Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

2. oldal 1964. május 8, péntek >W Újabb incidensek Cipruson Johnson sajtóértekeziete Egyre bizonytalanabb a brazíliai helyzet CIPRUSON a legutób­bi napok viszonylagos nyugalmát megbontot­ták a sziget különböző részein szerdán ismét fellángolt összetűzések, ' amelyek következtében az ENSZ-csapatokat min­denütt riadókészültségbe helyezték. Incidensek voltak szerdán este a kulcsfontosságú Nicosia— Kirenia út mentén és Nicosia vegyes lakosságú északi külvárosában, Trachonaszban. A Kirenia- hegység több pontján is lövöldözések hallatszot­tak. Makariosz elnök szerda este gépkocsin Pá­toszba ment, hogy ott Ihszan Alival, a Kücsük- féle vonalat ellenző ciprusi török politikussal tárgyaljon. Ihszan Ali, az egyetlen neves cipru­si török személyiség, aki azt hirdeti, hogy a gö­rögök és a törökök békében megférnek egymás mellett a szigeten. A megbeszélés után sem Ma­kariosz, sem Ihszan Ali nem nyilatkozott arról, hogy mi volt tárgyalásuk témája, de a török po­litikus kijelentette, hogy „a jövőt optimistán ítéli meg”. JOHNSON amerikai elnök szerdán sajtóérte­kezletet tartott. Bejelentette: McNamara had­ügyminiszter május 8-án Nyugat-Németországba utazik, hogy von Hassel hadügyminiszterrel folytassa a tárgyalásokat a feleket kölcsönösen érdeklő védelmi kérdésekről. E tárgyalások so­rán — mondotta Johnson — érinteni fogják az új fegyverfajták kidolgozásában és előállításá­ban való együttműködés kérdéseit, megvitatják a hadfelszerelés területén már meglevő progra­mokat stb. Johnson közölte, hogy McNamara ezután Bonnból Saigonba repül, hogy „első kéz­ből szerezzen tájékoztatást arról, miként alakul­tak Dél-Vietnamban a katonai és polgári műve­letek legutóbbi látogatása óta”. Johnson „mély sajnálkozását” fejezte ki amiatt, hogy „a szö­vetségesek nem akarnak együttműködni az Egyesült Államokkal Kuba gazdasági bojkottjá­ban”. Kijelentette, hogy a washingtoni kormány ennek ellenére továbbfolytatja Kuba gazdasági elszigetelésének politikáját azzal a céllal, hogy „meggátolja a Castro-féle kommunizmus elter­jedését a nyugati féltekén. Állandóan követelni szándékozunk, hogy szövetségeseink hozzánk ha­sonlóan járjanak el” — hángsúlyoztá az élhök. Arra a kérdésre válaszolva, van-e olyan egyez­mény, amely megengedi az Egyesült Államok­nak, hogy ellenőrző repüléseket végezzen Kuba felett, Johnson kijelentette, hogy nincs tudomá­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN sa ilyen megállapodás­ról. Az amerikai elnök megvilágította a Quick című müncheni folyó­irat tudósítójával nemrég folytatott beszélgeté­sének egyes részleteit. E beszélgetés során — mondotta — kifejezésre juttatta, hogy az ame­rikai nép eltökélt szándéka elkerülni a háborút, ha ez egyáltalán lehetséges. Az amerikai nép meg akarja találni a békéhez vezető utat, s ar­ra törekszik, hogy minden lehetőt megtegyen ebben az irányban. Johnson elnök a későbbiek­ben azt állította, hogy a dél-vietnami háború­ban haladást értek el és további előrehaladást vár. Több más ország most komolyan fontolgat­ja azt a kérdést, hogyan vállalhatna szerepet a dél-vietnami háborúban „annak megakadályo­zására, hogy a kommunizmus meghódítsa a vi­lág e részét”. BRIZZOLA, a brazíliai Rio Grande do Sol ál­lam volt kormányzója szerdán feleségével Monte- videóba érkezett, ahol politikai menedékjogot kért. Szállodájában fogadta az újságírókat, akik­nek kijelentette, hogy Brazíliában katonai dik­tatúra érvényesül, demokrácia nincs, és a haza­fiak csak földalatti harc útján fejthetik ki el­lenállásukat. Erazíliában nincs alkotmány, s nincsenek jogi és politikai garanciák.— Hazám­ban a helyzet elviselhetetlen — mondotta. — Politikai okokból 30—40 ezer embert tartanak fogva. A fordulatot nem „forradalom” idézte elő, hanem államcsíny, ahogy azt a későbbi ese­mények is bebizonyították. Brizzola a továb­biakban kijelentette, hogy csak átutazóban van Uruguayban és más országokba kíván tovább menni. Végül hangoztatta, hogy ő nem kommu­nista, és hogy „Brazíliát nem fenyegeti kom­munista veszély”. A lapok nagy aggodalommal írnak a Brazíliában egyre bizonytalanabbá váló, nyugtalanságot keltő helyzetről. A Diario Ca­rioca rámutat arra, hogy az embereket meg­fosztják politikai jogaiktól, letartóztatások tör­ténnek, a képviselők mandátumait megsemmi­sítik. Brazília szinte megbénult. Egy másik lap úgy értesült, hogy készülnek a listák a további „tisztogatás” által érintendő személyekről. Or- S2ágszérte folyik az előző kormánnyal együtt­működők üldözése és letartóztatása. Vannak vi­szont olyan lapok is, amelyek ..könyörtelen tisz­togatást” követelnek és dühödt szovjetellenes rágalmakat hangoztatnak. Egy héttel a nyitás előtt Hatezren dolgoznak a vásárváros építésén II kairói sajtó Hruscsov látogatásáról KAIRO. (TASZSZ) A kairói sajtó csütörtökön nagy teret szentelt N. Sz. Hrus­csov Egyesült Arab Közíársa- ságbeli látogatásának. Az A1 Gumhurija szemleíró­ja így jellemzi a várakozás han­gulatát: Kairó kitárja karjait, hogy üdvözölje egyik legna­gyobb barátunkat. A hideghá­ború, a tömbpolitika elleni küz­delemben, az arab forradalom védelmében szilárdultak meg az arab—szovjet kapcsolatok. E kapcsolataink kiállták az idő próbáját és még jobban meg­szilárdulva kerültek ki a ne­hézségekből. Barátságunk elmé­lyült, s a népeink közötti foko­zottabb megértés kialakulásá­hoz vezetett. Néhány nap múl­va elérjük a Nílus túlsó partját. Megvalósul a csoda, amelyet csak ez a nagy barátság tett lehetővé. Megnyílnak a remény­ség kapui ama népek előtt, amelyek a gyarmati elnyomás alatt sínylődtek, a népek előtt, amelyek feleszméltek, és most harcolnak a szabadságért, a ha­ladásért, az emberi méltóságért H. Sz. Hruscsov köszönő távirata N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, táviratban mondott kö­szönetét 70. születésnapja alkal­mából küldött üdvözletért és jó­kívánságokért Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­kének. — írja befejezésül az A1 Gum­hurija. Az A1 Musszavar különki­adást szentelt a szovjet kor­mányfő látogatásának. A heti­lap számos képpel illusztrálja Hruscsov munkásságának egyes szakaszait. (MTI) Butler hazaérkezett LONDON. (AP) Butler angol külügyminiszter csütörtökön repülőgépen haza­érkezett Londonba. A brit dip­lomácia feje Washingtonban, Tokióban és Manilán tett láto­gatást és hétfőn Hágába uta­zik, hogy részt vegyen a NATO miniszteri tanácsának ülésén. Május 15-én, tehát egy hét múlva nyitja kapuit a Buda­pesti Nemzetközi Vásár, s mint ahogyan ilyenkor szokásos, te­herautó-karavánok hozzák a ki­állítási tárgyakat, festik a pa­vilonokat, elhelyezik a jelzőtáb­lákat, s hozzáláttak munkájuk­hoz a parképítők is. 112 kertész és 60 festő-mázoló szakember szépíti a vásárvárost. A vásáriroda főmérnöke vé­gigkalauzolta az MTI munka­társát az épülő vásáron, s be­mutatta, hogy már valamennyi pavilon készen áll, megkezdték bennük az áruk --’.rendezését, csak még a festők dolgoznak néhány helyen a külső homlok­zat kialakításán. lényegében beépült a vásár számára min­den talpalatnyi kihasználható terület. Tíz régi pavilont építet­tek át, többségét meg is na- gyobl)ították, s csaknem vala­mennyi korszerű, levegős, üveg­homlokzatot kapott. A látvá­nyos, nagy kiterjedésű és érde­kes .építészeti megoldású olasz pavilonon kívül még két új, egyaránt 1600 négyetméter alap- területű kiállítási csarnok épül. egyik a csehszlovák, másik a lengyel kollektív kiállítás szá­mára. A lengyel csarnok is tel­jesen üvegfalú, találóan el is nevezték vitrinnek, mivelhogy semmi tömör fala nincs. Négy új büfé is épült. A fedett ki­állítási terület csaknem tízezer négyzetméterrel megnövekedett és összesen 22 000 négyzetméter aszfaltburkolatot kaptak a pa­vilonok, hogy pormentesek le­gyenek. A vásár új központját alakí­tották ki a Kacsóh Pongrác út és a Május 1 út sarkánál. Ezen a részen kap helyet a Szovjet­unió nagyszabású kiállítása. Az új vásárközponthoz egy- frissen aszfaltozott új főútvonal vezet. A vásárlátogatók tájékozódásá­nak megkönnyítésére