Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

1

2 • PETŐFI NÉPE • 1973.

MUNKA S GYŰLÉSEK

a Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt egyesülésének 25. évfordulóján

0 Németh Károly, Kádár János, Borbély Sándor és Marosán György a esepeli munkásgyűlésen.

(MTI foto — Vigovszky F. fclv. — KS)

Huszonöt évvel ezelőtt egyesült a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte a párt minden alapszervezetét és tagját. A pártszervezeteik taggyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. Csepe'en, Diósgyőrben és Győrött hétfőn ünnepi munkásgyűlések zajlottak le. A gyűlésekre nagy számban meghívták azokat a kommunistákat és volt szociáldemokratákat, akik negyedszázaddal ezelőtt, felismerve a társadalmi haladásért, a szocializmusért folyó harc követelményeit, elvtársi egységben képviselték a munkásosztály, a magyar nép érdekeit, s aktív szerepet vállaltak a két munkáspárt egyesülésének megteremtésében. A csepeli munkásgyűlésen megjelent Kádár János és Marosán György. A gyűléseken ott voltak

Muukásgyűlcs Csepelen

a fiatalabb nemzedékek képviselői is, akik átvették a forradalmi örökséget, megőrizték és őrzik a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét.

A munkásgyűlések egységes jelszó jegyében zajlottak le: „Éljen a magyar munkásosztály élcsapata: a magyar szocialista,

párt!” Az ünnepélyes külsőségek között megtartott gyűlések színhelyét mindenütt vörös és nemzeti színű zászlókkal, Lenin portréjával díszítették. Munkáskórusok felelevenítették a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom hagyományos dalait. A gyűlések a Himnusz hangjaival kezdődtek és az Internacionáléval fejeződtek be. Mindhárom gyűlés forró hangulatú kiállás volt a munkásosztály egysége, a párt vezetése, a' szocializmus építése mellett. Az alábbiakban részleteket közlünk a munkásgyűlések «szónokainak beszédeiből.

Erős és eltéphetetlen kötelékek fűznek bennünket a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialista világ, a haladás élenjáró országához, a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez és Lenin kommunista pártjához.

Beszéde befejező részében hangsúlyozta:

— A jelen és a jövő feladatai felé fordulva soha nem feledkezünk meg a múltról, a megtett útról. A Magyar Szocialista MunA diósgyőri munkásgyűlést Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Tiser Gyula, a Diósgyőri Gépgyár anyagbeszerzője és Sán- dorfalvi László, a Lenin Kohászati Művek villanyszerelője. '

Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszédében kiemelte:

— Minden okunk megvan rá, hogy ünnepélyes tisztelettel emlékezzünk a 25 év előtti pártegyesítésre, amely véget vetett a magyar munkásosztály két pártra szakadásának és lehetővé tette a teljes politikai egység megvalósítását.

— Három évtizedig volt két pártja a magyar munkásosztálynak, 1918-tól a Tanácsköztársaság időszakának kivételével egészen 1948-ig. Ez alatt dühöngött a Horthy vezette ellenforradalom és sajnos, sikerült konszolidálódnia. Világválság volt és milliók kerültek koldüssorba magyar földön, nőtt és mind nagyobbra nőtt a fasizmus veszélye, míg végül fasiszta uralom lett belőle Európa jó részében. Maid az is bekövetkezett, hogy Horthyék, szövetségre lépve a német és olasz fasizmussal. a második világháború szakadékéba rántották az országot. Az emberöltőnyi elkülönültségben a kommunistáknak és az osztályhű szociáldemokrata munkásságnak mindig azonos volt az érdeke, közös volt az ellensége és közös a reménysége. Együtt dolgoztak üzemekben, szakszervezetekben, sőt a mély illegalitásba szorított kommunisták munkát vállaltak a legális szociáldemokrata szervezetekben, munkásegyesületekben, együtt küzdöttek a tőkés kizsákmányolás ellen, a Horthy- rendszer elnyomása és antide- mokratizmusa ellen, a nacionalizmus és antiszemitizmus ellen, szívükben a hittel, hogy lehet és lesz még szocializmus a mi hazánkban. Az elnyomás ellen küzdő kommunista és szociáldemokrata munkás nagyszerű alakja igazi hősi példaként magasodik emlékezetünkben, történelmünkben és emberi ideálként szolgálhat a mai nemzedék számára.

