Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

♦ Világ proletárjai, egyesüljetek! A magyar ipar fellegvárában Az NDK párt- és kormányküldöttsége a Csepel Vas- és Fémművekben XIX. Í.VF. 10«. sz. Ara 60 fillér i««4. május *. A kereskedelmi beruházások jobb felhasználásáért Az ellátási körzetek kialakításáról tanácskoztak Kecskeméten Az elmúlt év szeptemberében jelent meg a belkereskedelmi miniszternek és a SZDVOSZ elnökének együttes utasítása ellátási körzetek kialakításáról. Ennek célja az, hogy a lakos­ság igényeinek messzemenő fi­gyelembevételével az áruellá­tás és az üzemeltetés szempont­jából is a leggazdaságosabban összpontosíthassák a rendelke­zésre álló beruházása összege- k©t Tegnap délelőtt Kecskeméten, • a MÉSZÖV székházában a me­gye falusi kereskedelmének il­letékesei, a Vas, Békés, Győr, Fejér. Nógrád és Somogy me­gyei MÉSZÖV kereskedelmi fő­osztályvezetői és megyei taná­csainak kereskedelmi osztály- vezetői ültek össze, hogy meg­vitassák az ellátási központok, illetve alközpontok és az alap­vető ellátási körzetek kialakí­tásának problémáit. Piukovics Miklósnak, a ME- SZGV elnökhelyettesének meg­nyitó szavai után dr. Fonyódi János, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium Kereskedelemszerve­zési és Technikai Főosztályának munkatársa vázolta a tanács­kozás jelentőségét. Farlcas János, a Békés me­gyei MÉSZÖV kereskedelmi fő­osztályának vezetője hangisú­lyozta, hogy az alapvető ellá­tási körzetek kialakításában, az ellátatlan területek feltárásában figyelembe kell venni a lakos­ság számát, a terület nagysá­gát, a közlekedési lehetősége­ket, a már meglevő boltokat és azok forgalmi adatait is. Tóth János, a bajai földmű- vessző vet kezet kereskedelmi osztályvezetője felhívta a fi­gyelmet arra, hogy külön kell megvizsgálni a tanyai boltok helyzetét. Radós Gyula, a keceli fölcl- művesszövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője felvetette, hogy az ellátási körzetek kiala­kításánál nem szabad elfeled­kezni a községi ej les z lésről sem, tehát a kialakulóban levő új településekkel is számolni kell. Többen megkérdezték: Mi lesz a sorsuk a központokon kívül eső boltoknak? Dr. Fonyódi János a hozzá­szólásokat összefoglalva hang­súlyozta: — Az új program nem jelent korlátozást, tehát nem lehet szíó visszafejlődésről. Célja az, hogy alapos és körültekintő vizsgáló­dás alapján, tehát az a nép­gazdaság és a lakosság szem­pontjából is a leghasznosabban történjenek a beruházások. Mint mondotta: A tanácskozá­son elhangzott észrevételek alapját képezik az említett kér­déssel kapcsolatos kiegészítő rendelkezésnek,, amelynek lei- adását a közeljövőben tervezik. 7 G- É. Úttörő kezdeményezés Társadalmi főépítészek segítik a községfejlesztési feladatok megvalósítását A megye városainak és köz­ségeinek fejlesztését szabályo­zó rendelkezési tervek követke­zetes végrehajtásához kíván se­gítséget nyújtani a járási és városi építési csoportok dolgo­zóinak a megyei tanács építési osztálya azzal, hogy felkérte a megyei tervező iroda mérnö­keit. vállalják el társadalmi munkában egy-egy járás fej­lesztési munkájának patrónálá- sát. A kezdeményezés — Bako­nyi Ferenc építési osztályveze­tő szerint — országos viszony­latban nem egyedülálló, de me­gyénkben úttörő jellegű. Tegnap a megyei tanács vb- tanácstermében találkoztak első ízben az építési csoportok ve­zetői és a tervező iroda fiatal szakemberei. Bakonyi Dezső megyei főépítész tájékoztatójá­ban kiemelte, hogy az első kö­zös feladatuk megvizsgálni, mit valósítottak meg eddig a helyi tanácsok a részletes intézkedési tervben előirányott beruházá­sokból. Központi helyet foglal el a teendők sorában az építési en­gedélyek kiadásának és a fej­A Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Csató László üdvözli a vendégeket. Balról jobbra Kállai Gyula, Kádár János, Walter Ulbricht, Csató László, Lothar Bolz elvtárs, és jobb szélen Lotte Ulbricht elvtársnő. (Kertész Emil felvétele.) 70 évvel ezelőtt alapított üzem fejlődésének útját vázolta, s be­számolt korábbi gyárlátogatá­sainak benyomásairól. — Dol­gozóink — mondotta Kádár Já­nos — előrehaladásunk egyik alaptörvényét teljesen megér­tették, azt, hogy a jobb élet kiharcolásának legfőbb feltétele a munka, az anyagi javak ter­melése. Csak akkor emelhető az életszínvonal, csak akkor fo­gyaszthatunk többel, ha többet és jobbat termelünk. Ha nem­csak mennyiségi eredményekre törekszünk, hanem eleget te­szünk a minőség és a gazdasá­gos termelés követelményeinek is. Aki ma lelkiismeretesen, szo­cialista öntudattal dolgozik, az nemcsak hazánk felvirágzását szolgálja, nemcsak saját maga, családja boldogulását alapozza meg, hanem elősegíti a szocia­lizmus békés győzelmét is a kapitalizmussal folyó verseny­ben. Beszélt Kádár elvtárs a szo­cialista országok együttműködé­séről. Hangsúlyozta, hogy a Csepel Vas- és Fémművek eh­hez jelentősen hozzájárul. Nagy exportot bonyolít le a szocia­lista országokkal, közöttük a Német Demokratikus Köztársa­sággal. — A magyar nép — mondotta Kádár elvtárs — örömmel tartja számon azokat az eredményeket, melyeket az A Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége, élén Walter Ulbricht és Lothar Bolz elvtárssal, meg­koszorúzták a budapesti Hősök terén a Magyar Hősi Emlékmű­vet. NDK dolgozói áldozatos, ke­mény munkával, a szocializmus építésében elértek. Az NDK mai ipari termelése csaknem egyenlő a háború előtti egész Németország termelésének mennyiségével, 1970-ben pedig jóval túlszárnyalja ezt a szin­tet. A mezőgazdaság is egyre inkább ipari termelési módsze­rekkel dolgozik és ez a termés­átlag jelentős emelkedéséhez vezetett. A két ország kapcsolatairól szólva hangsúlyozta Kádár Já­nos: — Mi magyarok együtt küzdünk a Német Demokrati­kus Köztársaságban élő, alkotó német testvéreinkkel a nemzet­közi imperializmus ellen, a Né­met Szövetségi Köztársaság mi­litarista, revansista erőinek bé­kebontó kísérleteivel szemben. A NAGY TAPSSAL fogadott beszéd után Walter Ulbricht lépett a mikrofon elé. Tolmá­csolta a Német Demokratikus Köztársaság munkásainak, mun­kásnőinek és minden dolgozó­jának harcos üdvözletét. Elis­meréssel szólt a csepeli mun­kásság nagyszerű eredményei­ről, melyeket a gyárlátogatás alkalmával is megismert, majd legutóbbi, 1959-ben tett látoga­tására visszaemlékezve hangoz­tatta, hogy az azóta eltelt évek­ben a magyar munkások, így a csepeliek is nagyot alkottak, sok minden megváltozott, Ma­gyarország az utóbbi években jelentősen előrehaladt a nép­gazdaság fejlesztésében, az élet­színvonal emelésében, a tudo­mány és szocialista kultúra ki­bont a kozásá ban. Beszélt a szocialista építés NDK-beli problémáiról. Hang­súlyozta, hogy. a német nép vé­leménye szerint a második vi­lágháború maradványait a le­hető leggyorsabban fel kell szá­molni. — Békére és rendre van szükségünk — mondotta Walter Ulbricht —, amely biztosítja a magyar, a német és a többi európai nép boldogulását és biztonságát. Ehhez hozzá tarto­zik Nyugat-Berlin szabadvá­rossá nyilvánítása is. — Mél­tatta az NDK Államtanácsának elnöke a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának működé­sét. Hangsúlyozta, hogy még nagy lehetőségek vannak a szo­cialista országok közötti gazda­sági együttműködés előnyeinek hatásos érvényesítésére. Beszé­de végén további nagy sikereket kívánt a szocializmus teljes felépítéséért és valamennyi dol­gozó életkörülményeinek meg­javításáért végzett munkához. A gyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget lesztési terv összhangjának biz­tosítása, és a folyó beruházá­sok ellenőrzése — elsősorban a gazdaságosság szempontjából. A NÉMET Demokratikus Köztársaság hazánkban tartóz­kodó párt- és kormányküldött­sége, élén Walter Vlbrichtuil, a NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkárával, az NDK Államtanácsának elnökével és dr. Lothar Bolz-cal, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével, az NDK külügyminiszterével csü­törtökön a magyar ipar felleg­várába, a Csepel Vas- és Fém­művekbe látogatott. Részt vett a látogatáson Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormápy elnöke és felesége, Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A KEDVES vendégek fogadá­sára ünnepi díszbe öltözött a csepeli gyáróriás. A főbejárat­nál lezajlott meleg hangulatú fogadtatás után előbb a párt­munkás könyvtárban rendezett összejövetelen találkoztak a párt- és kormányküldöttség tagjai vendéglátóikkal. Ezután gyárlátogatásra került sor, me­lyet a Csőgyár elektromos cső­hegesztő üzemében gyűlés kö­vetett. Az üzemi gyűlést Molnár Er­nő, a Csepel Vas- és Fémmű­vek pártbizottságának első tit­kára nyitotta meg, ezután Ká­dár János mondott beszédet. Beszéde bevezető részében a

Next

/
Oldalképek
Tartalom