az útke­reszteződéseknél több nyelvű jelzőtáblát és világító térképet is elhelyeznek. Újdonság a vá­sárváros különböző pontján fel­állított villanyóra is. A dekora­tőrök most készítik azt az ér­dekes tablósorozatot, amely nyolc darab négy méter hosszú­ságú, élére állított négyzetből áll és a 15 éves KGST-t repre­zentálja. Egy-egy tablón térké­pek, fényképek és feliratok il­lusztrálják a szocialista munka- megosztás egy-egy kiemelkedő eredményét, köztük a Barátság­olajvezetéket, a KGST-bank lét­rehozását és a Béke-villamos- távvezeték kiépítését. A tabló­sor a vásár fő tere közelében kap helyet, de ugyanennek a kicsinyített mása megtalálható majd mindazokban a pavilo­nokban, ahol a szocialista or­szágok bemutatják a KGST-ben kialakult együttműködés ered­ményeit, többek között a sza­kosított gyártmányaikat. Egy héttel a nyitás előtt még hatezren dolgoznak a vásárvá­rosban. de ez a létszám a kö­vetkező napokban már lényege­sen csökken. (MTI) Ben Bella Szófiában SZÓFIA. (MTI) Csütörtökön délben a Bolgár Népköztársaság vezetőinek meg­hívására, Szófiába érkezett Ah­med Ben Bella, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság elnöke, az FLN főtitkára. Ben Bellát és kíséretét a legmaga­sabb vendégeknek kijáró külső­ségek között fogadták Szófia re­pülőterén a bolgár párt és kor­mány vezetői, élükön Todor Zsivkovval, a BKP Központi Bizottságának első titkárával, a minisztertanács elnökével és Georgi Trajkovval, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének el­nökével. Todor Zsivkov meleg szavak­kal üdvözölte Algéria vezetőjét. Ben Bella hasonló meleg sza­vakkal mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért. Az el­nök a szocializmus éltetésével fejezte be tapssal többször meg­szakított beszédét. Ben Bella ezután Todor Zsiv­kov és Georgi Trajkov társasá­gában nyitott kocsiba szállt, s a kocsikaraván a bolgár dolgo­zók tízezreinek élő sorfalától övezve megindult a város felé. Az utcákon, amerre elhaladt, mindenütt a legnagyobb lelke­sedéssel. virággal és éljenzéssel üdvözölték a szabad Algéria ve­zetőjét, a küldöttség tagjait. 1. Szülni tábornok, körútja 99 is hazája megújhodásának harcosa, forradalmár maradt. A megváltozott nemzetközi erő­viszonyok, a szocialista és az afro­ázsiai országok segítsége mellett Szalal elnök életműve döntő szere­pet játszott abban a harcban, amelynek eredményeképpen a világ egyik legelmaradottabb országa vég­re kitörhetett a rezzenéstelen kö­zépkor sötétségéből és ráléphetett a fejlődés széles országútjára. Ahhoz, hogy felmérhessük Abdul­lah el Szalal tábornok személyének és küzdelmének jelentőségét, meg kell ismerkednünk hazájával. Csak a forradalom előtti -Jemen kormány­zatának bemutatásával válhat vi­lágossá: micsoda iszonyú pokoltól szabadította meg népét a Szalal- vezette forradalom. Romokat otthon is láthatok...“ . . .1960-ban törtért. A repülőgép leereszkedett a római repülőtér be­tonjára és ajtajában betegesen kö­vér, fehér köntösbe burkolózott öregember jelent meg. Amikor a lépcső alján körül akarták venni a film- és fotóriporterek, a jegyzet­tömbjüket készen tartó újságírók, a furcsa jövevény intett, és a gépből az Ezeregyéjszaka fegyveresei ug­rottak elő: marcona, humuszos ala­kok. Rázúdultak a riporterekre, és dzámbiáikkal, görbe kardjaikkal szétkergették őket. Azok tiltakoz­tak, egyikük vérző arcát mutatta a sápadt olasz rendőrtisztnek, aki csak ennyit tudott mondani: „Ké­rem önöket, távozzanak. Megtorlás­ról úgysem lehet szó. Nem sérthet­jük meg Jemen királyát, őfelségét, Ahmed imámot.” Amikor pedig a külügyminisztérium tisztviselője megmutatta a Colosseumot az ural­kodónak, az unottan félrefordult és ezt mormogta: — Ne fárasszanak ilyesmivel. Sok ezeréves romokat otthon is eleget láthatok. A jemeni hegyeket és sivatago­kát valóban sok száz romváros bo­rítja: megannyi néma tanú arra, bogy valaha, hosszú időn át, lük­tető élet volt erre, virágzó birodal­mak éltek itt. Ősrégi feljegyzések szerint itt uralkodott a legendás Sába királynője is. Ez