Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

'4. oldal

IMI. december 8. pétitek

Pásztorok szabója

lyíegrendelők már nem há* ■ borgatják múzeumba kívánkozó sujtásos, zsinóros, ezüst- pitykés remekei, melyek a puszták lakóinál, a pásztoroknál messze földön híresek voltak, „kimentek a divatból”. Az elmúlt évben készített még egy 40 gomblyukas mellényt egy kunszentmiklósi juhásznak, de talán ez volt utolsó mestermunkája Balkezének ujjal bizony nem akarnak már engedelmeskedni a tűnek, cérnának, nem tudják követni az alkotó fantázia adta parancsokat Farkas Józsi bácsi a 84 esztendős magyarszabd — ahogy

ezt a mesterséget hívták, jól emlékszik a régmúlt Időkre. Szívesen is beszél róla csodálatos emlékező tehetséggel, szellemi frisseséggel.

Két évvel volt Idősebb Móra Ferencnél. Ismerte a családot Hiszen naponként megjelent a Daru utcai Móra-házban. Onnan hordta inas korában a kenyeret a segédeknek.

I

smerte a régi szűcsmestert akinél a „régi” jelző nem maradiságot régimódi gondolkodást hanem éppen ellenkezőleg nagy rangot jelez —

Mikus Sándor szobrai

azt hogy mesterségét 6 még

hivatásnak tekintette és úgy is gyakorolta. Józan világnézetű, haladó gondolkodású iparos ember volt — emlékezik vissza Móra Ferenc apjára Farkas Józsi bácsi Látta az örökké mosolygó, családjáért aggódó, törékeny édesanyát a kenyérsütő asszonyt munka közben, aki a lelkét adta bele a kenyérbe, nem is kellett neki piacozni a cipókkal, a kenyerekkel. Az ízletes kenyér már a háznál, a kemence előtt gazdát cserélt

Legény korában Is sűrűn látta Móra Ferencet Józsi bácsi. Emlékszik rá, hogy vagy öt esztendeig járt jegyben Walleshausen Ilonkával, akinek özvegy édesanyja a Hattyú-ház melletti, azóta lebontott borbélyműhelyét bocsátotta az Iparos ifjúság rendelkezésére. Ott tartották az első próbákat a legelső félegyházi műkedvelő előadásokhoz.

n e akkor van igazán ele- mében Farkas bácsi, ha ezekről a műkedvelő előadáísok- ról beszél. Lelkesen, okosan emlékezik vissza a kezdeti nehézségekre. Felidézi a régmúlt időkben a műkedvelők elé tornyosuló akadályokat, amelyeket a mesterek gördítettek az ifjúság útjába, félvén, hogy ha este műkedvelősködnek, nappal nem ropog majd a kezükben olyan izzón a munka, mint kellene. Bizony, a mesterek nem igen törődtek — ha hívek akarunk maradni az Igazsághoz — kell-e a pihenés a segédnek, meg az inasnak, vagy nem. Akkor látástól vakulásig tartott még a munkaidői

A Jókai utcai házban árad a

szó a mesélő Farkas Józsi bácsi ajkáról. Minden szava, minden története egy-egy dokumentum azokról az időkről, amikor Móra Ferenc rótta a félegyházi utcákat, s amikor a fehérre sikált asztalokon illatozott •—-'<% bélű cipója.

Tóth Miklós

llilllll ÚJ FILMEK mi Ilii

□□axarotXDCtxojcnciaxaximDajcixxjixaxoxia

Keresztesek

Aleksander Ford. a lengyel

filmművészet egyik legrégibb rendezője. Keresztesek című új történelmi filmjével nagy és szép alkotásit hozott létre, amelyet a lengyel allam megalapításának ezredik évfordulójára készített.

Lengyelországnak történelme során szakadatlanul harcolnia kellett függetlenségéért A XV. század elejéin az ország történelmi fordulóponthoz érkezett. Ezért érthető, hogy az írónak és rendezőnek egyaránt felkeltette ez a tor az érdeklődését

Stenkiewicznek. a Quo vadis? világhírű írójának legismertebb regénye a Keresztesek, amelyből a film készült. A XV. századbeli lengyelországi történelemből meríti a tárgyát, amikor II. Ulászló király uralkodott a hanyatló dicsőségű keresztes lovagrend között A keresztesek ártatlanokat kínoznak, fosztogatnak, sarcéinak. A film leg- monumentálisabb része 'a gru- newaldi csata, ahol a keresztesek olyan vereséget szenvednek, amelyet többé nem ip tudnak kiheverni. Több mint 25 percen át peregnek a vásznon a nagy ütközet jelenetei, anélkül hogy untatnának vagy Ismétlődnének. A hatalmas csata a rendezői és operatőri munka óriási teljesítménye. A középkori hadi stratégiai és taktikai szabályok szerint zajló hard képek mindvégig magukkal ragadják a nézőt A Kereszteseket óriási sikerrel játszották Lengyelországban, és ennek legfőbb oka az. hogy a film hűen adja vissza a lovagkor atmoszféráját kelti életre a híres regény alakjait akik rendkívül bonyolult jellemek, szenvedélyesek, néha meglepően gyöngédek. szerelmesek, bosszú- állóak és vérszomjasok. Ez a kor az. amely megteremtette a Shakespeare hőseit is.

A Műcsarnok termetben tiszteletet parancsoló gondossággal mutatjak be ezekben a napokban Mikus Sándor Kossuth-di- jas szobrászművész szinte teljes alkotói munkásságát. Megtalálhatók a gyűjteményes kiállításon felszabadulás előtt készült kisplasztikái, portréi, de legnagyobb részletességgel az elmúlt tizenöt esztendő művészi termését állítják a nézők elé a kiállítás rendezői.

Valóban a legszebb, legértékesebb darabokat választották ki Mikus Sándor gazdag életművéből. Több olyan alkotás szerepel köztük, amelyeket köztereken, épületek díszeiként már ismer a közönség egy része. A Zászlós fiú, a Vecsési parlamenter, a Küzdelem, a három futballistát ábrázoló sportszobor vagy a nemrégiben felava tott Dalosok című szobormű mind Mikus Sándor egyszerű, világos szerkesztési módjáról, magvasabb mondanivaló közvetítésére is alkalmas és drámai hatásokra is módot adó előadói stílusáról ad hírt. Harmonikus szépségélmény, bensőséges lírai- ság épp úgy jellemzi művészetét, mint a patétikusabb, drámaibb előadásmód.

A szép kiállításon megismer-1 hettük részletesebben Mikus kisplasztikái kvalitásait, érme- művészetének érett előadásmódját. Domborművei világos, szel lernes vonalvezetésükkel, sima, egyszerű formáikkal ragadják magukkal a nézőt

Képünkön részlet Mikus Sándor Műcsarnokban rendezett gyűjteméyes kiállításáról.

.Rettentő

írta.

Horváth Jázsof J

R

sí.

A zsebtolvaj végrendelete;

John Smith híres Oslahoma Clty-1 zsebtolvaj elhunyta elítt úgy rendelkezett jelentős vagyonáról, hogy abból építsenek otthont hajlottkoru; zsebtolvajok számára, akik már elveszítették ügyességüket • és ezért; a rendőrök könnyen elkapják őket.

— Spanyolország budapesti

követségének Ideiglenes ügyvivője Diego Rodriguez de Cam- poamor úr levelet intézett a külügyminisztériumhoz, llliető- leg név szerint báró Kemény testvérhez, amelyben személyes kihallgatást kér a spanyol—magyar diplomáciai kapcsolatok feléién ki tése tárgyában.

A titkár letette a finom, merített papiroson írott levelet a miniszter elé. A levél első ívén spanyol nyelven íródott a szöveg, míg a második íven annak hű magyar fordítása volt olvasható. Mindkét nyelvű szöveget Diego Rodriguez de Cam- poamor ideiglenes ügyvivő, követség! titkár írta alá.

A miniszter váratlanul felélénkült

— Aha. Ennek örülök, gyerekem. A fene egye meg ezeket a kezdetleges állapotokat meg ezt a nemtörődömséget ami ebben a házban eluralkodott itt mindenki csak személyi ügyekkel foglalkozik, miközben a mi diplomáciai kötelékeink olyan ziláltak, mint egy szénásszekér. A német baj társakon kívül úgyszólván »enklvel sincs érintkezésünk. Még szerencse, hogy igaz barátaink maguktól Jelentkeznek. KI nálunk a spanyol referens? — emelte fel a tekintetét

A titkár, aki legalább a minisztérium belső ügyeiben jól tájékozott volt, egykedvűen jelentette:

— Senki, miniszter testvér. Spanyolul aztán egy kukkot sem tud itt senki. A volt spaODRIGUEZ

nyol referenst az elsők között

menesztettük.

— Na, mindegy, erre majd

visszatérünk. írjon haladéktalanul választ a spanyol ügyvivőnek, hogy... várjon csak ... igen. ez jó lesz, holnapután, csütörtökön délelőtt tíz órakor a legnagyobb készséggel várom hivatalomban Majd én aláírom. De még ma íródjék meg.

— Igen.

— Érdekes — morfondírozott

tovább báró Kemény. — Ezt jelentem Szálasi testvérnek is. Különben megvárom ezt a tárgyalást Van még valami?

— Készen vagyunk, miniszter testvér.

— Végre. Ne felejtse el ezt a

csütörtöki dátumot És gondoskodjék valami bonbonról, konyakról, ilyesmiről. Várjon csak... a spanyolok az édes, nehéz borokat kedvelik. Szerezzen be tokaji aszút is. Nos, akkor...

— Kitartás! — lendítette a magasba jobb karját n titkár, és magára hagyta gazdáját

Szerdán dél táj ban csengettek a spanyol követségem. Culyás bácsi nyitott ajtót

— Egy levelet kézbesítek a külügyminisztériumból —mondta a futár, és a beírókönywel együtt átadta a hatalmas borítékot az öregnek.

Néhány perc múlva Géza elégiedetten olvasta báró Kemény levelét.

»Végtelen örömömre szolgál, ügyvivő úr — olvadt" többek között Géza —. hogy kifejezte

kívánságát és készségét,

miszerint megbeszélést óbajt velem folytatni a spanyol—magyar diplomáciai kapcsolatok egyes kénléseiről, illetőleg ezen kötelékek még szívélyesebbé és szorosabbá tételére. Amidőn hasonló óhajomat és készségemet kifejezésre juttatom, van szerencsém önt felkérni, hogy fáradjon be hivatalomba f. hó

11-én délelőtt 10 órakor, ami- koris a legnagyobb figyelemmel várom előterjesztését. Fogadja méltóságod őszinte tiszteletem kifejezését. Báró Kemény Gábor kül ü gyminiszter.*

Géza szó nélkül Imre bácsi kezébe nyomta a fontos levelet, Imre bácsi elolvasta, és amikor visszaadta Gézának, megjegyezte:

— Az első menet megvolt hát.. Na. Géza. te mindig szeretted a bravúrokat most aztán kitehetsz magadért. Ha jól csinálod és nem veszik a fejedet, lesz mit elbeszélned az unokáidnak.

Géza kedélyesen válaszolt:

— Az én fejem meglehetősen jól a nyakamhoz van ragasztva.

— Azért csak vigyázz, mert élesek most a kések, könnyen lemetszik a fejeket a helyükről. A cirkuszi mutatványoknak is az a tetejük, amikor a szelídítő a legeslegvégén bedugja a fejét az oroszlán szájába. Akármilyen szelídnek is látszik az oroszlán a szelídítő mindig tudja, hogy vagy-vagy, harap vagy nem harap .. Hm... látod, tréfálkozunk, tréfálkozunk, pedig ez aztán most csakugyan nem tréfa.

— Meg kell lennie. Imre bácsi. Te tudod legjobban, hogy hány féle okunk van a sietségre.

Valóban, az előző nap óta megszaporodtak ezek az okok. Imre bácsi tudatta Gézával: felső kapcsolatától üzenetet kapott A pártvezetésé* ad* kéri, hogy a lehetőségek végső határáig további elvtársakat tagadjanak be a spanyol házba, olyanokat, akiknek már tarthatatlan a helyzetűk, és minden pillanatban életveszély fenyegeti őket Ok ketten aztán mindent alaposan mérlegre tettek, ée úgy határoztak, hogy a híz lakóinak létszámát nyolcvanra emelik. Amikor ezt elmondták Gulyás bácsinak, az öreg eleinte hüledezett De aztán megértette, miről van szó. és vállalta a leckét Az újonnan érkezők a kővetkező három-négy nap alatt jönnek majd be a spanyol házba. Jó előre gondoskodni kell részükre fekhelyről, élelemről, miegymásról,

S ami Imre bácsinak a legfőbb gondot okozta: gondoskodni kell számukra elfoglaltságról is. Hiszen a jövevények mind tettre kész emberek, a pártnak szüksége is van munkájukra, de meg a tétlenség sok bajt szülhet

Gézával együtt elhatározták, hogy több önálló akciócsoportra osztják a ház lakóit és a csoportok vezetőiből most már megalakul a párt házbeli akció- bizottsága is.

— Mindazonáltal neked, Géza — mondta Imre bácsi — semmi egyébre ne légyen most .

gondod, mint a magad programjának végrehajtására! Tehát holnap elmész hozzá... Ajánlom, hogy az éjjel jól aludd ki magadat, mert fáradtnak, megviseltnek látszol. No. nem a külső látszat miatt fontos ez, hanem azért, hogy egyetlen hibás szót sem ejts ki a szádor előtte.!.

— Értem, Imre bácsi. Igazáé van. Nyolckor ágyba fekszem

(Folytatása következik.)