Petőfi Népe, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
1967. október 18, szerda 5. oldal MagyarinternacionalistákSzovjet-Oroszországban Félmillió hadifogoly látta a forradalmat Regények, elbeszélések, versek már gyakran felidézték a magyar internacionalistáknak a Nagy Ok- ’ tóberi Szocialista Forradalomban és a polgárháború csatáiban vívott harcait. Most, a nagy forradalom ötvenedik évfordulójára egy testes, kétkötetes történelmi munka jelenik meg: összegyűjtik a magyar hadifoglyok politikai és katonai mozgalmaira vonatkozó hiteles történelmi dokumentumokat. A kétkötetes dokumentumgyűjtemény — magyar és szovjet történészek közös munkájának eredménye — egyidőben jelenik meg magyarul és oroszul; Moszkvában és Budapesten. Történészek koprodukciója — A kiadvány gondolata hat évvel ezelőtt vetődött fel — mondja Milei György, a kötet egyik szerkesztője, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, az intézet archívumának helyettes vezetője. — Magyar részről a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Intézet, a Levéltárak Országos Központja vesz részt a munkában, a szovjet felet pedig a Minisztertanács mellett működő Levéltári Fő- igazgatóság, az összes párt- és állami archívum és a Vörös Hadsereg archívuma „képviseli”. A kétkötetes nagy kiadvány első része hadifoglyok forradalmi, kommunista mozgalmait mutatja be, a második kötet pedig az internacionalisták katonai szervezkedését és harcait, A kiadvány elé írt közös elősző eseménytörténeti áttekintést ad a korszakról és bemutatja, hogy az internacionalisták milyen szerepet játszottak a polgárháború történetében és a magyar nép történetében. Magyarok Magyarországért Sokkal komolyabb ez a szerep, mmt amilyen jelentőséget közgondolkozásunk és történet- írásunk tulajdonít neki. Október idején és ezt követően félmillió magyar hadifogoly látta a forradalmat és a polgárháborút, s legalább százezren tevékenyen részt is vettek abban. A magyar vöröskatonák tizennyolcban és tizenkilencben itthon is fokozták a forradalmi erjedést, az első világháború után, a Horthy-fasizmus éveiben pedig kapcsolatba kerültek a kommunista párttal. Még a polgárháború alatt — Kijevben — szervezték azt a hadsereget, amelynek az lett volna a feladata, hogy a Kárpátokon áttörve megsegítse a Tanácsköztársaságot. Ennek a hadseregnek az élcsapatát a magyar internacionalisták szolgáltatták volna. Kijev egyébként is kitűnő „környezet” volt ehhez a szervezkedéshez, mert a város első vörös parancsoka magyar internacionalista volt: Lakatos István. Annak idején ő vezényelte az ukrán partizándivíziót, amely felszabadította Kijevet. Az internacionalisták forradalmi tapasztalata, nyelvtudása hasznosnak bizonyult a felszabadulás első óráiban: ők jelentették a kapcsolatot a községek vezetői és a szovjet parancsnokságok között. Türr Istvánok — Mi büszkék vagyunk Türr Istvánra, aki részt vett az olasz szabadságküzdelemben, de hány Türr István harcolt UkrajnáA Kossuth család ékszerei Kiállítás az ötvenéves ceglédi múzeumban ötven évvel ezelőtt alapították a ceglédi Kossuth Múzeumot, hogy összegyűjtsék és az utókornak megőrizzék a Kossuthra vonatkozó ereklyéket. Sikerült is rövid idő alatt közel kétezer darab ereklyét gyűjteni, de a Tanácsköztársaságot követő fehérterrorban és a második világháború éveiben sok emléktárgy megsemmisült. Ám még ma is a ceglédi múzeum rendelkezik a legnagyobb Kossuth gyűjteménnyel. A nemrégiben megnyílt múzeumi hónap alkalmával kiállításon mutatják be a Kossuth család ékszereit, Kossuth Lajos 14 dekás. színarany emlékérmét, amelyet az aradi vértanúk emlékére készítettek. Annakidején mindössze tíz darabot öntöttek, de ma az egyetlen ismert példány a ceglédi múzeum tulajdonában van. Ezenkívül először láthatja a nagvközönség azokat az emlékszalagokat. amelyeket Kossuth Lajos halálakor a különféle hazai és külföldi intézmények, Kossuth barátai küldtek. A A jugoszláv műsora TV SZERDA 17.00: Hírek. — 17.05: Bábjáték. — 17.25: Népszerű tudományos film. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Se fehér, se fekete. — 19.00: Nemzetközi színpad. — 19.30: A tv postája. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradö. — 20.40: Filmomnibusz. — 21.40: Kamarahangverseny. — 21.55: Távlatok. — 22.15: Tv- hlradó. — 22.35: Filmszemle a mexikói elflolimoiáiól. 2—5 méter hosszú és közel harminc centi széles selyem szalagok száma ötszáz, ebből százhúszat láthat a közönség a kiállítási teremben. A ceglédi Kossuth Múzeum a megyén kívül is ápolja a kapcsolatokat és a múzeumi hónap alkalmából Kecskemétre szervez társas kirándulást, ahol október 15-én megtekintik a múzeumi és műemléki nevezetességeket. Elutazott a norvég küldöttség Kedden reggel elutazott megyénkből a norvég mezőgazda- sági dolgozók szakszervezetének küldöttsége, melyet Klaus Kje- lerud, a szakszervezet elnöke vezetett. A küldöttség tagjai voltak Knit Nokken elnökhelyettes, Thor Torzen és Alf Johansen elnökségi tagok. A norvég vendégek ellátogattak a Kiskunhalasi Gépjavító Állomásra, a Bajai, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba és a Bajai Erdőgazdaságba. Vasárnap részt vettek a szakszervezeti napok nagyaktíva értekezletén, ahol Klaus Kjelerud elnök felszólalt és beszámolt a norvég mező- gazdasági dolgozók életéről. A küldöttség tagjai elismerően nyilatkoztak mezőgazdaságunk szocialista átalakulásáról és a mezőgazdasági szakmunkásképzésről. ban, Közép-Azsiában, Távolkeleten, a Sarkvidéken, Moszkvában, Leningrádban, a Baltikumban, a Fekete-tenger mentén? Századokat, szakaszokat, ezredeket, katonai iskolákat vezettek azok, akik káplárok, vagy legfeljebb hadnagyok voltak, fogságba esésük idején. Partizánparancsnokokkal, anarchistákkal, elfogott tengernagyokkal, szakszervezetekkel, párttitkárokkal tárgyaltak, s hoztak döntéseket — a tegnapi tanítók, a tegnapi bányászok, üzemi munkások. A kötet hatalmas tényanyagával igazolja, hogy ez a mozgalom történelem- és emberformáló erő volt. Az ellenfél Is szerepel Nem volt könnyű a válogatás: több ezer, talán több tízezer dokumentumból — személyzeti iratokból, katonakönyvekből, újságcikkekből, versekből, börtönnaplókból, hadparancsokból, táviratokból, jelentésekből kellett kiválasztani azt a 731-et, amely ebben a monográfiában méltán reprezentálja, teljes bonyolultságában bemutatja a magyar internacionalisták tevékenységét. — Nemcsak az internacionalistákét — mert az ellenfél is szerepel a kötetben. Az egyik dokumentum például azt mondja el, hogy magyar vörösgárdisták ütköztek meg — magyar fehérekkel. Mert arra is volt példa, hogy a fehérek oldalára álltak. Az ellenforradalmi rendszer negyedszázada alatt Magyarországon körülbelül negyven cikk, regény, kötet, gyűjtemény, tanulmány jelent meg, amely ezzel a korszakkal foglalkozik. A legfontosabbak ezek közül is helyet kapnak a kötetben, amely így sokrétűen — érzékeltetve a kor sokféle áramlását; bemutatja az „idők sodrását”. Gorkij gondolt rá először... 1931-ben Makszim Gorkij gondolt először a polgárháború történetének 15—16 kötetben történő megírására: s erről határozatot hozott 36 évvel ezelőtt az SZKP Központi Bizottsága. A magyar kommunista emigráció már ezt megelőzően publikálni kezdte az internacionalisták visszaemlékezéseit: a moszkvai „Sarló és Kalapácsában több mint száz memoár jelent meg. Két dokumentumkötet is megjelent az internacionalistákról tíz évvel ezelőtt: Budapesten az egyik, és Moszkvában a másik. „A külföldi dolgozók harci együttműködése Szovjet- Oroszország népeivel (1917— 1922)”, illetve „A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban”. K. L Tátrán innen és túl (5) Katowice. Észak-Szilézia székvárosa ... Nem sorolom fel a lexikális ismérveit, mert távolról sem olyan egyszerű, ami ott látható. Bányászvárosra jellemző sötétszürke és füstös vörös régi épületek. A szálló 6. emeletéről még kormosabbnak tűnik ez a nagy város. Az egymásra zsúfolt tetők nem szépítenek* nem is derítenek. Ám nem is igényli a mesterkélt benyomásokat ez a rendkívül dolgos ősi város, mert a leírtak ellentéte éppúgy lépten-nyomon észlelhető: üde, modem épületek, tarka látványos kirakatok, színes utcasorok a méreteiből ítélve nagy tempójú építkezés eredményei. És mind hozzáillik a jólöltözött lakóihoz. Ehhez a túlzsúfolt városho*, (Európa egyik legsűrűbben lakott települése) hozzátartozik egy terjedelmes gyönyörű liget, benne vidámparkkal. Levegő, fák, virágok, játékok — természet, üdülés, szórakozás. A ligeten túl terpeszkedik a tudományos munkásságáról híres csillagvizsgáló és a planetárium. Az előtérben Kopernikusz szobra. Mögötte hatalmas félgömb kupola. Benn pedig, amit a tudomány Kopernikusz óta megtudott a világmindenségről, ami az égbolton csak fellelhető, azt mind elénk tárta a planetárium csodálatos berendezése, s nagyszerűen, közérthető módon mondta el a magyarázó szöveget. Lenyűgöző volt és felejthetetlen. Megnéztük ezután a csillagvizsgáló intézet néhány termét, olvasó szobáit, a távcsövet, amely a Napra irányult. Nem néztünk bele. Túl sokan voltunk. Inkább visszavetítve a Nap egyik foltját hozta látható közelségbe a kutató. Most már „földöntúli élmények” is végigkísértek Lengyelországon, melynek ismét határához közeledtünk. B. A. Kopernikusz szobra, a planetárium félgömb kupolája előtt. Háttérben a csillagvizsgáló. Cieszyn, a kedves lengyel határvároska. Ami zloty maradt, itt el kell költeni. Van is rá mód. A középkorú hangulatú főtér árkádjai alatt a mindenféle holmit árusító üzletekben előzékeny a kiszolgálás. II kör bezárul A Győztes Robin Hood című jugoszláv— Hímről lesújtó véleményt alkottak a kritikusok. Elmondták, hogy még az átlagosnál is jóval több benne a hasonló filmekből unásig ismert rendezői fogás, fordulatai naivak stb., stb. A filmnek mégis sikere volt Kecskeméten és nyilván más városokban is. Talán nincs igazuk a kritikusoknak? Ve igazuk van, és éppen ezért. Hadd magyarázzam meg két példával furcsa állításomat. Az egyik: a szimpatikus lovag szép aráját a jonosz atya hozzákényszeriti az öreg pénzeszsákhoz. Már a templomig jut a díszes nászmenet, amikor a csatlósok bandériuma mögött feltűnik egy magasra tornyozott szénásszekér. A nézőtéren máris megkönnyebbült sóhaj fut végig, majd innen is, onnan is elégedett kuncogás hallatszik. Mindenki tudja, hogy az esküvőből nem lesz semmi, hiszen legalább két tucat filmben érkezett ugyanilyen szénás szekérbe ágyazva a szabadító. A másik: a szimpatikus lovag a bitófa alatt áll. Elszólta már a legeslegutolsó szavát is, s a hóhér készíti a hurkot. Amikor azonban feltűnik a vásznon a szörnyű nyakra- való — mintegy jeladásra — elégedett moraj kél a széksorok között. A gyakorlott néző ugyanis jól tudja, hogy tovább nincs mitől tartania. A hurok feltűntéig mindig, de tovább sohasem várat magára a felszabadító csapat. Szóval nem igaz az, hogy a közönség tekintélyes hányada valami újat vár. Éppen ellenkezőleg: örül neki, hogy többet tud a gonosznál, beavatottja az igazak fortélyainak. Öröme így néhány másodperccel tovább tart, mintha általa ismeretlen úton közelítene s váratlanul toppanna elé a happy end. A kritikus persze joggal húzza a száját a szénásszekér láttán, s elégedetlen, ha a hagyományokhoz híveni a hóhér most sem használja a hurkot. Megy, s megírja a kritikát. Éppen olyan kritikát, mint amilyet az előző kalandfilmről írt, s nem mást, mint amilyet a legközelebbiról írni fog. Nem tehet mást, mert ez az igaz. De mert igaz, tetszik a közönségnek — no, nem a kritika — a film. A kör ezzel be is zárult. Köröcske, karú kácska. Olyan féle ka- rikácska, mint amilyennel gyerekkorunkban játszottunk. Ma már nem játszunk, mert felnőttünk, s a karika a gyereknek való. Kis butácska gyereknek. S vajon Ivanhoe, Angyal, Robin nem7 Még meddig nem? Békés Dezső