— A megosztottságból eredő veszély azonban mindig is nagy volt. Hiába volt közös a szocializmus célja, lényeges elvi politikai különbségek voltak a két párt között, ezek mindig újraélesztették a szembefordulás veszélyét A nemzetközileg erőre kapott opportunizmus a magyar szociáldemokráciát is megfertőzte, törvényszerűen alakult meg tehát 1918-ban az önálló kommunista párt. A Szociáldemokrata Párt ezután sem lett eszmeileg és politikailag egységes. A pártban mindig volt jobboldal, mely megalkuvásra hajlott az ellenséggel és kommunistaellenes volt. elvetette a munkásegység elvét. Ugyanakkor mindig' volt baloldal, 1945 után már döntő pozíciók birtokában, amely viszont együtt harcolt a kommunistákkal, a munkásegység politikáját követte, és persze mindig voltak középen állók. A szociáldemokrata jobboldalnak a munkásegységet bomlasztó tevékenységét kihasználta a régi magyar

káspárt magáénak vallja a munkásosztály évszázados küzdelmének minden nemes hagyományát. Kommunista kötelességünk úgy dolgozni, hogy a munkástradíciók, a szervezett munkásság erényei a gyorsan változó körülmények között is tovább éljenek a soron következő nemzedékekben, mondotta», majd végezetül elismeréssel szólt mindazokról, akik megvalósították á kor parancsát a munkáspártok egyesítésének nagy ügyét.

uralkodó osztály, amely mindvégig a két munkáspárt ellentétére játszott a politikában és ha tehette, maga is élesztette az ellentét tüzét. Sajnos kezére játszott a munkásosztály ellenségeinek a kommunisták némely körében jelentkező szektás szemlélet és magatartás is, amely a szocáldemok- rata jobboldal bűneit az egész szociáldemokrácia bűnévé avatta.

— A 25 év előtti pártegyesülés történelmi előzményét á fasizmus elleni harc jelentette, attól kezdve vált folyamatossá hazánkban a kommunista—szociáldemokrata együttműködés. A fasizmus mindenütt, ahol fellépett, Olaszországban, Németországban, Magyarországon és másutt brutális módon embertelen eszközökkel jelentkezett, főleg a kommunisták és a szociáldemokraták ellen. Mindkét párt nagy számban adott mártírokat a fasizmus elleni harcban, akik életüket áldozták azért, hogy a nép szabaddá váljon. Az áldozat nem volt hiábavaló. A sok mártír emléke, a közös ellenséggel szembeni kézfogás tartóssá, végül el- téphetetlenné tette a magyar munkáspártok kapcsolatát. A fasizmus elleni harc segítette hozzá a szociáldemokraták nagy részét ahhoz, hogy felismerjék és elismerjék a Szovjetunió óriási jelentőségét a tárMunkásgyűlés Győrött

A győri munkásgyűlést Bitt- mann Ernő, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István, a győri Gárdonyi Általános Iskola igazgatója és Gede Ferenc, a Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgép-szerelője.

Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta:

Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe kovácso- lódása a marxizmus—leninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt sok irányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkásjellegének megőrzését, a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyarországot. Egységes munkásosztályunk, egységes pártunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését.

— Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiataljainkhoz, dolgozó ifjúságunkhoz — mondotta. —Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat.

sadalmi fejlődés és a béke szempontjából, hogy rájöjjenek: a korábbi gyér és torzított információk meghamisították a szovjet valóságról alkotott képet. Ezután a két munkáspártnak a fasizmus éveiben kialakult együttműködéséről szólt Nyers Rezső, majd így folytatta:

— A magyar pártegyesülés okait és magyarázatát saját történelmi fejlődésünk szolgálta. A dolgok ilyen fejleménye azonban nem csupán hazai sajátosság volt, hanem egy progresszív nemzetközi folyamat része.

— A háború utáni Európában sok országban volt együttműködés szociáldemokraták és kommunisták között, kormányokon belül és kormányokon kívül. Ez a tény európai méretű fejlődést sejtetett egy népi és szocialista jövő irányába. A szociáldemokrácia jobboldala azonban a hidegháború kezdetén, szinte azonnal Churchill fultoni beszéde után, szembefordult az • egységpolitikával és a kommunistákkal való szakítás útjára lépett. Milyen elmélet alapján tette ezt? Három egymással szorosan összefüggő elvre épült koncepció szerint. Az első elv a politikai hatalom megszerzése volt reformok céljából, a kapitalizmus meghagyása mellett. A második elv azt hirdette, hogy a reakció útja és a kommunisták útja nem járható, keresni kell egy harmadik utat és ezen járva a szociáldemokrácia maga mögé gyűjtheti a társadalom többségét. A harmadik elv arról szólt, hogy a világ- politikában Nyugat-Európára kell orientálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szövetségre.

— A szociáldemokrácia baloldala viszont mindinkább világosan látta, hogy mindhárom tételnek az ellenkezője igaz és a helyes. Azt vallotta, hogy nincs harmadik út, hogy a haladásért a Szovjetunióval szövetségben lehet és kell harcolni, hogy a kapitalizmus társadalmi rendje megszüntethető.

— Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az előadó —, hogy milyen gyümölcsöt hozott népünknek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrálhatunk.

— Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar néD szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biztonságossá teszi, feilő- désünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S ha ehhez hozzávesszük azt a milliónyi tényt, amit a munkásszolidaritás mindennapokban való érvényesülése jelent a munkában, az emberi kaocsolatokban, a szocialista embertípus formálódásában, akkor valóban nyugodt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse és széo a gyümölcse az egyesülésnek — mondotta, maid részletesen szólt a mai feladatokról.

De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szocializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző évtizedek forradalmár nemzedékének harcait, küzdelmeit a kizsákmányolás ellen, a felszabadításért.

A szónok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvéleménye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról, Bécsben a magyar jobboldali szociáldemokraták úgynevezett kongresszust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondotta —, akik a magyar munkásosztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülését annak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szemben állnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság növekvő nemzetközi tekintélyét. De azért — szerintük — Magyarországon mégis csak bajok vannak.

— Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tudomásul vennék

— mondotta a szónok —, hogy az élet, szocialista fejlődésünk tőlük függetlenül előre megy.

Beszéde befejező részében Apró Antal, a Központi Bizottság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének szolgálatában. (MTI)

A csepeli sportcsarnokban tartott munkásgyűlést Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Csicsics Sándor nyugdíjas olvasztár és Szabó Zsuzsa elektroműszerész.

Németh Károly, a gyűlés előadója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, méltatva a ikét párt egyesülésének jelentőségét, többek között a következőket mondotta:

— A két párt egyesülésében munkásmozgalmunk több évtizedes tapasztalata öltött testet. A magyar munkásosztály a nehéz sorsfordulók közepette tanulta meg: legfőbb ereje szervezettségében és egységében rejlik. Nem a harc elől kitérők, hanem a küzdelmet vállalók egységében, amelyet kommunisták és baloL- dali szociáldemokraták közös erőfeszítéssel teremtettek meg. 1948-han a magyar munkásmozgalom sok évtizedes harcának gyümölcse érett be a két munkáspárt egyesülésében, a hatalom meghódításában. Rátérhettünk a szocialista társadalom építésének útjára. A két párt egyesülése ezért nyitott új korszakot népünk és a magyar munkásmozgalom történetében.

— Igaz, voltak viták is a két párt vezetői és tagsága között — mondotta. Ellentétek, néha türelmetlenség nehezítette az együttműködést, kölcsönösen követtünk el hibákat is, de ma már történelmi távlatból állapíthatjuk meg: Magyarországom nem lett volna gyors újjáépítés, stabilizáció, nem történhetett volna meg a bányák, az üzemek, a bankok, az iskolák államosítása, nem érhettük volna el a népi és szocialista erők pozíciójának megerősödését a koalícióban, a közigazgatásban, a társadalmi, gazdasági életben, ha a két párt az alapvető kérdésekben nem jut közös nevezőre.

— Hadd emlékeztessek az egyesülést megelőző időszak egyik fontos eseményére — mondotta —, arra, hogy 1948 februárjában itt, a csepeli sportcsarnokban a felszabadulást követően első ízben ültek össze közös aktívaértekezletre a két munkáspárt tagjai. A csepeli kommunisták és baloldali szociáldemokraták harcos fellépése volt ez az egység mellett.

— Együtt követelték a jobboldali szociáldemokraták eltávolítását és hitet tettek a két munkáspárt testvéri együttműködése mellett. Nagy örömünkre szolgál, hogy mai gyűlésünkön itt üdvözölhetjük annak az aktívaülés- nek sok résztvevőjét, előadóit: Kádár János és Marosán György elvtársakat.

— Az egységes marxista—’e- ninista párt létrejötte nemcsak a munkásosztály győzelme volt, hanem egyben az egész nemzet ügyét szolgálta. Olyan fordulat történt, amely a továbbiakban döntő szerepet játszott abban, hogy a magyar nép — a viszonylag békés úton létrejött proletárdiktatúra feltételei között — sikeresen építhette szocialista államát, a Magyar Népköztársaságot. Kiemelkedő sikereket- ériünk el az iparban, a gazdaságban, a kulturális életben, népünk élet- körülményeinek javításában. Fejlődött a szocialista nemzeti ösz- szefogás. Megszilárdult hazánk nemzeti függetlensége: a Szovjetunió szövetségeseként, a szocialista közösség tagjaként nőtt tekintélye a világban. A kó< munkáspárt egyesülése, a megvalósuló néphatalom az épí( ö erők szorosabb összefogásának, népünk és országunk emelkedésének nagyszerű távlatait nyitotta meg.

A szónok a továbbiakban kitért arra, hogyan zavarta meg a fejlődést a személyi kultusz, amely az egyesülés utáni eseményekre történelmileg egyáltalán nem szükségszerű módon nyomta rá a bélyegét, majd rámutatott:

— Amikor a Magyar Szocialista ivíunkáspárt, az eLlenforra- dalom elleni harc jegyében, 1956 novemberében zászlót bontott, az újrakezdő forradalmárok pártjában együtt harcoltak és dolgoztak volt kommunisták és szociáldemokraták. Együtt indultak harcba az ellenforradalmi erők, köztük az újra szervezkedő jobboldali szociáldemokraták ellen. Nem azt kérdezték egymástól, ki honnan jött, hanem azt, mit vállal a közös feladatokból.

— Az MSZMP leküzdötte a dogmatikus hibákat. Szembefordult a revizionista egységbontás- isal, megszüntette a volt két párt tagjai közötti különbségtevést, jóvátette a személyi kultusz áldozataival szemben elkövetett bűnöket, száműzte a pártból a bizalmatlanságot. Az egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező párttagok meg. ítélésének mércéjévé a szocializmusért végzett munkát tette. A két munkáspárt volt tagjai minden korábbi összefogásnál teljesebben egymásra találtak.

— A két munkáspárt egyesülése, tagjainak egységbe forrása végérvényesen lezárult folyamat. Nem zárult le azonban, nem ért véget a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének szüntelen erősítéséért végzett munka. A párt és a munkásosztály egysége, a párt és a, munkásosztály szoros kapcsolata győzelmeink fontos forrása volt és marad. A társadalmi fejlődés során felmerülő új feladatok sikeres megoldása megköveteli az egység állandó megújulását a pártban, mert így tudjuk maradéktalanul megoldani ezeket a feladatokat együtt a munkásosztállyal, egész dolgozó népünkkel. Mindez megköveteli, hogy tovább növeljük a munkások aktív részvételét a feladatok meghatározásában, megoldásában és ellenőrzésében, hogy a munkásoknak több szava, szavuknak nagyobb súlya legyen társadalmunk valamennyi fórumán. A munkásosztály nagy nemzeti céljaink letéteményese.

Az előadó a továbbiakban napjaink tennivalóiról beszélt. A haza gyarapodása, népünk jólétének fokozása — mondotta — még szervezettebb munkát, az ország anyagi és szellemi erőivel való tervszerűbb, jobb gazdálkodást követel; felelős magatartást; teljesebb azonosulást szocialista eszményeinkkel, céliaínkkal; tudatos harcot az ellenséges, antimarxis- ta nézetek, a visszahúzó maradi gondolkodás és főképp a csak magára néző. individualista, önző magatartás ellen.

Nemzetközi kérdésekről szólva kijelentette;

— Pártunk politikájának sarkalatos tétele, hogy akkor képviseljük jól népünk nemzeti érdekeit, ha egyúttal szem előtt tartjuk a nemzetközi haladás egyetemes érdekeit is. Politikánk kifejezi és védi nemzeti érdekeinket, ugyanakkor szolgálja a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, a szocialista világ, a béke ügyét. Pártunk arra törekszik, hogy a marxizmus—leninizmus elvi alaoiait erősítse a nemzetközi kommunista, és munkás- mozgalom egységét. Azokkal tart, akik a nemzetközi munkásmozgalomban a közös marxista—leninista vonalat képviselik, védelmezik azt minder^iobb- és álbaloldali támadással' szemben.

Munkásgyűlés Diósgyőrben

HÍREK

NAPTAR

1973. június 12., kedd \

Névnap: Vilió Napkelte: 3 óra 46 perc.

Napnyugta: 19 óra 41 perc.

Holdkelte: 16 óra 59 perc. Holdnyugta: 1 óra 10 perc.

