Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

1951. december 8, péntek 3. oldal 11 Élmények V* Az előző négy folytatásban a •zovjest emberekkel foglalkoz­tam. Okkal, mert rám moszkvai látogatásom során a legnagyobb hatással ők voltaik. Bár a világnak ebben a nagy metropolisában első ízben jártam, mégis min­den oly ismerős volt Magabiz­tosan és otthonosan mozogtam a filmről, képekről ezerszer meg­csodált és megismert utcákon, a tereken és a műemlékek ko­zott. Sorozatom utolsó részét már nem az emberek bemuta­tásénál?; hanem a városban szerzett élményeim egy része leírásának szentelem. Moszkva, közel nyolcmillió lakosával, nem tartozik a túl­zsúfolt világvárosok közé. Ezt elsősorban a kitűnően szerve­zett közlekedésének köszönheti. Ezen a téren messze felülmúlja Párizst Londont Rómát vagy Bécset A város legforgalma­sabb pontjain sikeresen vezet­ték be az alul- és felüljárókat, ennek következtében meggyor­sult és biztonságossá lett a gépkocsi- és személyközlekedés, lényegesen csökkent az útke­reszteződéseknél a balesetek száma. A moszkvai ember ma már a város legtávolabbi pont­jaira is könnyűszerrel eljuthat, a Metro hálózata rendkívül gyorsan viszi el az utasok tiz- és tízezreit a legforgalmasabb reggeli és esti időben is. A köz­lekedés rendkívül olcsó. A Met­rón kívül rengeteg taxi, troli és autóbusz bonyolítja le a for­galmat Hihetetlen mértékben nő Moszkvában a kereskedelem üz­lethálózata. Ahogyan épül és terebélyesedik a város, úgy sza­porodnak az áruházak és a szak- íizletek is. Amint láttam, áru van bőven. Legfeljebb a válasz­tékon, és hellyel-közzel az áru­féleségek minőségén lehet még — Régi sérelem or­voslását látom abban, hogy mi, állatorvosok, most már az állatte­nyésztésbe is beleszól­hatunk. Képesítésünk mindig is megvolt hoz­zá, de régen, az ura­dalmi gazdatiszteik ré­széről megnyilvánuló féltékenység, kenyér- irigység miatt nem jut­hattunk szóhoz. Dr. Éber Géza bács- bokodi állatorvos mondja ezt, aki 26 éve gyakorolja hivatását — pár év kivételével ugyanazon községben. Most csak a látogató szerencséjére van ott­hon, s beszélgethetünk a rendelőszoba bőrbe- vonatú foteljeiben. Mert egyébként van dolga bőven. Három bácsbokodi termelőszö­vetkezet, a Szalvai Mi­hály, az Ezüstkalász, az Új Otthon tartozik hozzá, ezek áUatte­javítani. Ennék a kereskedelem­nek azonban van egy nagy elő­nye. még hozzá az. hogy aj moszkvai vásárlók türelmesek^ udvariasak, az eladók pedig megértők és nagyszerű szakmai felkészültséggel rendelkeznek). Egy vevővel kimerítően foglal­koznak, és az üzletekben, éppen ebből kifolyólag rendkívül nyu­godt a légkör. Sokszor gondol­tam a mi üzleteinkben időnként még fellelhető szóváltásra — vevő és eladó között. Ezekben a napokban Moszk­vában már valódi, hamisítatlan tél van. Az emberek, a benn­szülött moszkvaiak is. fázósan sietnek az utcán. A városnak azonban van egy pontja, ahol órákat töltenék el az emberek, ahol eszükbe sem Jut, hogy a hőmérő higanyszála jóval a mí­nusz tíz fok alatt jár. Ez a hely a Vörös tér, a Lenin mauzó­leum környéke. Sok ezer ember, fiatal és öreg áll a hosszú, vé­geláthatatlan sorban. amely csigalassúsággal halad a mau­zóleum felé. Amint mondják, így van ez régóta. De most va­lami egészen más, egészen ben­sőséges áhítattal vonulnak el, nagy-nagy tiszteletadással, az emberiség géniuszának koporsó­ja előtt. Lenin immár egyedül nyugszik a mauzóleumban. Nézem az embereket, figye­lem tekintetüket. Ide jönnek a nagy Leninhez, erőt meríteni életük további küzdelméhez. A mauzóleumból szilárdabb hittel jön Jd mindenki, aki ismeri Lenin életét és emberi nagy­ságát A Lenin mauzóleum nem idegenforgalmi nevezetesség Moszkvában, hanem a kommu­nizmus győzelmébe vetett hit győzedelmes jelképe. Mezei István Vége. Ösztönző módszerek, reális tervek jövőre a félegyházi Vörös Csillag Tsz-ben Az idei aszály komoly feladat elé állította a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetke­zet vezetőségét és tagságát. Di­cséretükre legyen azonban mond­va: ezt a feladatot — bár a földterület és a tagság létszáma négyszeresére növekedett — úgy teljesítették, hogy az őszi vetést a városban elsőnek fe­jezték be, s a betakarítással is az elsők között végeztek. A jó kollektív munka eredmé­nye, hogy a sok kis parcella és az aszály ellenére is kukoricá­ból 15, cukorrépából pedig 120 mázsás átlagtermést értek el. Megyeszerte elismerten nagy gondot fordítanak ebben a szö­vetkezetben a baromfinevelésre. Az idén 2000 hízott májlibát, 4000 pecsenyekacsát és több mint 18 ezer csirkét adtak át népgaz­daságunknak. így sikerült a nagy szárazság ellenére is a be­tervezett munkaegységértéket el­érniük. A legutóbbi kibővített pártbi­zottsági ülés után — amely sok hasznos útbaigazítást adott szövetkezeteinknek — összeültek a Vörös Csillag vezetői, szak­emberei, s megtárgyalták: ho­gyan haladjanak tovább. Pesir István elnök szerint lényegében a jövő év lesz az első, amely­hez sikerült a nagyüzemi gaz­dálkodás alapjainak feltételeit megteremteni a négyszeresére megnövekedett szövetkezetben. Rendszere* előlegfizetés Most olyan ösztönző módsze­reket dolgoznak ki, amelyek i egyformán szolgálják a népgaz-, daság és a szövetkezet tagságé-' nak érdekeit Abból az igen he­lyes elvből indultak ki, hogy minden szakágban a termés- eredmények növelése a döntő. Jövőre munkaegységenként ha­vonta 10 forint előleget kap a tagság, de például a kertészet dolgozói a zöldségfélék primőr­áruként történő értékesítése ese­tén — a teljesített munkaegy­ség arányában — a többletbe­vételt is azonnal készpénzben megkapják. A növénytermesztésben szin­tén olyan termelési módszere­ket vezetnek be, amelyek révén a holdanként! átlagtermést 15— 20 százalékkal lehet növelni. Premizálják a tehenészeket is Ami az állattenyésztést illeti, már az idén is premizálták a baromfinevelőket. Ennek kö­szönhető, hogy 22 ezer barom­fit 5 százalékos elhullási vesz­teséggel neveltek fel. Főleg a tehenészetben vár a vezetés szép eredményeket a premizálástól. Tehénfajtánként egyedi tervet készítenek, s évi 2000 liter tejhozam esetén 20. háromezernél 30, s azon felül 45 fillért kap literenként a te­henész. Jövőre bevezetik az önkölt­ség-számítást is. A munkaegy­ség értékét 32 forintra terve­zik, de túlteljesítés esetén a szövetkezeti gazdák többletbevé­telhez jutnak. Bérelt üdülője less a tsz-nek Az éves bevétel (több mint 3 és félmillió forint) túlteljesí­tése esetén a többlet 25 száza­lékát kulturális célokra hasz­nálják fel, s 1963-ra már az ebből bérelt üdülőben pihenhe­tik ki a legjobban dolgozó szö­vetkezeti tagok magukat. A má­sik 25 százalék a közös alapot növeli, 50 százalék pedig nyere­ségrészesedés címén kerül ki­osztásra — ugyancsak a vég­zett munka arányában — a Vörös Csillag tagsága között.^ Ezek a tervek reálisak. Egyéb­ként a szövetkezet hat év óta minden esztendőben teljesítette terveit. A jövő esztendő sikeré­hez biztos alapot képez a jó gazdaságvezetés, a szövetkezet erős pártalapszervezete, a szak­emberek rátermettsége, s nem utolsó sorban a tagság szorgal­fma. r b. l. Zöldségtermesztés! tájegységek a megyében A Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központjának tervei szerint a megye termelő­szövetkezetei jövőre kilencezer holdon termesztenek különböző zöldségféléket. Ezenkívül újbur­gonyát hatszáz, őszi burgonyát 3500 és mákot 1000 holdon vet­nek. A szerződések kötése jól ha­lad. Űjburgonyából már — a tervezetten felül — 400 holdra szerződtek a közös gazdaságok, tehát összesein ezer holdra A zöldségfélékre m 80 százalékban megkötötték a szerződéseket. Megyénkben a zöldségter­mesztés fejlesztésének nagysza­bású tervei vannak. Elsősorban az itteni talajviszonyoknak leg­inkább megfelelő fajták ter­mesztését