Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

1978. szeptember 88, pénte' S. oldal A fűtési idény küszöbén A DÉGÁZ kirendeltségének tájékoztatója Beköszöntött az ősz, a hűvös idő, s ezzel együtt küszöbön a fűtési szezon. Felkerestük Szekér Józse­fet, a DÉGÁZ kecskeméti kirendeltségének vezetőjét, s arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat, a gázfogyasz­tókat, az őket érintő kérdé­sekről, az új gázfogyasztók bekapcsolásáról, javítások­ról. KÉRDÉS: A gázfűtéses lakásokban a készülékek nyáron nem működtek, ezért azoknál hibák, szi­várgások adódhatnak. Mi a fogyasztók teendője? VÁLASZ: — A DÉGÁZ kecskeméti kirendeltsége éjjel-nappal készülékkar­bantartó ügyeletet tart Kecskeméten az Ipoly ut­cában. Ez a szolgálat októ­ber 15-től kezdődően két­szeres létszámmal áll a fo­gyasztók rendelkezésére. A készüléktulajdonosok kéré­sére, a megadott időpont­ban a helyszínre megy a szerelő, s kijavítja a hibá­kat. Ezenkívül továbbra is fenntartjuk a gázszivárgás elhárítását végző ügyeletet. Arra kérjük viszont a fo­gyasztókat, hogy a készü­lékhibát ne gázszivárgás­ként jelentsék, mert a hely­színre érkező szerelő a be­jelentés alapján készül fel a javításra, s akit gázszi­várgáshoz hívnak, az a ké­szülékhibát nem orvosolja. A kirendeltségen egyébként három telefon áll rendel­kezésre: a 11-053. a 11-152 és a 12-515. Ezeken a ké­szülékeken bármilyen hiba bejelenthető és elfogadjuk a személyes és a levélben kért hibaelhárítási kívánsá. got is. KÉRDÉS: Ügy tudjuk, hogy a Csllléri telepen és a Hunyadiváros egyik részén a vállalat szerelési munká­latokat végez. Mikor ké­szülnek el ezzel? VÁLASZ: — A Csillén telepen és a Hunyadiváros­ban mintegy 400 lakás bel­ső gázszerelési munkáit kezdtük el az Ingatlankeze­lő Vállalat megbízásából. A belső szerelés befejezési ha­tárideje ez év december 31. Amikor a nyomásszabályo­zó az Április 4-e téren el­készül, illetve kiépül az ut­cai hálózat, a lakások ké­szülékeit gáz alá helyezzük. Ezután foghatunk hozzá la­kásonként és készülékenként a beszabályozáshoz. Erre feltehetően október közepén kerül sor. Az időjárás ter­mészetesen e munkálatokat befolyásolhatja, ezért elő­fordulhat, hogy részlegesen kell a lakásokat konvek­torral és tűzhellyel ellátni. Megnyugtatásul szeretném közölni, hogy ezeket a la­kásokat már egy konvektor is befűti. KÉRDÉS: Végezetül mit kér a kirendeltség vezetője a gázfogyasztóktól? VÁLASZ: — A magán- háztartásokon kívül szeret­ném felhívni a gázfogyasz­tó közületek figyelmét ar­ra, hogy vegyék igénybe megelőző karbantartó szol­gáltatásunkat. Ugyanis csak így kerülhető el a torlódás, ha hidegre fordul az idő­járás. Kirendeltségünk az elmúlt évinél is nagyobb feladat előtt áll. hiszen eb­ben az évben mintegy 1100-zal gyarapodik a veze­tékes gázzal fűtő háztartá­sok, intézmények száma. örömmel közölhetem, hogy a következő hónapban Kecskeméten a gázt hasz­nálók száma eléri, sőt meg­haladja az ötezret. Az ötez­redik fogyasztót értékes ajándékkal szeretnénk meg­lepni. Gémes Gábor Folytatódik a tanyai iskolák TÜlamosítása A dél-alföldi iskolásko­rú gyermekek számottevő hányadát még ebben az oktatási évben is külterü­leti, tanyai iskolába írat­ták be. Ezért a területileg illetékes tanácsi és egyéb szervek arra törekednek, hogy a meglevő tanyai is­kolákat a lehetőség szerint korszerűsítsék. Fontos fel­tétele ennek a villamosí­tás, amelyhez a Dél­magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat dolgozói is hozá járulnak. Az elmúlt években hozzávetőleg 250 tanyai iskolát villamosítot­tak, s ez a munka most a befejezéshez közeledik. Az idén, a tanév kezdetére újabb 20 iskolában gyul­ladt ki a villanyfény. A tanyai iskolák többsége Bács megyében, kisebb há­nyada Csongrádban mű­ködik. Az idén az év vé­géig 5 millió forintot köl­tenek a tanyai iskolák vil­lamosítására. Az összeg egy részét a helyi tanácsok fedezik. Ülést tartott a Minisztertanács Kifogások az üdítő ital és a sör eilen Kecskeméten lelepleződött a Sztár A megyei élelmiszerel­lenőrző és vegyvizsgáló in­tézetek munkatársai az el­múlt hetekben az üdítőital-, szikvíz- és szeszipari válla­latokat ellenőrizték. Százalékos arányban az elmúlt évinél ugyan vala­mivel kevesebb kifogásolni­valót találtak, mégis sok esetben kellett felelősségre- vonást kezdeményezniök. A győri intézet munkatársai Mosonmagyaróváron talál­tak a helyi üzemben olyan citromszörpöt, amelynek minősége nem felelt meg a követelményeknek, s emiatt a szörpöt leértékelve hoz­hatták csak forgalomba. A nagykanizsai sörgyárból ke­vés szénsavval került ki a balatoni világos sör, s to­vábbi kifogás volt, hogy az üzemben több esetben ha­nyagul címkézik a Kinizsi sört —, ezért figyelmeztet­ték a vállalatot. A pécsi in­tézet munkatársai Baranya megyében indítottak sza bálysértési eljárást az egyik megyei szikvíz- és szesz­ipari vállalat ellen rossz minőségű üdítő ital gyártá­sáért. A kecskeméti ellen­őrök olyan Sztár üdítő italt találtak az üzletekben, amelyből hiányzott a szén sav egy része. Megállapítot­ták, hogy az egyik buda­pesti üzemben követték el a mulasztást, s megfelelő rendszabályokat hoztok. A belügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a Szak- szervezetek Országos Ta­nácsa közös jelentést ter­jesztett a Minisztertanács tegnapi ülése elé a közúti közlekedés biztonságának helyzetéről és a balesetek csökkentése érdekében szükséges tennivalókról. A közúti forgalom biz­tonságosabbá tételére már eddig is számos intézkedés történt. Javult a szabályos közlekedést szolgáló neve­lés és tájékoztatás, emel­kedett a gépjárművezetés színvonala, szigorúbbak a vizsgák. A bíróságok kö­vetkezetesebben alkalmaz­zák a gépjárművezetéstől való eltiltást, mint mellék- büntetést, szigorúbbak az ellenőrzések, a rendőrha­tóságok indokolt esetben visszavonják a gépjármű- vezetői engedélyt. Bevezet­ték a gépjárművek kötele­ző hatósági műszaki vizs­gálatát. Mindezek ellenére a forgalom biztonsága a követelményektől elmarad. A Minisztertanács a közúti közlekedés bizton­ságát fontos társadalmi és politikai érdeknek tekinti. Ezért úgy határozott, hogy a szabályos közlekedést szolgáló nevelést és a meg­felelő magatartási normák kialakítását az iskolai ok­tatás, valamint a tömeg­tájékoztatás fokozottan te­kintse feladatának. A köz­lekedési fegyelem megszi­lárdítása érdekében rend­szeres és széles körű ellen­őrzés szükséges. A közpon­ti és a helyi állami szer­veknek javítaniok kell a közúti közlekedéssel kap­csolatos tevékenységüket. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a közúti közlekedés­sel kapcsolatos jogszabá­lyok kidolgozása, a közúti forgalom szabályozása, a közúti üzemeltetés és a közlekedés ellenőrzése so­rán a baleset-megelőzés és a biztonság követelménye­it a legmesszebbmenően érvényesítsék. ' A kormány megtárgyal­ta és jóváhagyta a mező- gazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesz­tését a mezőgazdasági szakcsoportokról és ennek alapján rendeletben szabá­lyozta a mezőgazdasági szakcsoportok működését. Az új szabályozás sze­rint a szakcsoportok tevé­kenységüket továbbra is mint a szövetkezet önel­számoló egységei folytat­ják. A szakcsoportok a jö­vőben is elsősorban a fo­gyasztási szövetkezetek ke­retében működnek, az új szabályozás azonban lehe­tővé teszi, hogy a szövet­kezet közgyűlésének hoz­zájárulásával mezőgazda- sági termelőszövetkezet, il­letve szakszövetkezet ke­retében is működhessenek. A szakcsoportok kizárólag az élelmiszer-gazdaság kö­rében végezhetnek terme­lő, beszerző és értékesítő tevékenységet, különféle szolgáltatásokkal segíthe­tik tagjaik tevékenységét. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoz­tatta a kormányt az árha­tóságok 1972 első félévi árellenőrzésének tapaszta­latairól. A széles körben folytatott ellenőrzések mintegy kétharmada a fo­gyasztási árakra terjedt ki. A feltárt szabálytalansá­gok megszüntetésére az árhatóságok intézkedéseket tettek. A lakosság bútorellátá­sának helyzetére vonatko­zó vizsgálatról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tett jelentést. A bú­toripari rekonstrukció a tervezet ütemben halad, az új kapacitások korszerű­sége megfelel az európai országok technikai színvo­nalának. A termelés vár­ható növekedésével azon­ban nem tart lépést a rak­tár- és üzlethálózat fej­lesztése, a garanciális ja­vítóhálózat megszervezése, a szállítás korszerűsítése. A kormány a jelentést tu­domásul vette és utasítot­ta az illetékes minisztere­ket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bútorellátás további javítá­sára. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Legalább a nyolc osztályt Az analfabétizmusról írott kis cikkem visszhangja nagyobb volt, mint reméltem. Sokan helyeselték, de néhány szemrehányó megjegyzést is kaptam. Azt ve­tették szememre, hogy sötéten látom a dolgokat, mert az alapvető nem az, hogy akad még néhány tízezer írástudatlan a megyében. Döntő a mérhetetlen fejlő­dés, amely az általános iskolai oktatásban a felsza­badulás óta végbement, s ebben is a szinte korszak- alkotó változás: a kötelező nyolcosztályos általános is­kola és eddigi eredményei. Bevallom, én is ezt tartom lényegesnek, és semmi kedvem vitába szállni a kritikai megjegyzésekkel. Fenntartva persze azt az állítást, hogy az Írástudatlan­ság felszámolása éppen a szép eredmények alapján méginkább kötelességünk. S ha már vitára késztet­tek — és vita nélkül is —, nem tudom elhallgatni a nyolc osztály „elvégzésével” kapcsolatos tényeket sem, amelyek talán kevéssé ismertek a közvélemény előtt. Való igaz, hogy napjainkban inkább az alapművelt­ség megszerzése vált a művelődés alapkövetelményévé. De országosan még jelenleg is 14 éves életkorig a fia­talok 20 százaléka nem fejezi be az általános iskolai tanulmányait, és a 16 évesek közül is minden tizedik gyerek a nyolcadik osztály elvégzése nélkül lép az életbe. De hadd szolgáljak egy közelebbi adattal is, melyet nemrégiben a megyei párt-vb elé terjesztett I jelentésből kölcsönöztem. (Nem titok, mert később szélesebb testület is megvitatja az oktatás általános helyzetének tükrében.) Megyénkben a 16—40 éves kor­osztálynak 65 százaléka rendelkezik 8 általános, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. S hadd tegyük mindjárt hozzá: ez óriási eredmény a megelőző év­tizedekhez képest. De mégis csak elszomorító ugyan­akkor, hogy a tanköteles kordáknak 12 százaléka még ma sem végzi el a nyolc osztályt. Az iskolából való kimaradásnak számtalan oka le­het. A legtöbb helyen megtalálhatók a mostoha csa­ládi körülmények, az elvált szülők vagy éppen az al­koholizmus. Viszonylag még ma is a tanyavilág a leg­elmaradottabb ilyen téren. Az „úgysem akar szakmát tanulni, minek neki az iskola” — és az „apjának is elég volt a négy elemi” szemlélete még itt a leg­gyakoribb. Az is tény, hogy a tanyasi iskolába járás jelenti a legnagyobb megpróbáltatást és erőpróbát — a szó fizikai értelmében is — a kilométerekről gya­logló tanulónak. Ámde sokan maradnak el végleg az iskolától a városi peremkerületekből is. Beérve a szakképzettség nélküli segédmunkával, melyhez úgy­sem kell a nyolc általános iskolai bizonyítvány. A sokgyermekes családok egy része is küzd a hely­zeti hátrányból adódó nehézségekkel. Magyarán szólva a kenyérgond is lehet oka a befejezetlen iskolának. Arról nem is beszélve, amikor a tantárgyakban és ta­nításban meglevő maximalizmus, a bukástól és osz­tályismétléstől való félelem okoz „lemorzsolódást”. Nagyszerű dolog tehát az ingyenes és általános nyolc osztály elvégzésének joga és kötelessége, hatalmas vívmánya ez szocialista oktatási rendszerünknek. De megint csak azt kell mondani: irányítsuk a reflektort az elmaradókra is! Hogy mielőbb utolérhessék leg­alább a derékhadát a művelődés sáncait birtokba- vevőknek. F. Tóth Pál Színesebb a kalocsai paprika Megújulóban a kalocsai fűszerpaprika-termelés. A meghonosítás több mint fél évszázados múltja során többször került sor terme­léskorszerűsítésre, a mosta­Kukoricabetakarítás előtt Alkatrészhiány nehezíti a felkészülést Az őszi betakarítás gond­jairól tanácskoztak csütör­tökön Baján a Bácskai Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­gének kezdeményezésére a közös gazdaságok gépész­mérnökei, gépesítési cso­portvezetői. Szörényi Lász­ló, a szövetség gépészmér­nöke bevezető előadásában általános helyzetképet adott. A vita során többen szóvá tették az alkatrészhiányt. Kukoricából szép termés ígérkezik és ezért fontos, hogy a betakarítógépek fel- készülten várják a nagy munkát. A ZMÁJ 2-es cső­törő berendezéshez szüksé­ges alkatrészeket csak Bu­dapesten lehet beszerezni. A Braud adapterekhez szin­tén hiányoznak egyes al­katrészek. Többen szóvá tették az árak emelkedé­sét. A termelőszövetkezetek gépparkjának mintegy ne­gyed részét ki kellene se­lejtezni, de a munkaerő- hiány miatt nagy szükség van még ezekre a régi be­rendezésekre is. Felújítá­suk viszont a nehezen és magas áron beszerezhető alkatrészek miatt nem gaz­daságos. A tanácskozáson elhang­zott észrevételeket továb­bítják a gépek forgalma­zását bonyolító kereskedel­mi szervekhez. Hasonló­képpen a garanciális javí­tó szolgáltatások hiányos­ságaival kapcsolatos meg­jegyzéseket is, ni azonban összetett felada­tot jelent. Az új fajták meghonosításával egyidejű­leg módosítják a termelés­technológiát, s végrehajt­ják a mechanizálást. Az idén hat új fajta nagyüze­mi termesztését kezdték meg, s a tíz legnagyobb fű­szernövény-termelő gazda­ságban — ültetéstől a beta­karításig — gépesítették a munkát. Az új fajták meghonosí­tásával — az intenzív ter­melés megteremtésén kívül növelik a világhírű termék piaci értékét. Az újonnan nemesített paprikafajták ugyanis gazdagabbak szín- és aromaanyagban. Utóér­lelés nélkül is több a fes­tékanyag a csövekben. A teljes színképződés kiala­kulásához hat hét utóérle­lést igényelnek a hagyo­mányos fajták, az újak köz­vetlen feldolgozással is tel­jes értékű színanyagot ad­nak. Most még — mivel többségben hagyományos fajtákat termesztenek — utóérlelik a paprikát. A csö­veket füzéreken, újabban pedig necczsákokban szik­kasztják, „pirosítják”. A 30—40 centiméter átmérő­jű hálókban szellőzik és kitűnően beérik az őrle­ménynek való. A kisgazda­ságokban legtöbb helyen to­vábbra is zsinegre fűzik a termést, s a házak ereszal- ján, ormain és a kerítése­ken szárítják a füzéreket. A bázisgazdaságokban, mint például a fajszi, a dusnoki és a bátyai terme­lőszövetkezetekben, saját szárítóüzemükben ^készítik elő a vidék „piros ara­nyát” őrlésre. Az eddigi ta­pasztalatok szerint ezzel a kiegészítő üzemággal fo­kozni lehet az ételízesítő termesztésének jövedelme­zőségét. A célszerű termelésfej­lesztés eredménye, hogy bővül a kalocsai paprika­termő körzet, s növekszik a hozam. Az idén 36 mázsás holdankénti átlagterméssel számolnak, egyes gazdasá­gokban pedig a 60 —70 má­zsás hozamot is elérik. A betakarítást nehezíti a gya­kori esőzés. Ennek ellenére folyamatosan érkezik a nyersanyag a Kalocsai Pap­rikafeldolgozó Vállalat te­lepeire. Az új termékből több mint 2200 vagonnyit vár az ipar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom