Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Az úttörőolimpia területi versenye Kecskeméten V asárnap délután meg- • érkezeit me­gyeszékhe­lyünkre a IX. nyári úttörő- olimpia terüle­ti versenyének valamennyi résztvevője. A késő délutáni órákban a va- sútkertben gyülekeztek az olimpikonok és csapatvezető­ikkel együtt sorakoztak lel. 18.45-kor az induló hang­jaira kezdő­dött el a spor­tolók és .sport­vezetők ünne­pélyes felvo­nulása. A Rákóczi úton sok szá­zan csodálták Ineg a szín­pompás me­netet, amely a Szabadság majd a Kos­suth téren folytatta útját a Kecskeméti Városi Tanács­háza elé. Far­kas Ferenc, a • Ur. Kőrös G megyei általá­nos iskolai sporttanács el­nöke, a IX. nyári úttörőolimpia te­rületi szervező bizottságának tit­kára fogadta a négy megye — Békés, Szolnok, Csongrád, Bács — csapatvezetőinek jelentését. Ezt követően jelentést tett Né­meth Ferencnek, a Bács-Kisk<ün megyei KISZ-bizottság titkárá­nak a IX. nyári úttörőolimpiai szervező bizottsága elnökének, aki köszöntötte a résztvevőket. Az egybegyűlt nézők nagy tapsa közepette érkezett meg az olim­piai zászló, amelyet a himnusz hangjaira húztak íel a kecske­méti városi tanácsháza előtti ár­bocra. A résztvevő négy megye zászlajának felvonása után dr. ünnepi beszédét mondja. (Banezik István felvétele) Körös Gáspár, a Kecskeméti Vá­rosi Tanács elnöke mondott ün­nepi beszédet. r Az ünnepély látványos szín­foltja völt az olimpiai láng meg­gyújtása. Ráái Ferenc, a kecs­keméti Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója ütemes taps kí­séretében lépett fel a kandellá- ber előtti emelvényre, s meg­gyújtotta a lángot. Az ünnepség záróaktusaként Papp Éva, a kecskeméti Leninvárosi Általá­nos Iskola úttörője olvasta fel az olimpiai íogadalomtételt, majd az induló hangjaira elvo­nultak a csapatok. B. I. • Naponta 400 darab MK—25-ös készüléket szerelnek össze a gyártó szalagokon. X. VIT Közel tízezer fiatal találkozója a Tőserdőben Június 10-én, vasárnap immár 12. alkalommal rendezte meg a KISZ kecskeméti járási bizottsá­ga a tőserdei ifjúsági találkozót. Évről évre egyre nagyobb töme­geket — főleg fiatalokat — vonza­nak ezek a műsoros, vidám han­gulatú és sportolási, kirándulási lehetőséget kínáló találkozók. Hozzávetőleges számítások sze­rint vasárnap Csaknem tízezren voltak a Tőserdőben, zömmel Kecskemétről, Kiskunfélegyhá­záról illetve a két város környe­ző községeiből: kerékpárral, vo­nattal, autóbusszal, személygép­kocsival, motorral érkeztek az érdeklődők a helyszínre. A műsor délelőtt 10 órától dél­után 4 óráig egyfolytában pergett a szabadtéri színpadon. A nyi­tányt az Ifjú Gárda zenekar adta a DlVSZ-indulóval, majd Kon­koly István, a KISZ kecskeméti járási titkára köszöntötte a talál­kozó résztvevőit. A közelgő X. Világifjúsági és Diáktalálkozó je­gyében megrendezett egész napos programot Komáromi Attila, a KISZ megyei titkára nyitotta meg. A továbbiakban pol-beat műsor, ifjúsági divatbemutató, néptánccsoportok fellépése, beat­zenekarok szereplése szórakoztat­ta a jelenlevőket, akik ezenkívül sportolhattak is, hiszen tollaslab­da-játékra, labdarúgásra, kerék­párversenyre nagyszerű lehetőség kínálkozott. Sikeresnek ítélhetjük meg a ta­lálkozót annak ellenére, hogy az estére tervezett tábortüzet meg­hiúsította a kiadós eső. A szőlőtermesztés jövője az alföldi borvidéken \ Pest. Csongrád, Bács-Kiskun megye legnagyobb szőlőtermesztő szövetkezeteinek vezetői tanács­koztak hétfőn Kecskeméten a Hazafias Népfront székhazában. Az alföldi borvidéken érdekelt területi szövetségek koordinációs bizotisága vitatta meg a szőlő- termesztés és a borgazdaság helyzetét, a fejlesztés érdekében a közelmúltban megjelent kor­mányhatározat végrehajtásának főbb teendőit. Deák István, a koordinációs bizottság elnökének tájékoztatója után dr. Tóth Dezső, az országos szőlő-gyümölcs és díszfaiskola szaporítóanyag felügyelőség igaz­gatója a szőlőtermesztésnek a la­kosság ellátásában és a külkeres­kedelemben belöltött szerepéről beszélt. Hazánkban jelenleg 220 ezer hektáron van nagyüzemi és a hagyományos művelésű szőlő. A hazai gyümölcsfogyasztásnak a tíz, élelmiszer-kivitelünknek kilenc százalékát a szőlőültetvé­nyek termése és a bor teszi ki. A minisztertanácsi határozat szerint az elkövetkező években a nagyüzemi ültetvények fejlesz­tése, állandó korszerűsítése lesz a legtöbb tennivaló. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek •nagyüzemi ültetvényem jelenlegi 70 ezerről 90—100' ezer hektárra növekszik. Emellett továbbra is szerepe lesz a kisüzemi szőlők­nek. Ezért nagyon fontos a meg­felelő szaporítóanyag-ellátás meg­szervezése. A tervezet szerint a negyedik ötéves terv hátralevő időszakában mintegy ötezer, az ötödik ötéves tervben 12—13 ezer, a következő tervidőszak­• Eddig 17 hektáron alakították ál a rizling és ezerjó támberende- zését a lakiteleki Szikra Tsz-ben, hogy magasmüvelésre tegyék al­kalmassá az ültetvényt. (Tóth Sándor felvétele) bán pedig 15—17 ezer hektár nagyüzemi szőlőt telepítenek majd a biztonságos és a rend­szeres, nagy hozamot előmozdító feltételek mellett. Dömötör József, a Borgazda­sági Vállalatok Trösztjének ve­zérigazgatója a pincegazdaságok és a szövetkezetek szőlőtelepítési, feldolgozási, értékesítési együtt­működését részletezte. A pince- gazdaságok évente 30 millió fo­rintot tordítanak saját fejlesztési alapjukból a hosszúlejáratú ér­tékesítési szerződést kötött és ve­lük társult szőlőtermelő szövet­kezetek ültetvénytelepítésének támogatására. Van erre már pél­da Bács-Kiskun megyében is. ahol a kiskunmajsai Jonatán Szakszövetkezet kezdi meg a kü­lönböző szőlőfajták telepítését a Közép-magyarországi Pincegaz­daság közreműködésével. A tájékoztatók utón a' felszó­lalók kérdéseire válaszoltak az előadók. Majd Babicii Antal csá- volyi szövetkezeti elnök, a TOT fejlesztési bizottságának elnöke értékelte a szövetkezetek idei el­ső borversenyét és kiosztotta a díjakat, okleveleket a legjobb helyezést elért szövetkezetek kép­viselőinek. K. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 135. sz. Ara: 90 fillér 1973. június 12., kedd Nincs vége a párizsi tárgyalásoknak Hétfőn folytatódtak a tárgya­lások a VDK és az Egyesült Ál­lamok képviselői között: Nguyen Co Thach, a VDK külügyminisz­ter-helyettese 16 órakor találko­zott a Párizs-környéki Le Vesi- net-ben William Sullivan ame­rikai külügyi államtitkár-helyet­tessel, hogy előkészítsék Le Dúc Tho és Kissinger újabb találko­zóját. Kissinger, aki szombaton este Washingtonba repült, elu­tazása előtt kijelentette, hogy ma, kedden visszatér a francia fővárosba. Párizsban a múlt hét végén arra számítottak, hogy szomba­ton egy közös közlemény alá­írásával véget érnek a VDK és az Egyesült Államok közötti tárgyalások. A francia sajtó szerint az aláírás elmaradásá­nak oka minden bizonnyal Sai­gonban keresendő, és a hétfői lapok úgy értelmezik Kissinger- nek távozáskor tett kijelentéseit, hogy Nixon elnök tanácsadója is Saigont tette felelőssé a meg­egyezés elmaradásáért. Futószalagon a népmagnó SLÁGER VOLT AZ »ANJOU LEGENDÁK« - KERESSÜK PETŐFIT A könyv Bács-Kiskun megyei ünnepe Az elmúlt héten gyakrabban esett szó a könyvekről a munka­helyen, a családban, mint egyéb­ként. Érthető ez, hiszen a könyv évről évre visszatérő ünnepe, a könyvújdonságokkal való találko­zás mindannyiunk számára sok * élmény forrása. Az ilyenkor szokásos ^vissza­pillantó”, értékelő cikk megálla­pítja, hogy az idei könyvhét sike­resebb volt, mint a tavalyi; eny- nyi és ennyi millió forinttal több könyvet vásároltunk ezen a hé­ten. mint a múlt év hasonló idő­szakában; s hogy ezek a számok könyvkultúránk gazdagodását, fejlődését mutatják. És az igazság az, hogy ezeket a mondatokat évről évre jogosan írjuk le. hiszen valóban több szép és jó. könyv között válogatha­tunk — senki sem sajnálja a pénzt az. értékes mondanivalójú olvasnivalóra; egyszóval: egyre ünnepélyesebb, egyre tartalma­sabb a könyvekkel való kapcsola­tunk. Bács-Kiskun megye néhány könyvesboltjában érdeklődtünk, megkértük az. üzletek vezetőit, dolgozóit, összegezzék tapasztala­taikat az idei könyvhétről. Álta­lános vélemény, hogy