Időjárás

Várható időjárás ma estig: fel- hőátvanulások, szórványos futó esőkkel, egy-két helyen zivatarral. Töibhfelé élénk, időnként erős északnyugati, észáki szél. A nappali felmelegedés gyengül. Várhaltó legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok közöitt. Távolabbi kilátások péntek reggelig: változékony idő,

helyenként futó eső, esetleg zivatar. Legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek 11—16 fok között. Legmagasabb nappali hőmérsékletek 21—27 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területének 40 százalékán várható.

A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: június 10-én a középhőmérséklet 19,3, (az ötvenéves átlag 19,9), a legmagasabb hőmérséklet 24,3 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 5. Június 11-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 18,9, a délben 13 órakor mért hőmérséklet 25,1, a legalacsonyabb hőmérséklet 15,2 Celsius-fok volt.

Növényvédelmi

prognózis

— Növényvédelmi prognózis. A kaliforniai pajzstetű lárvarajzása (a mozgó lárvák megjelenése) a hónapi'első napjaiban megyeszerte megkezdődött. Ettől az időszaktól kezdődően számítani kell a mozgó lárvák folyamatos megjelenésére. A védekezési tevékenységet a fentiek szerint szükséges ütemezni. A pajzstetvek -mozgó lárva stádiuma a rovarölő szerekkel szemben érzékeny, az előírt technológia betartása mellett a védekezés hatásfoka jó. A védekezésre felhasználható készítmények: Ditriíon 50 WP (0,2 százalék), Sadifon (0,25 százalék)’ Le- bayeid 00,1 százalék), Fiiból E (0,3— 0,5 százalék), "Sevin (0,2 százalék) és csak nagyüzemben a Dimecron 50 és az Ultracid (0,1 százalék), vagy a Wo- fatox 0,5 százalékban, az előírt óvórendszabályok következetes betartása mellett.

MOZIMŰSOR

Június 12.:

KECSKEMÉT VÁROSI fél 4 háromnegyed 6 és 8 órakor!

A CSENDŐR NYUGDÍJBA MEGY

KECSKEMÉT ARPAD fél 4 háromnegyed 6 és 8 órakor!

AZ APÄCA

Csak 16 éven felülieknek!

— Festmény-bélyegsorozat. A

posta június 18-án hét értékből álló festmény-bélyegsorozatoi és tízforintos bélyegblokkot hoz forgalomba. A bélyegeken.; és blokkokon Csontváry Kosztká Tivadar egy-egy alkotása látható eredeti színekben. A 40 filléres bélyeg a „Vihar a nagy Hortobágyon”, a 60 filléres „Mária kútja Názáretben", az egy forintos „Sétakocsikázás újhoídnál Athénben”, iaz 1,50 forintos ,„Za- rándoklás a cédrusokhoz %iba~ nonban”, ia 2,50 forintos a „Magányos cédrus”, a 4 forintos a „Jejcei vízesés”, az 5 forintos „A taorminai görög színház romjai” című festményét ábrázolja. A 10 forintos bélyegblokkon a művész „Tengerparti sétalovaglás” című festménye látható.

— A kollektíva ajándéka.

Nyolcvanadik életévét töltötte be tegnap a megyeszékhelyen lakó nyugdíjas tsz-tag. K. Szabó János. A barázdált arcú. hófehér hajú, magányos öregember otthonában, a talfájai kis tanyában fogadta a gratulálókat: a

Vacsi úti általános iskola úttörőinek és egykori munkahelyének, a kecskeméti Törekvés Termelő- szövetkezetnek küldötteit. A látogatók valamennyien kivették részüket abból a társadalmi munkából. amelynek eredményeként tiszta udvarú, aondosan kitakarított. kifestett lakásban ünnepelhette meg születésnapját János bácsi, aki a kollektíva megtisztelő ajándékáért örömtől elcsukló hangon mondott köszönetét.

— Eper — légiúton. Északi rokonainknak. Finnországba repülőgépen utazik a földieper. A megyeszékhely környékéről felvásárolt ízletes gyümölcsből eddig egy szállítmányt küldött Helsinkibe a HUNGAROFRUCT ’ Szövetkezeti Vállalat kecskeméti

telepe.

— Egy svéd jegyespár esküvőjének megrendezésére készülnek Kalocsán. A jövő szombaton sor- rakerülő eseményen a Svédországból érkezett párnak eredeti kalocsai lakodalmat rendeznek. Az eseményre Bécsből is érkeznek érdeklődő turisták. A Kalocsai Csárdában sorra kerülő ünnepi ebéden a főfogás a töltött káposzta lesz.

■