a vidék a világ egyik legrégibb kereskedelmi útvonala mentén feküdt, híd volt Európa és India között. Időszámítá­sunk után 897 márciusában Szada város kapujánál, a mai Irak terü­letéről idáig vonulva megjelent Jahja ibn el Husszein arab vezér, a Jemenben a forradalomig ural­kodott dinasztia megalapítója. Mussolini érdeklődik... A rabszolgatársadalom elemeivel átszőtt középkort konzerváló Jemen­nek egyébként állandóan élet-halál harcot kellett folytatnia a független állami létért. Az arab kalifák bi­rodalmát felváltotta a törökök Oz­mán birodalma, ami születése pil­lanatától elnyeléssel fenyegette Je­ment is. A törökök bevonultak Sza- nába, Jemen fővárosába, de reális hatalmuk sosem terjedt túl fegy­vereik lőtávolságán. A szomszédos Aden elfoglalása óta London is mindent megtett, hogy befolyását kiterjessze Jemenre. Nem egy esetben felhasználta Ang­lia a maga hagyományos módsze­rét: Egy-egy megvesztegetett vagy megfélemlített jemeni tartományi hercegecskével vagy földesúrral „vé­delmi egyezményt ’ kötött, és ezt lengetve katonai erővel megvetette a lábát az egykori Jemen fennha­tósága alatt álló Hadramaut part­jain is. Ugyancsak az emirrel való szerződésre hivatkozva brit csapa­tok szálltak partra Hodeida kikötő­városba. Jahja, az akkori imám, egy ideig várt, majd az emir halálát és fiainak az utódlásért való harcát felhasználva, 1925-ben váratlanul le­csapott, s vissza is foglalta Rodei- dát. Az angolok például 1927-ben a földig bombázták Kataba dél-jemeni kikötővárost. A romok alatt ártat­lan áldozatok, férfiak, gyermekek, asszonyok tetemei hevertek. A bru­tális akció kiváltotta a fiatal szov­jet állam tiltakozását. A szovjet kormány nem a zsarnok feudális imámokat védte, hanem Jemen füg­getlenségét, állami létét. A húszas évek végén a fasiszta Olaszország kacsingatott Jemenre. Mussolini mézesmadzaggal kezdte: Látszólag előnyös feltételekkel áru­csere-egyezményt kötött az imám­mal. Az Eritrea olasz gyarmatról érkező szállítmányokban azonban mind több volt a Jemen katona helyzete iránt rendkívül intenzív kíváncsiságot tanúsító személy, é*- egyre kevesebb a megígért áru. Az olasz—jemeni kapcsolatok botrányo­san felborultak, Jahja imám pedi még bizalmatlanabb lett minden külföldi érintkezéssel szemben. Következik: Szabad’“'bias Szanában. Harmat Endre meglancolva — ugyanezeknek az uralkodóknak a várbörtöneiben. Bárhová is vetette sorsa, tehetsé­ge, életcélja Abdullah el Szálait, markáns egyéniségének alapvető vonása az volt, hogy ezeréves bör­töncella kínlódó páriájaként is, a királyi testőrség parancsnokaként Ha nem is ordító címbetűkkel, de az egész világsajtót bejárta az a hír, hogy Abdullah el Szalal tá­bornok, a Jemeni Arab Köztársa­ság elnöke, baráti látogatók örúton van néhány európai szocialista or­szágban. Az államfő először a Szov­jetuniót kereste fel. Megtekintette Moszkva nevezetességeit, üzemek­kel, tudományos intézményekkel, szovhozokkal, kolhozokkal, egyszerű és híres szovjet emberekkel Ismer­kedett, majd Gagrában, a Fekete­tenger festői partján levő üdülő­helyen fogadta őt Hruscsov minisz­terelnök is. A szívélyes, bensőséges beszélgetés során Szalal meghatott hangon mondott köszönetét azért a nagylelkű, sokoldalú támogatásért, amelyben a Szovjetunió az ő népét részesítette és részesíti. A tábornok Bulgáriában tárgyalt Todor Zsivkov miniszterelnökkel, Csehszlovákiában Antonin Novotny köztársasági elnökkel. Mindenütt őszinte érdeklődéssel itta magába egy számára eddig ismeretlen és irigylésre méltó fejlett szocialista vi­lág benyomásait. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy személyében korunk egyik legérde­kesebb államférfi-egyénisége érke­zett Kelet-Európába. Hányatott éle­te kalandregényben, hazafias önfel­áldozása pedig hőskölteményben megállná a helyét. Volt ösztöndíjas a bagdadi kato­nai akadémián, volt tiszt a jemeni uralkodók haseregében és volt las­sú, kínos halálra ítélt fogoly — hosszú éveken át napfény nélkül,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom