Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évi. 173. szám 1971. július 24, SZOMBAT Ara: 90 fillér RÁDIÓ- és TV- melléklet (8. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KI'SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAP It-A P 3 A Automata alagútkemencék Kalocsán és Baján Gépkilátások a sütőiparban Gyakorlatias a kutatási program A napokban tartotta ülé­sét Budapesten az Orszá­gos Sütőipari Szakmai Ta­nács. Mint Papp Géza, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályának csoportvezetője — aki Bács-Kiskunt képvisel­te az eszmecserén — el­mondta, a résztvevők két napirendi pontot tárgyaltak meg. Mindkét téma rendkí­vül fontos az iparág életé­ben, amely jelentős kapa- • citásbővítő beruházások előtt áll a IV. ötéves terv időszakában. A vállalatokat elevenen érinti az első témakör: a hazai gépgyártás helyzete, a vásárlási lehetőségek alakulása. Az üzemek ki­alakításánál a komplex gépsorok beállítását fogad­ták el a szakemberek irányelvként Jelenleg ugyanis a dagasztást és a sütést kivéve kézi erővel végzik a munkafolyamatok többségét Különösen az automata alagútkemencék a keresettek. Ezekre lesz szükség az új kalocsai és bajai sütödékben is. A igények kielégítésére kísér­leteket végez a Sütőipari Kutató Intézet. Kipróbál­tak lengyel és NDK-beli tí­pusokat is, amelyekből már több dolgozik az ország­ban. Valószínűleg sor ke­rül egy óránként 400 tonna kenyeret gyártó francia ke­mence licencének a meg­vásárlására. A dagasztás további gé­Budapestre érkezett a sziriai külügyminiszter Abdul-Halim Khaddam, a | társaság elnökének és a Szíriái Arab Köztársaság kormány elnökének szemé­miniszterelnök-helyettese, lyes üzenetét. (MTI) külügyminiszter — Péter János külügyminiszter meg­hívására — pénteken fele­sége társaságában hivata­los látogatásra hazánkba érkezett. Ütjára elkísérte Abdullah Al-Khani külügy­miniszter-helyettes és Fa­yes Sayed miniszteri titkár. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Péter János és felesége, Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes, Szi-. geti Károly, a Külügymi­nisztérium csoportfőnöke,, Veress János, hazánk da­maszkuszi nagykövete és ai Külügyminisztérium több más vezető beosztású mun­katársa fogadta. Ott volt dr. Mohamed Zaharia Is­mail, a Szíriái Arab Köz­társaság magyarországi nagykövete, aki Budapes­ten csatlakozott a küldött­séghez, valamint Moustafa Ahmed Moukhtar, az Egye­sült Arab Köztársaság bu­dapesti nagykövete, dr- Old- rich Mohelsky, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője és Jamal J. Abdulla, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivő- je. A sziriai külügyminiszter megérkezése után nyilatko­zatában a többi között hangsúlyozta, hogy öröm­mel tett eleget Péter János külügyminiszter meghívá­sának és szívesen látoga­tott a baráti Magyar Nép- köztársaságba, hogy a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztéséről tár­gyaljon. Látogatásának cél­ja, hogy a magyar vezetők­kel kicseréljék nézeteiket az időszerű nemzetközi kér­désekről, különös tekintet­tel a jelenlegi helyzetre, amikor az imperializmus agresszivitása világszerte fokozódik. A sziriai kül­ügyminiszter hozzáfűzte, hogy itt-tartózkodása alkal­mával átadja a Szíriái Köz­pesítéshez megteremtettük a feltételeket A felépí­tendő közép- és kisüzemek­nek rendelkezésükre áll majd a szakaszos működé­sen alapuló típus, a nagy teljesítményű sütödék pe­dig beszerezhetik a folya­matosan termelő automata dagasztógépet. Megszületett a lisztelőkészítő berendezés prototípusa is. A második napirendi pont a kutatási és fejlesz­tési munka irányvonalával foglalkozott. A témák ja­varészén a Sütőipari Ku­tató Intézet dolgozik, de az egyes berendezések kipró­bálásába és ellenőrzésébe a vállalatok ugyancsak be­kapcsolódnak. A fejlesztés legsürgetőbb feladata a komplex gépsorok kialakí­tása. Most ugyanis a for­galomban levő és egy technológiai sort alkotó egységek teljesítménye el­tér egymástól, ami gátol­ja a gazdaságos, üres járat­tól mentes üzemeltetést. A megfelelő gépek kons­truálása mellett új minő­sítő eljárásokat is kidol­goznak. P. M. Szöyeíkivarró üzem Izsákon A 2800 holdas izsákí Aranyhomok a Homokhátság egyik kedvezőtlen adottságok mellett gazdálkodó szö­vetkezete. Az alacsony aranykorona értékű homokos talaj hasznosítására az 1960-as években 100 hold tör­pealmást és 120 hold szőlőt ültetett a termelőszö­vetkezet. Mindkét ültetvény termőre fordult, de művelése csak bizonyos időszakokban ad munkát. Ezért az Ara^yhomok melléküzemágként a Gyapjúmosó- és Szövetgyárral együttműködve szövetkivarró műhelyt létesített a községben. Itt találtak rendszeres mun­kát Izsák csökkent munkaképességű lakói és a tsz- tagok hozzátartozói. Amikor az Aranyhomok gyümölcsösében megsza­porodnak a tennivalók, a noppolóüzem alkalmazot­tai — mind a 230-an — a törpealmásban dolgoznak. K. A. Az ötéves terv során A központi fejlesztési program hatására megélén­kültek Bács-Kiskun területén is azok a beruházások, amelyek a bútorgyártás korszerűsítését célozzák. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat a többi gyáregysége mellett Kecskeméten hajt végre rekonstrukciót, Ba­ján pedig két fejlesztés is folyamatban van. A Lak- berendező és Építő Ktsz a hűtőházzal szemben új telepet hoz létre, ahol svéd kooperációban indít­ja meg a munkát — A Duna partján a tanácsi irá­nyítású Bácska Bútoripari Vállalat rendezkedik be a termelés növelésére és színvonalának emelésére. A képünkön szemléltetett készülő nagy üzemcsar­nokba vonják össze a jelenlegi ötéves terv során az eddig szétszórtan működő részlegeiket. Tóth Sándor felvétele magasabb színvonalon Milliók gyógyászati segédeszközökre A SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága nemrégiben sum­mázta elmúlt évben vég­zett tevékenységét. A vég­ső számvetést sokrétű, bo­nyolult és fáradságos mun­ka előzte meg, hiszen me­gyénkben a biztosítottak száma családtagokkal együtt meghaladja az 550 ezret, ami az összes népes­ség 98 százalékával egyen­lő. Huszár Aranka, a szövet­kivarró üzem egyik fiatal alkalmazottja. Fénycsővilágítású, hatalmas teremben dolgoznak ; noppolók. (Pásztor Zoltán felvételei) A társadalombiztosításra fordított kiadások összege tavaly 1 milliárd 150 mil­lió forintot tett ki. Ez az előző évinél 129 millióval magasabb. A növekedés oka, hogy a biztosítottak körébe a lakosság egyre szélesebb rétegét vonják be, emellett pedig mind a szolgáltatások színvonala, mind a bérszint emelkedik. A kiadásokat vizsgálva kitűnik, hogy táppénz cí­mén több mint 131 millió forintot fizettek ki, ami csaknem 23 százalékkal több az 1969. évinél. A gyermekgondozási segély fejében folyósított csaknem 49 millió forint pedig 41 százalékkal haladja meg a korábbi összeget. Növek­szik a kifizetett táppénzes napok száma és a napi át­lagos beteglétszám is. Mind­kettő csaknem azonos mér­tékben, 14,3, illetve 14,5 százalékkal magasabb az 1969-esnél. Országosan 1970. decem­berében 167 ezren, Bács- Kiskun megyében pedig 7250-en éltek a gyermek- gondozási segély lehetősé­gével, előnyeivel. A csa­ládi pótlékban mintegy 64 ezer gyermek után része­sülő 29 ezer családnak 110 millió forintot folyósítottak az idén. A gyógyszerstatisztika tanúsága szerint a vények száma — s természetesen a gyógyszerköltség is — emelkedett. Kishíján 6 és fél millió vény alapján kö­zel 118 millió forint a költ­ség. Ez annyit jelent, hogy a biztosítottak mindegyi­kére tavaly 413 forint ér­tékű gyógyszerköltség ju­tott. A gyógyászati segédesz­közök mennyiségét ezer biztosítottra „vetítve”, me­gyei átlagban 123 szem­üveg, 18 gumiharisnya, 4 haskötő, 5 ortopédcipő, 17 lúdtalpbetét jutott. Ami az általános egész­ségügyi ellátást illeti, be­teggondozó intézményeink többsége változatlanul zsú­folt, s közülük a fekvőbe­tegeket ellátók rekonstruk­cióra szorulnak. A terv­időszakban e tekintetben is jelentős fejlődésre számít­hatunk: a folyamatban le­vő építkezések és a későbbi fejlesztés egyaránt bizto­sítéka a mostaninál korsze­rűbb ellátásnak. 1970-ben tízezer lakosra- tizennégy orvos jutott a megyében, egy-egy körzeti orvosra pe­dig 2800 beteg. A 199 or­vosi körzetben egy év le­forgása alatt lényegesen javultak a betegellátás kö­rülményei, s számos új kör­zeti — zömmel központi — rendelő épült. Szakorvosaink 308 ezer órában 2,3 millió esetben foglalkoztak gyógykezelés­sel. A kezelési idő átlago­san 8 percet tett ki. A kórházi ágyak száma 3077. A fekvőbeteg-ellátás­ban a kórházépítkezések, illetve felújítások hoznak majd javulást, amelyek eredményeként 445-tel lesz több a kórházi ágy. Említsük meg végezetül, hogy a hivatásos betegel­lenőrök 6200 beteget láto­gattak meg, s közülük 736- ot — nem találtak otthon. Ez a szám jóval magasabb az előző évinél. A tápDén- zes fegyelem megszilárdítá­sa érdekében tehát a rend­szeres betegellenőrzésre fo­kozott szükség van. J- Tr

Next

/
Oldalképek
Tartalom