bővült a kiadványok köre — elsősorban a szépirodalmi művek vonatkozásá­ban. Versek, antológiák, regé­nyek, sorozatok gazdag választé­ka jelentette ezt. Nagy sikerre tarthat számot a Magyar Remekírók sorozat. A Művelt Nép bajai üzletében 50, a kecskeméti Jókai Mór Könyves­boltban 60—70. a szomszédos szö­vetkezeti boltban csaknem 200 vásárló várja, hogy hozzájusson a sorozat első két kötetéhez, a Csokonai összes művekhez és a három Jókai-regényhez. Kecske­méten hamar vevőre találtak Zám Tibor könyvének példányai, s hiába keresnénk most már Weöres Sándor verseit is. A nem éppen olcsó Anjou legendák (ára 500, il­letve 750 forint) példán.yszáma is kevésnek bizonyult. A forgalom jó részét a bizomá­nyosi eladások ielentették. Baján 27, az UNIVER kecskeméti bolt­jában 70. a Jókai Mór Könyves­boltban 65 üzemi könyvterjesztő jelentéseit várják. Az üzletek for­galma az ünnepi könyvhéten 130—200 ezer forint volt. örvendetes, hogy az idén min­den boltba idejében megérkeztek az ünnepi kiadványok. Sajnálat­tal kell azonban megjegyezni, hogy továbbra is „keressük Pető­fit”, illetve a költő verseinek ol­csó kiadású gyűjteményét. Az ünnepi könyvhéten — mint arról idejében beszámoltunk — sok városban, községben rendez­tek megyénkben író—olvasó ta­lálkozókat. Csák Gyula, Fekete Gyula, Jókai Anna, Bihari Klára és Janikovszky Éva volt vendé­günk, míg a megye íróit Buda Ferenc, Hatvani Dániel és Zám Tibor képviselte a bensőséges hangulatú találkozókon — melye­ken sok fiatal olvasó vett részt. A rendezvényekhez sok segítsé­get nyújtott a TIT megyei szer­vezete is. A vidéki könyvtárak és mű­velődési házak is ünnepi progra­mot állítottak ősszé. Apostagon például Ágh-István költőt és Ba- ta Imre kritikust látta vendégül a kalocsai Nagy Lajos Könyvtár. Sikerrel zárult tehát az ünnepi könyvhét Bács-Kiskun megyei eseménysorozata. K. Gy. E sorok írója még élénken em­lékezik egy csaknem két é""el ezelőtti beszélgetésre, amely a ha­zai magnetofongyártás válságos helyzetéről folyt a BRG kecske­méti magnógyárában. A vásárlók ugyanis könnyebben hordozható, tetszetősebb és mindenképp ol­csóbb készülékeket igényeltek, mint amit a vállalat és a keres­kedelem adni tudott. Bár a szocialista országok kö­zül elsőnek nálunk honosodott meg a hagyományos orsós rend­szert felváltó, kazettás típusok tömeggyártása, a fogyasztó to­vábbi lépéseket várt. Az MK— 23-as készülék már mentes volt a család két korábbi tagjának hi­báitól, elérte a világszínvonal mércéjét, de drága maradt. 1971- ben aztán megszülettek az MK- magnócsalád egyszerűbb és ol­csóbb változatának tervei, ame­lyet 25-ös számmal jelöltek. A termék sikerrel mutatkozott be a tavalyi BNV-n, az év végére 500 darabot leszállítottak belőle a vállalat fővárosi mintaüzletébe. A készülék mérete és súlya csak­nem a felére csökkent, az ára nem lépi túl a már elfogadható 2 ezer forintot, amivel rászolgált a népmagnó elnevezésre. A hang­szórója egyúttal mikrofonként, működtethető, s a felvételnél automata hangerőszabályozó vi­gyáz a jó minőségre. Az újdonság a sorozatgyártó gépsorokra került. A belkereske­delemnek eddig 4 ezer darabot adtak át, a továbbiakban ennek • Koncz Ferenené meós az exportra induló kombináltfejeket ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvételei) valamivel több, mint ötszöröse jut a hazai üzletekbe decemberig. Június végén megindul az export- szállítás is. Az NDK összesen 30 ezer MK—25-ös típust rendelt az idei esztendőre. A magnetofonok „agya”, a kom- bináltfej egy idő óta külföldi li- cenc alapján készül. A működés­ben döntő szerepet játszó alkat­részből az idén már 260 ezret ál­lítanak elő, aminek a zömét a Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság kötötte le, hogy beépítsék a termékeikbe. Az idén elkezdődik a négysávos, sztereó-magnófejek próbagyártá­sa is a BRG kecskeméti üzemé­ben. Halász Ferenc „ ■ .............................................................. , M unkasgyuiesek az MKP és az SZDP egyesülésének 25. évfordulóján 2. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom