Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Á MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S*- K IS K U^l MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évf. 225. szám Ara; 90 fillér 1370. szeptember 25, péntek Sikeresen leszállt A TASZSZ-hírügynökség budapesti idő (szerint 8 óra 32 perekor gyorshírben je­lentette, hogy a Luna—16 szovjet űrál­lomás visszatérő egysége 6 óra 26 perc­kor (moszkvai idő szerint 8 óra 26 perc­kor) a megadott körzetben leszállt. A leszálló egység, amely holdkőzet- mintákat hozott magával, Dzsezkazgan kazahsztáni várostól 80 kilométerre dél­keletre ért földet. A leszálló egység ejtőernyővel ért föl- Üet. Visszatérését a Földről figyelték. A berendezést azonnal helikopterrel szállí­tották cl. A holdkőzetmintákat tartalma­ié tartályt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának adják át elemzésre és tanulmányozásra. A nagy nyugati hírügynökségek a Lu­na—16 visszatérésével foglalkozva egy­behangzóan kiemelik: ez volt az első eset, hogy automatikus űrállomás nem­csak hogy leszállt a Holdon, hanem biztonságban vissza is tért a Földre. „Óriási diadal ez a szovjet űrkutató tudósok számára, akik már eddig is számos jelentős eredményt értek el, az Egyesült Államokat megelőzve a fiold- í kutatás területén...” — írja a Reuter. Az AFP francia hírügynökség a | NASA (amerikai országos űrhajózási hi- j vatal) köreire hivatkozva a programnak az Apollóénál kisebb költségéi emeli ki. Az AP hangsúlyozza: „A Lima—16! kabinjának sikeres földetérése olyan bonyolult feladat végrehajtását jelenti, amely a Szovjetuniót az Egyesült Álla­mok elé helyezi az automatikus űrállo­másokkal végrehajtott űrkutatási prog­ram területén.” A nyugati hírügynökségek beszámol­nak arról, hogy a moszkvai rádióban Jeliszejev űrhajós, a Szojuz—4 és a Szojuz—5 utasa olvasta fel a Luna—16 sikeres küldetéséről szóló közleményt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa megvitatta a párt kongresszusi irányelveit Csütörtökön a Parla­ment vadásztermében ülést tartott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, s megvitatta a párt X. kongresszusának irányel­veit. Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezet­te a tanácskozást, melyen részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, s ott volt Lo­& megtermelt értékek tele még betakarításra vár Ismeretes, hogy az idei fesztendő rendkívül szeszé­lyes időjárása, a fagyok, a jégverések, az ár- és bel­vizek igen nagy kárt okoz­lak már eddig is a megye élelmiszergazdaságában. Harmincezer hold megmű­velése teljesen lehetetlenné (vált, és csupán a kenyér­gabona-termésben 200 mil­lió forint körüli az érték­csökkenés. Ehhez járult a munka- ferőhiány, a gép és alkat­részellátás gondjai. Mindez együtt nehéz helyzetet te­remtett. Az időjárás miatt B betakarítás később kez­dődött, s most, amikor a még megtermelt értékek mintegy a fele a földeken van, egyszerre sürget a sok­féle munka, a talaj előké­szítés, vetés, szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségszedés. A csütörtökön tartott me­gyei tanácskozásnak is ez volt a témája. A megbe­szélést a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya kezdemé­nyezte. Jelen voltak a me­gyei, járási, városi párt- és tanácsszervek élelmiszer- gazdasággal foglalkozó ve­zetői. Részt vettek az ér­dekelt vállalatok, s ter­melőszövetkezeti szövetsé­gek vezetői, több nagyobb közös gazdaság elnöke. A megyei pártbizottságot dr, Matos László, mezőgazda- sági osztályvezető képvisel­te. Or. Maat András osztály- vezető vitaindító előadásá­ban áttekintést adott a me­gye élelmiszergazdaságá­nak helyzetéről, a soronle- vő tennivalókról. Az ősal munkákról szólva elmon­dotta, hogy mintegy félmil­lió holdon kell elvégezni a talajelőkészítést, vetést ét a mélyszántást; a kukori­ca és silókukorica pedig 200 ezer holdon vár beta­karításra. A mezőgazda- sági nagyüzemeknek 5 ezer erőgépük van, ennek mint­egy 10 százaléka alkatrész- hiány miatt használhatat- lan­A vitában legtöbben a gép- és alkatrészgondokat tették szóvá. Helytelenítet­ték a gép- és műtrágyavá­sárlással kapcsolatos hi­telpolitikát, amely nem se­gíti elő a termelés fejlesz­tését. Több termelőszövet­kezet lemondta a műtrágya megrendelést, mert nem kapott hitelt. Máris látszik, hogy a szükségesnél több ezer vagonnal kevesebb műtrágya kerül a földekre, ami hátrányosan befolyá­solja a jövő évi termés- eredményeket. A kereskedelem az ígért gépi berendezéseket nem tudja szállítani a termelő­szövetkezeteknek. Sem a szállításokhoz, sem a szárí­tásokhoz nincsen elegen­dő eszköz. Megkezdték a szőlősze­dést és az almaszüretet, de még mindig nincsenek megállapítva az átvételi árak, s ez kedvezőtlen han­gulatot teremt az üzemek­ben. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy észrevé­teleiket továbbítják az il­letékes minisztériumokhoz. sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke is. Bencsik István főtitkár mondott a Népfront Országos Taná­csa nevében vitaindítót az irányelvek kapcsán kibon­takozott sokrétű véle­ménycseréhez. A vitában, amelyben sok észrevétel és javaslat hangzott el az irányelvek úgyszólván minden feje­zetével kapcsolatban felszólalt dr. Ortutay Gyu­la, Nagy József, Nemecz Ernő, Varga Béla, Szilá­gyi Péter, Németh Irén dr. Trautmann Rezső, Z. Nagy Ferenc, Szabó Lász­ló, dr. Bartha Tibor, Ka­kukk Imre, Sümegi Já­nos, Ádám Antal, Szabó Kálmán, dr. Erdey-Grúz Tibor, dr. Gerlai Béla, Varga János és Gál Gyula. A véleménycsere tanul ságait Bencsik István fő­titkár foglalta össze, majd a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa úgy fog lalt állást, hogy egyetért a párt kongresszusi irány­elveivel, a bennük meg­határozott bel- és küpoli- tikai, gazdaságpolitikai szociális és kulturális cé­lokkal és feladatokkal, s a vita során elhangzott észrevételeket és javasla­tokat eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságához. Az ülés Kállai Gyula zárszavával ért véget. ŐSZI NAPSÜTÉS A vénasszonyok nyara csodás találmány lenne, ha nem a természet ajándékozná az embernek. Baján ilyenkor a Sugovica-partján ad egymásnak randevút a bölccsé szelídült kánikula és a fiatal, szelíd ősz. Egyaránt kellemes ezeken a napokon a sorba kikötött csónakok mellett a hűvösödő vízzel kacérkodni, egy leendő, illetve elmúlt másfajta légyottra gondolni a pádon ücsörögve — vagy babakocsit tologatva. (Tóth Sándor felvételei) Táviratváltás Péter János és Gromiko között Magyarország és a Szov­jetunió diplomáciai kap­csolatai felújításának 25. évfordulója alkalmából Péter János és Andrej Gromiko táviratban üd­vözölte egymást. Barátság A barátság az emberi élet egyik fontos élménye. Ha ez igaz az emberek szűkebb körére, hogyne volna többszörösen igaz a társadalom egészére, vagy a népek, illetve két nép közötti viszonyra. Ha a népek közötti ba­rátságról szólunk, szinte önkéntelenül gondolunk elsősorban a magyar és a szovjet nép közötti test­vériségre. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei el­nöksége ma ünnepi ülést tart Ez az ülés visszaem­lékezés a társaság meg­születésének negyedszá­zadára. Tegyük hozzá azonban, hogy a népeink közötti barátság nem 1945-ben született Akkor végérvényesen megpecsé­telődött. Születésének dá­tuma a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Nemzeti büszkeségünk, hogy nem sokkal később a magyar nép elsőként sorakozott fel Oroszor­szág munkás- és paraszt hatalma mögé és nálunk is megteremtette a pro­letárdiktatúrát. 1945-ben a magyar— szovjet barátságnak új szakasza kezdődött. A szovjet csapatok felszaba­dították hazánkat, a szov­jet emberek segítettek ne­künk abban, hogy újjá­építsük országunkat, hogy kialakuljon végre a füg­getlen magyar nemzet és sötét évszázadok után a magyar nép is rendelkez­hessen sorsa felett. Megyénk, Bács-Kiskun a felszabadított megyék közül az elsők közé tarto­zott. Éppen ezért ezek­ben a napokban, hetek­ben talán az eddiginél is melegebben gondolunk a már csaknem huszonhat év előtti időszakra, a felsza­badulással együtt érke­zett nagy történelmi sors­fordulóra, az első szov­jet katonára, az akkor született békére, s mind­ezzel együtt az egész szov­jet népre. Különös meg­becsüléssel emlékezünk megyénk felszabadítójára, a II. Ukrán Front élén parancsnokló Malinovsz- kij marsallra, a megye és Kecskemét város felsza­badításában jelentős részt vállaló Szviridov altá- bornagyra és a megye- székhely földjére először lépő barátunkra, Kecske­mét város díszpolgárára, a Szimferopolban élő Kovtun vezérőrnagyra. Minden bizonnyal ez is közrejátszik abban, hogy az utóbbi években gyü­mölcsözően alakultak kapcsolataink a Szovjet­unió szimferopoli terüle­tével, amely Bács-Kiskun- nak testvérmegyéje és Szimferopol a megyeszék­hely testvérvárosa. Az egész magyar köz­vélemény előtt ismeretes, hogy a párt X. kong­resszusára készülődve né­pünk a számvetés idősza­kában él. Büszkén vall­hatjuk, hogy nemcsak az országos adatok tanús­kodnak az elmúlt időszak nagy eredményeiről, de ehhez hasonló a mérleg a megye ipari és mező- gazdasági üzemeiben az emberek egyéni életében, városokban, falvakban egyaránt. Ezek képezik fundamentumát annak, hogy az elkövetkező évek­ben a magyar nép a szo­cializmus teljes felépíté­sén munkálkodhassék. A barátság és testvéri­ség melegágyában szület­tek eredményeink és eb­ben gyökereznek további terveink is. Ezért nemzeti ügy hazánk számára a népeink közötti barátság, .W. EL

Next

/
Oldalképek
Tartalom