkezetek még eredményesebben járulnak hozzá népgazdaságunk erősítéséhez. A magyar szövetkezeti mozgalom már eddig is sikeresen szolgálta nemzetközi kapcsolataink fejlődését. Az SZNSZ választott testületéinek budapesti •tanácskozásai minden bizonnyal elősegítik azt is, hogy a már kiépített ilyen kapcsolatok tovább erősödjenek. G. P.