kell szorgalmazni, s ezen belül is termő tájegysége­ket kell létrehozni. A MÉK jö­vő évi terve már ennek szelle­mében készült. Eszerint a me­gye termelőszövetkezetei 1400 holdon termesztenek vöröshagy­mát, s ennek túlnyomó többsé­gét a bajai és a dunavecsei já­rásban. Jelentős területen, mintegy ezer holdon kerül ter­mesztésre a paradicsom, kéthar­madrészben a megyeszékhely környékén. Ugyancsak ebben a körzetben kötnek szerződést a közös gazdaságokkal 150 hold zellerre is. A tervezett 200 hold retek termesztését Kiskunfél­egyháza környékén alakítják ki. Ugyanakkor a petrezselyem táj­egysége főként Baja, Bácsalmás és Jánoshalma környéki közös gazdaságokban lesz. Aki az ítéleteket hozza... — Egy bíró portréja — Dr. Hidegh Ferenc, a kiskun­félegyházi járásbíróság legfiata­labb bírája nagyon elfoglalt ember. Egész halom akta mel­lől „raboljuk” el, hogy egy ki­csit megismerkedjünk munká­jával, életével és bemutathas­suk olvasóinknak. — Huszonnégy éves voltam — mondja — amikor 1959. március 1-én kineveztek bírónak. Mind­járt a polgári ügyszakhoz ke­rültem, és azóta is polgári pere­ket tárgyalok. Nagy türelemmel és igen ala­pos szakmai felkészültséggel végzi felelősségteljes munkáját Hidegh dr. Igen, felelősségtel­jes, hiszen a polgári jog a leg­sokoldalúbb jogág, amely felöle­li az élet minden területét; itt jelentkeznek a legbonyolultabb problémák, amelyeket csak na­gyon magasfokú elméleti és gyakorlati tudással lehet meg­oldani. A fiatal bíró a három ér alatt több mint 1500 ügyet tár­gyalt. Ezek között voltak va­gyonjogi, birtokjogi, munkajogi, termelési szerződésből eredő, örökösödési, termelőszövetkeze­ti, házassági vagyonjogi és egyéb elmérgesedett jogviták, amelyeket ő zárt le ezzel a mondattal: *A népköztársaság nevében!*• Minden szavából birsen dűl hi­vatásának szeretete. Nagyon ta­láló a megállapítása, amikor azt mondja: — A polgári jogot a zenéhez lehet legjobban hason­lítani. Azt sem lehet eleget ta­nulni, gyakorolni; ahhoz is ér­zék kell. F- T. cÁz álla tó mo s nyésztósét patronálja, íróasztalával, a meg­írandó jelentésekkel csak akkor találkozik, ha esik az eső. Egyéb­ként folyton úton van a három közös gazda­ság istállói között. A Szalvai Mihály szövetkezettel való kapcsolatáról különö­sen elismerően beszél. Pedig itt maga az el­nök is képzttt állatte­nyésztő szakember, jó brigádvezetők vannak, — az állatorvos taná­csait mégis szívesen veszik és meg is való­sítják. A szocialista nagyüzemben nincs fél­tékenység; az állator­vosnak egészségügyi szempontból joga és kötelessége is beleszól­ni a takarmányozásba, a tenyésztendő fajták megválasztásába, az ál­latok elhelyezésébe. Éber doktor dicséret­tel szól az állatgondo­zókról, akik minden utasítását lelkiismere­tesen végrehajtják, s ha az állatok körül va­lami bai akad, azonnal és közvetlenül jelentik neki. — A ml szavunk­nak csak úgy van foga­natja, ha van, aki vég­re is hajtja — hangoz­tatja. A maga szerepéről szerényen, szűkszavúan nyilatkozik. Vuity Jó­zsef, a Szalvai Tsz el­nöke mondja el róla kiegészítésül, hogy amióta a termelőszö­vetkezet állatorvosa, igen sok dologra fel­hívja a figyelmet. Az elnöki iroda falán be­keretezett alapítólevél hirdeti, hogy a terme­lőszövetkezet magyar- tarka tehenészetét az elért kiváló eredményeik alapján 1960 őszén szarvasmarha-törzste- nyészetté nyilvánítot­ták. Az állatorvos ja­vaslatára és sürgeté­sére, valamint segítsé­gével kialakították a tbc-mentes állományt í is. Ma már három kü- \ lön istállóban vannak a negatív és két istál­lóban a pozitív tehe- ) nek. A bajai járásban az állatorvosok tenyésztői munkába való bevoná­sa révén tizenhárom­mal szaporodott az ál­lattenyésztési szakem­berek létszáma. Dr. Éber Géza egy közü­lük, aki sokáig kény­szerűségből parlagon heverő képzettségét ma már szabadom hasz­nosíthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom