Petőfi Népe, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
4. oldat 1972. május 20. szombat A Érkeznek a kombájnok az aratásra Az elmúlt évihez hasonló, kiegyensúlyozott és választékában is megfelelő aratásigép-kínálatra számíthatnak 1972-ben a mezőgazdasági nagyüzemek. Az aratáshoz a Szovjetunióból összesen 1370 SZK— 4-es kombájnt rendeltek, s a nagy teljesítményű berendezésekből 1120 már meg is érkezett. A szállítmányok legnagyobb részét közvetlenül a gazdaságokba irányítják, ahol a szerelők összeállítják a gépegységeket. Ha a gazdaságokban nincs megfelelő szakember, akkor a nagyobb telepeken és gépállomásokon szerelik össze a kombájnokat. A választék bővítésére a Német Demokratikus Köztársaságból 150 E—512 mintájú nagy teljesítményű kombájt hoznak be, a gépekből eddig 70—80-at vettek át a gazdaságok. Elég nagy az érdeklődés a rendre arató gépek iránt. Az AGROTRÖSZT vállalatai ezeket az igényeket is ki tudják elégíteni, annál is inkább, mert a már meglevő raktári készletek mellé áprilisban és májusban újabb aratógépcsoportok érkeztek, és így mindent egybevetve 500 berendezést adhatnak el a gazdaságoknak. A kereskedelem SZK— 4-es kombájnokra újabb megrendeléseket már nem tud felvenni. Szállítóeszközökből, traktorokból és pótkocsikból viszont bőséges a kínálat, nagyobb az elmúlt évinél. A termelők például több traktortípusból válogathatnak és minden eddiginél nagyobb a készlet három és fél, öttonnás pótkocsiból. (MTI) Egy ülés, sokak okulására Tőserdei tervek Az ősi növényzettel övezett lakiteleki Holt-Tisza partján alakul ki az Alföld legfiatalabb, s egyben legszebb üdülőtelepe. A hétvégi pihenőhelyet közmű- vesítették, úttal, villannyal, ivóvízzel látták el. Elkészült a környék rendezési terve is. Kutatók irányításával alakítják át parkerdővé a védett Tőserdőt, védik és megőrzik a Tisza- part eredeti hangulatát, ritka növényzetét. Gondoskodnak a madárvilág védelméről is: költőhelyüket mesterséges gátakkal, sövényekkel védik. A rendezés során emléket állítanak majd az 1919-es kommunista mártíroknak. A Héjjas-féle különítménynek egyik kivégző helye volt a tőserdei rész, s eddig sziklakő jelezte a vérfürdők helyét. Emlékeztetőül az üdülőtelep egyik főterén állítanak emléket a mártíroknak. A városi pártbizottsági ülés napirendjére tűzött program tárgyalásának sorrendje kissé módosult. Né- hányan a bizottság tagjai közül délben gyermekük ballagásában érdekeltek, ezért a személyi kérdésekben hozandó döntéseket iktatták előbbre. Majd a pártfegyelmi munka tapasztalatainak megvitatása kerül sorra. Közben megérkeztek viszont a felcserélt napirendi témához meghívottak: vállalati és ktsz-vezetők. üzemi alapszervezeti párttitkárok. A közlést, hogy módosult a sorrend, kérdő tekintettel fogadják: hagyják el az üléstermet, vagy maradhatnak? — Természetesen maradjanak a meghívott elvtársak — mondja Papp György a pártbizottság titkára. — Bizonyára hasznosnak találják a soron következő tájékoztatót, amely összefüggéseket kínál azzal a témával is, amelyre hivatalosak ... A fegyelmi bizottság elnöke, Gácsér Jenő által előterjesztett tájékoztatót láthatóan nagy figyelem kíséri. Különösen ami a pártfegyelmi elmarasztalások 1970—1971. évi alakulását illeti. íme, csak egyetlen példa: míg 1970 ben — mert nem jutott rá figyelem — egyetlen kom' munistát sem vonták kérdőre a pártélet hanyagolásáért, tavaly 11 pártfegyelmi büntetés kiszabására került sor emiatt. A köze lemben ülő pártbizottsági tag meg is jegyzi a szomszédjának: — ... ez már a kongresszusi határozat érvényesülése ... Miközben tovább folyik a tájékoztató, erre a közlésre figyelek fel: ...... A Bácska B útoripari Vállalatnál elrendelt pártvizsgálatra 110 órát fordított a fegyelmi bizottság. A vizsgálat nemrégiben az igazgató, a főmérnök és a volt párttitkár fegyelmi felelősségre vonásával, s a pártvezetőség figyelmeztetésével zárult...” Vajon miért? — ötlik fel bennem a kérdés, anélkül még, hogy sejteném: ez a bejelentés az, amelyre a városi pártbizottság titkára gondolt, amikor a meghívottakat az ülésteremben marasztalta. A nagy tartalék Ám ennek felfedezésére nem kell sokáig várnom. Az ipari vállalatok, kisipari szövetkezetek középtávú terveinek értékeléséről, s a jelenlegi tervidőszak első évének tapasztalatairól szóló párt-végrehajtóbizottsági beszámoló egyes utalásaiból már érezni lehet: alighasxétimfá ütik ttm egt$ meg»/ 5. Kiáltvány Ceglédről Gyorsan, ugyanakkor megfontoltan kellett cselekednie a keresztes hadak fővezérének. Mindenekelőtt katonailag akarta uralni a helyzetet, hogy kedvező pozícióból kísérelje meg a politikai célok elérését. Seregét három részre osztotta. Az ország fontos területein a fegyveres nép jelenlétével kívánta biztosítani túlsúlyát, egyszersmind újabb paraszti tömegek csatlakozását remélte a seregek útjába eső vidékekről. Barabás papot kelet felé küldte a sikság és a hegyvidék találkozási vonalán. Ezzel mintegy elszigetelte a nemesekhez húzó felvidéki országrészt a forradalomra hajlamosabb^ paraszti tömegekben bővelkedő Nagyalföldtől. Mészáros Lőrincet a Duna—Tisza közére küldte, hogy a lelkes papra bízott sereg vegye birtokába azt a terepet, amelyen át a legrövidebb út vezet Budáról Nándorfehérvárra, _ s olvassza magába az útvonalon várakozó nagy számú önkéntest, ö maga a két szélső irány között a tengelyvonalat választotta. A Rákoson a seregzöm egyik felét öccse, Dózsa Gergely parancsnoksága alá rendelte — megtartván magának a fővezérséget. Budát és Pestet nem hagyhatta biztosítékok nélkül a háta mögött, ezért a Rákoson marasztalt háromezer fegyverest Száleresi Ambrus pesti polgár vezérletével. _ Az átgondolt stratégiai intézkedések után késedelem nélkül, még május tizenhatodikén tábort bontottak és útra keltek. Ezzel fcazdetét vette Dózsa György alföldi hadjárata, a tulajdonképpeni 1514-es parasztháború, noha egyelőre csaták nélkül vonultak céljuk felé. A fő irányba haladó zöm tizenhetedikén este érkezett Ceglédre. Letáboroztak a nagy mezőváros északnyugati szélén a homokbuckák között. Ekkor már magukon viselték a csapatok a fegyelem és szervezettség biztos jegyeit A fővezérnek pedig határoznia kellett hogy milyen módon vívja ki fegyveres hatalma birtokában a jobbágyság számára remélt szabadságot Cegléd a programadás helyszíne lett. Itt derült ki igazán, hogy a hadvezéri tehetséggel megáldott székely vitéz a politikai vezető szerepére is kiválóan alkalmas. Nem akarta eltörölni a királyságot, ám annál szilárdabbul elhatározta magát a fennálló társadalmi rend emberségesebb átalakítására. Feladatának tekintette a főurak megfékezését, a törvények felülvizsgálását, a jobbágyok jogainak új alapokra való helyezését. Születése, neveltetése révén önként kínálkozott a székelyek példája. Azt akarta, hogy a székelyek számára garantált jogokhoz hasonló helyzetbe kerüljön az ország egész parasztsága. Miután világossá fogalmazódott benne a szándék, ismét népgyűlésbe hívta seregét és így beszélt katonáihoz: — Semmi sem kellemetlenebb isten előtt, mint az, hogy egyik ember uralkodjék a másikon. Mert a szolgaság nem természet szerint, hanem az emberek kapzsiságából keletkezvén, egy halandó sem követ el gonoszabbat, mint az, aki a maga tekintélyével visszaél, s az embereket durva szolgaságra veti. — Akár nehéz, akár könnyű dolgot tett-e már egy nemes is a ti károsodástok nélkül? Hiszen, ha egy nemes építkezik, házasodik, leányát férjhez adja, vendégeskedik, fia születik vagy meghal —, ha saját ügyében a királyhoz utazik: veletek fizetteti meg. Semmit sem tesz a ti nagy károtok nélkül. Ünnepjök gyász nektek, s ha gyászolnak, pénzetekből csapnak tort, s inkább ti hullathattok könnyeket. — Most, mialatt ők remegnek, támadjátok ellenségeitekre, öljétek le, vagy szalasszátok meg őket Tanítsátok meg az elpuhulta- kat, ne uralkodjanak gonosz módon tűrhetetlen kevélységük áltat Ugyanebben a szellemben íródott az a kiáltvány is, amely Cegléden kelt 1514. május tizennyolcadikén: „Székely György, vitéz, katona, a keresztesek istenáldotta népének fejedelme és főkapitánya, csak Magyarország királyának, s nem egyúttal az urak alattvalója, a Magyarországban ... lévő városoknak, mezővárosoknak és falvaknak, együtt és egyenként, üdvözletünket! Tudjátok, hogy a hitegető nemesek ellenünk... ártani vágyó kezekkel fölkeltek, hogy bennünket üldözzenek, háborgassanak és zavarjanak. Azért is nektek ... rendeljük és parancsoljuk, hogy rögtön és azonnal, amint jelen levelünket látjátok, minden késedelem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosába. Siessetek, hogy így a szent csapat és áldott gyülekezet a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek erejét és kezét korlátozni, megfékezni és megzabolázni tudja.” Dózsa tehát óvakodott attól, hogy forradalmi hitvallása mellett a király és az egyház ellen buzdítson. Sőt, kancellárjával, Ambrus dévaványai pappal levelet írat Ceglédről Ba- kócz Tamásnak, beszámol haderejéről, felszólítja a hercegérseket, hogy késedelem nélkül csatlakozzon hozzá mindazon sereggel, amelyet kezdetben megígért. A bíborosnak címzett békülékeny hangú levelet az követte, hogy Ba- kócz május huszonharma- dikán végképp eltiltotta az egész keresztes hadjáratot, egyházi átokkal fenyegetett meg mindenkit, aki nem teszi le rögtön a fegyvert, s nem tér haza azonnal. Időközben mégis egyre erősödött, szilárdult a paraszti sereg. Szabályosan menetelő alakzatait már kürtösök, dobosok kísérték Temesköz felé. Pompás szakértelemmel keltek át a Tiszán, a Berettyón, a Hármas-Körösön. A Békés melletti szikes réteken táboroztak, amikor megérkezett Dózsához Bakócz Tamás és az urak együttes levele. Látván Dózsa az elszánt és rideg gyűlöletet, komoran szólt, miután Ambrus pap felolvasta neki a fenyegetést. — Nem vagyok én sem gyermek, sem bolond, hogy tréfát űzzenek velem. Fogadom az istenre és a szentekre, hogy összetöröm őket! Gerencsér Miklós nem a vezetés színvonala, demokratizmusa az a terület, amely a legtöbb tanulságot kínálja. Baja iparának múlt évi legfontosabb termelési, s az ezzel összefüggő egyéb mutatóit, végső soron az ötéves terv első évi teljesítését tekintve, kedvező összegezés tárulkozott a pártbizottság elé. A legtöbb vonatkozásban az országossal egyező, némely tekintetben pedig annál pozitívabb tapasztalatok. A tervezettnél is jobban alakult például a termelékenység, s a vállalatok múlt évi nyeresége megkétszereződött az előző évihez képest. Amikor elkezdődik a vita, a fülemben még ott cseng a beszámoló leghang- súlyozottabb következtetése: „A pártszervezetek legyenek kezdeményezői az olyan légkör kialakításának, hogy a vezetők és a dolgozó vállvetve akarják a célok elérését. A hiba ugyanis nem mindig és nem feltétlenül csak a szabályozó rendszerben található. A vezetésben óriási még a tartalék.” Munkások nélkül? Folcz Antal, a vita első résztvevője nyugtázza az összességükben jó tapasztalatokat, majd a pártsegítség szükségességének hang- súlyozása után egy üzemre, a Bácska Bútoripari Vállalatra exponál. A többi között elmondja: mint hajdan szakmabeli látja, ott nem jól van, a gazdasági eredményromlás mögött szinte kézzelfoghatóak az odavezető fogyatékosságok. Figyelmen kívül hagyni, elzárkózni a pártszervezet véleménye elől. s csak kizárólag szakmai, gazdasági vélekedésekre hagyatkozni, vétkes könnyelműség a kommunista vezető részéről. Éppúgy az, mint a munkások legjobb szándékú, s bármilyen apró észrevételének félórás kioktató, lényegében pedig visz- szautasító magyarázattal való agyonütése. S a koros pártbizottsági tag ezzel szegi be mondanivalóját: — Az igaz, hogy a Bácska kommunistái helyett senki nem csinál rendet a vállalatnál, de párt- szervezetük patronálását vállalom. Remélem, az egészségem is engedi.. Pezsgő, érdekes a vita folytatódása is. Balogh Tibor, a Kismotor- és Gépgyár gyakorlatába kínál betekintést. — Terveink a központi koncepciókba illeszkednek, s ezekben minden láncszem rendkívül fontos. Teljesítésükre a gazdasági vezetés egyedül képtelen lenne. Amikor készült a tervünk, megtanácskozta a pártszervezetünk, a szakszervezetünk. a szocialista brigádjaink. így módosulhattak tervfeladataink 140-ről 260 millióra. A legjobb kontroll Ahogy egymást követik a felszólalók, úgy tárulkoznak az ülés plénuma elé a vezetés demokratizmusának nélkülözhetetlenségét bizonyító, meggyőzően jó tapasztalatok. Például a hűtőházból. ahol ebből indultak ki: a termelékenység alakulása nem a dolgozókon múlik. Ök termelni, keresni akarnak. A feltételeket ehhez viszont a vezetésnek kell megteremtenie. A hűtőháznál megteremtették, így nemcsak a feladatokat, hanem a béreket is a csoportvezetőkre bontották i le. Hiszen rajtuk a felelősség a termelékenyebb, ésszerűbb munkáért. Eredményeként tavaly 33 százalékkal nőtt a termelékenység, de megszűnt az üzemen belüli munkanélküliség is. Ez a magyarázata, hogy 20 százalékkal lett magasabb az átlagbér. A Finomposztóban tavaly olyan ötlettel is előhozakodtak az ifjú kommunisták. amelyet 600 ezer forintra értékelt a vállalatvezetés — említi egyebek között Papp Péter, a városi KISZ-bizottság titkára. Zimmermann János, a következő pártbizottsági tag, aki egyúttal az Asztalos- ipari Vállalat igazgatója, munkásokkal való törődés és mindennapos kapcsolat- tartás újabb vetületét érinti — a saját gyakorlatából. — A dolgozók egyik kollektívájával beszélgettem kötetlenül a napokban. Olyan dolgok jutottak a tudomásomra, amiről a középvezetők hallgattak. Sőt, amikor szóvá tettem a hallottakat, magyarázkodással próbálkoztak, holott a munkásoknak volt igazuk... Tehát a kontroll szempontjából is nélkülözhetetlen ez az eleven kapcsolat. Az erkölcsi megbecsülés tartozéka az is, hogyan tárgyalunk például a termelési tanácskozáson ... De vajon lehet-e demokratikus ott a vezetés, ahol áz igazgató nem tudja, hogyan vélekedik róla a munkás? Tanulságok Ezúttal a középső asztal mellől kér szót az egyik meghívott. Rá összpontosul a figyelem. Hamar kiderül: Gilián János, a Bácska Bútoripari Vállalat pártfe- gyelmileg elmarasztalt egyik vezetője, s egyben pártvezetőségi tagja. — Mint kommunista, felelősséggel tartozom a pártnak. A fegyelmi nyomán kiszabott dorgálást jogosnak érzem. Sokat számol- gottunk, gondolkoztunk azóta és rájöttünk: a gazdasági romlás a felényi lehetett volna, ha vállalatunk gazdasági és pártvezetése a feladata magaslatán áll, ha nem hanyagoljuk el a politikai munkát. Az utóbbi időben már elértünk némi változást. Meggyőződésem, amennyiben a pártszervezetünk gazdasági irányító és ellenőrző politikai tevékenysége még magabiztosabbá, határozot- tabbá válik, további pozitív változással számolhatunk .,. A tanulságos vita után a városi pártbizottság elfogadta a párt-végrehajtóbizottság beszámolójában felvázolt feladatokat. Részletes kidolgozásukkal a gazdaságpolitikai munkabizottságát bízta meg. Majd a pártszervezeteken, a kommunistákon a sor. hogy a tanulságokat hasznosítva, a párt, a szocilizmus magasabb szintű építése, végső soron a nép iránti felelősséggel tevékenykedjenek a mindennapi feladatok végrehajtásán. Ferny Irén Következik: Apátfalván. Népítélet
