Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-28 / 203. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDPBACSKISKUNMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN ÁK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM /fra 50 fillér 1954 AUG. 28. SZOMBAT A bácsalmási Lenin tsz-ben szüretelik a dohányt, amely 80 mázsán felül fizet holdanként Vita a tanácstörvény tervezetéről A visszahívás alkalmazása emeli a tanácstagság szerepét Már a tanácsok születésénél, Üt az előkészítés munkájában mint népfront bizottsági tag tevékenyen résztvettem. 1948-ban az akkori városházán, most pedig 1954 augusztusáig a tanácshoz tartozó városi szeszfőzdében dolgoztam. Emellett tanácsi pártalapszervezetben mint vezetőségi tag is igen sok tapasztalattal gazdagodtam a tanács munkájával kapcsolatosan. Szükségesnek tartom, hogy amit az új tervezet 5. fejezet 26. §-ának b) pontja így rögzít: képviselheti a tanács megbízása alapján a tanácsot — vélekedjem. Szerintem ez azt jelenti, laogy a tanácstag, mint az államhatalom, a dolgozó nép képviselője lép fel. Sajnos, ezt még a tanács végrehajtó apparátusában sem értették meg. Egyes osztályvezetők úgy gondolják, hogy a tanácstag végezze el egyes osztályok munkáját, vagy a hivatalsegédek teendőit. Ez helytelen. A tanácstagság ennél sokkal többet és szebbet: a nép szolgálatát, a törvények ismertetését, helyes alkalmazását, tehát a dolgozók akaratának végrehajtását jelenti. Ezt pedig csak úgy tudja elvégezni, ha a tanácsapparátus valóban a helyi hatalom képviselőjének tekinti. Ez nem jelenti, hogy a tanácstag intézkedése ellentétes lehet a nép, az állam érdekeivel. A tanácstagnak jó munkával kell elsősorban tekintélyét biztosítani. Városunkban a munkástanácstagok közül többen, csak úgynevezett papíron működő tanácstagok. Bár többször javasoltam visszahívásukat, errevonatkozó- lag különösebb intézkedés még nem történt. Ezért a tanácstagság tekintélyének emelése érdekében szerintem szükséges, hogy a dolgozók éljenek azzal, hogy amelyik tanácstag nem dolgozik, hívják vissza, és hanyag munkájáért vonják is felelősségre. Ez lehetővé teszi, hogy a tanácstag szerepe, jelentősége megnövekedjen, másrészt arra neveli a dolgozókat, hogy es ik olyan vezetőt ismerjenek el, aki valóban dolgozik az állam, a nép érdekében és mindenkor a nép szolgálata jellemzi tevékenységét. Ez felelősségre is neveli egyben a tanácstagot, elősegíti a tanácsapparátus munkájának gyorsaságát, pontosságát, bürokráciamentességét és emeli a vezetés színvonalát. Kardos Pál tanácstag, Kiskunhalasi Barncval, A tanácstagok területi megválasztása ' növeli a felelősségérzetet Az új tanácstörvénytervezet- böl igen megragadta a figyelmemet többek között az, hogy a választások alkalmával minden tanácstagot területileg kell megválasztani, s amely terület megválasztotta, az vissza is hívhatja. Ha visszatekintünk az elmúlt választásokra és az azóta élteit időre, megállapíthatjuk azt, hogy a tanácstagok visszahívásával nem egy esetben megsértettük a tanácstörvényt. Nem egy esetben a tanácstggság tudta nélkül váltottunk le és helyeztünk át egyes tanácsveze- tőket. Természetesen ennek eredménye az lett, hogy tanács- tagságunk nem érzett felelősséget munkája iránt és ennélfogva nem is igyekezett a végrehajtóbizottságot támogatni. Példa erre járásunk egyik községe: Csikéria, ahol az elmúlt tanácsválasztás óta jelenleg az ötödik tanácselnök végzi munkáját és a negyedik VB- titkár. Ez a község hosszú ideig a megye legjobb községei közé tartozott. A sok funkcionárius- csere folytán odáig jutott, hogy a járás utolsó községei között van. A gabonabegyüjtés során például a kilencedik helyet érte' el. Továbbá ugyanebben a községben a tanácsülések a megjelentek kis létszáma miatt igen sok esetben határozatképtelenek voltak. Azokban a községekben, mint pl. Mélykút, ahol az elnök és titkár a tanácsválasztások óta nem változott* ott az eredmény is megvan. Ez a község jelenleg pénzügyi vonalon is az első helyen van és határozatképtelenség miatt sem igen maradt el tanácsülés. A területi választásokkal úgy érzem, mindezeket a hibákat el tudjuk kerülni. A tanácstagság pedig nagyobb felelősséget érez majd a munkája iránt. Másik igen súlyos hiba az volt, hogy magában a járási tanács végrehajtóbizottságában úgyszólván nem adtunk helyet az egyénileg dolgozó parasztságnak. Erre bizonyíték az, hogy a 13 VB-tagból 7 tanácsalkalmazott, 5 egyéb alkalmazott és csak egyetlen termelőszövetkezeti tag van, dolgozó paraszt (egyéni) pedig egy sincs. Az új törvénytervezet ennek felszámolására is módot ad. A törvénytervezet kimondja, hogy a rendőrségi szervek kötelesek a tanács végrehajtóbizottságának beszámolni. Ez a rész is igen helyes, mert a tanács és a rendőrségi szervek között a kapcsolat mindinkább szilárdabb lesz. Továbbá kedvezőbben alakul a kapcsolat a lakosság és a rendőrségi szervek között is. Javaslom, hogy a törvénytervezet tegye kötelességévé a tanácstagoknak a tanácsülésen való, részvételt. Ez azért is fontos, hogy ezzel — nézetem szerint — növelnénk tanácstagjaink felelősségérzetét. Vízin Gergely, járási tanács VB-elnokh., Bácsalmás. Uj belépők között a hódunapusztaí Dózsa tsz-ben A fekete fellegek takaróként borulnak a hódunapusztai házak fölé. Embergyűrű övezi a Dózsa központi székháza előtt a most érkezett darálót. Valaki megjegyzi: — Látja elvtárs, így gazdagodunk napról-napra, évről-év- le. KŐHEGYI ANDRÁS felé Intézi szavait, aki az elmúlt évben hátat fordított a szövetkezetnek, de az idén újból megjelent a portán, hogy bejelentse: visszalépek. — Már nem is /tudom, mi volt az a láz, ami elfogott tavaly ősszel, hogy a szövetkezetből kilépjek. Marasztalni próbáltak, de én csökönyösen amellett voltam, hogy újból egyéni gazda leszek. Minden érvre egyet válaszoltam: sokat kell dolgozni a szövetkezetben. Pedig családommal együtt 60 mazsa búza, 12 mázsa árpa részesedéshez jutottam és közel 9000 forint készpénzhez. Miután látták, elhatározásom végleges, nem akadékoskodtak. Kiadták a bevitt 7 hold földemet. A beszéd most elakad, mintha az elnémult hang valamit takargatni akarna. — Na és az eltelt .év, milyen eredményre vezetett? — Arra, hogy visszalépjek. Megmondom őszintén, hiszen a magam ujját égette. Mint egyéni gazdának több volt a munkám, az eredmény pedig messze alatta maradt annak, mintha a szövetkezetben maradtam volna. Szégyen ide, szégyen oda, nem restellem bevallan i. Egyetlen hang sem korholta, mikor bejelentette, hogy visz- szalép, csak annyit szóltak: — megmondtuk mi ezt előre, hogy az egyéni gazdálkodás több munkát és kevesebb eredményt jelent, mint az együttes munka. HEGEDŰS PÁL is úgy érzi, magát, mintha a szövetkezet tagja lenne. Pár napja jelentette be, hogy a Dózsa tagja szeretne lenni. Hónapok óta folyt róla a beszéd otthon az asz- szonnyal, de nehéz volt el indulni. — Mi, asszonyok, könnyebben megértjük egymást — állított be egy nap Hegedűsné Vígné- hez, a Dózsa elnökének feleségéhez. — Be szeretnénk lépni a szövetkezetbe, de úgy gondoljuk, tán rossz szemmel fognak ránk nézni, hogy csak most határoztuk el magunkat és nem előbb. Hát nem néztek rossz szemmel Hegedűs Pálra, mikor elhatározását bejelentette, örömmel fogtak kezet vele és a feléje áradó szavak olyan melegséget árasztottak, mintha mindig közöttük lett volna. Vona György meg Dávodról költözik ide, hogy a szövetkezet tagja lehessen. — Sokat beszélgettünk a sógorral, Tantos Jánossal, aki a Dózsa tagja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás messze fe- lülmúlja a legjobb egyéni igyekezetei is. össze is vetettük az idei eredményeket. A Dózsának nagyobb volt az átlagtermése a kalászosokból, mint az egyénieké. Így van a többi terménynél is. Mig a Dózsa holdanként 40 mázsa kukoricát fog betakarítani, az egyéniek nem érik ezt el. Itt burgonyából is lesz vagy 100 mázsa holdanként én magam jó lesz, ha 40 mázsát fogok felszedni. VONA GYÖRGY felismerése nem egyedülálló. Vannak még többen is, akik már az első lépést megtették, már csak a kopogtatás van hátra. Az újonnan belépők mindjárt lakáshoz is jutnak. Tizenhárom új lakás épül. Három már tető alatt van. Azoknak a lakásai fogadják majd be az új belépőket, akik ezekbe az új házakba fognak beköltözni. A pcnzjövcddcin bő forrása termelőszövetkezeteink ben A JÓL GONDOZOTT tehén- állomány olyan a termelőszövetkezetekben, mint egy soha ki nem ürülő kassza: mindig lehet pénzt emelni belőle. Nem okoz gondot a havonkénti pénzelöleg- osztás, a tej biztos bevételi forrás. MIÉRT KAPTAM KITÜNTETÉST ILYEN PÉNZONTÖ állománya van a tajói Micsurin tsz- nek, amely 11.4 literes fejési átlagával első a járás termelőszövetkezetei közötti (A kiskunhalasi járás egyébként második megyei viszonylatban fejési eredményével.) Annál is inkább említésreméltó ez az eredmény, mivel tavaly novemberben 4.4 literes átlaggal indultaik. Augusztus 20-án, a munkás-paraszt találkozó napján sokszáz paraszttársammal együtt engem is nagy öröm ért,. Az eddig végzett munkámért mintagagda, kitüntetésben részesültem. Már az év elején elhatároztam, hogy az idén is példásan, gazdálkodom. Az őszi és a tavaszi mezőgazdasági munkaiatokkal nem késlekedtem. Az idejében cs jo földbe vetett gabona meghozta a gyümölcsét. Kalászosokból elég jo termésátlagot értem el. Soha nem feledkeztem meg az állampolgári kötelezettség teljesítéséről sem. Egcszevi tej-, tojás-, baromfi-, marha- és sertcsbcadási tervemet meg május 1-ig teljesítettem. A gabonát is elsők között szállítottam be a bcgyüjtöhelyre. Tudom, hogy az adóba befizetett forintok a parasztság jólétének biztosítását is szolgálják. Nyugodt lelkiismerettel írhatom azt is, hogy egyetlen egy forint adótartozásom sincs. Már most megkezdtem a jövöévi bőtermés feltételének a biztosítását. A tarlóhántást és az őszi vetések ala a trágyázást is elvégeztem, és a vetést is rövidesen elvégzem. Előre tervezem, hogy veszek egy egyéves bikaborjúi, ami az 55-ös beadásomat fedezni fogja, a baromfiállományomat is növelem és továbbra is úgy dolgozom, hogy minél több kenyeret cs egyéb mezőgazdasági terméket juttassak, a városi munkásoknak. KISS SÁNDOR, 21 holdas dolgozó paraszt. 105 hold vetdssántást végzett eddig a kiskunhalasi gépátlomás A halaskörnyéki termelő- szövetkezetekben is folyik a ta- lajelőkészités az őszi kalászosok alá. Különösen a homokos talajon gazdálkodó tsz-ek igyekeznek mielőbb magágyat biztosítani a rozsnak és ősziárpának, hiszen jó gazdálkodók mondása szerint »Kisasszony napjára« — azaz szeptember elejére zöld rozsvetésnek kell már lennie az ügyes gazda földjén. A kiskunhalasi gépállomás minden erőgépe szántásba állt. Az elmúlt öt nap alatt 105 holdon végeztek vetőszántást. — Gépünk van elég ahhoz, hogy idejében elvégezzük a muriKu’t — mondja Csanádi elvtárs vezető mezőgazdász, — de sok mülik azon is: hogyan igyekeznek a tsz-ek a területek leta- karításával, Azokban a tsz-ekben, ahol jói szervezik a munkát, már a vetéshez is hozzáfogtak. A Vörös Szikra két napja veti már a takarmánykeveréket, megindult a vetés a kunfehértói Vörös Hajnal tsz-ben is, 10.1 LITER a fejési átlag a jánoshalmi Petőfi tsz-ben, 9.8 a harkakötönyi Kossuth-ban, kilencen felül van a 'kunfehértói Béke és Vörös Hajnal tsz-ben is. NEM MINDEN szövetkezet dicsekedhet azonban ilyen eredményekkel. A kelebiai Vörös Csillagban mindössze 5.2 litert fejnek. Igen gyenge az állomány a kiskunhalasi Magyar- Szovjet Barátság tsz-ben, — a gondatlan állattartás legeiret- tenlőbb példáját viszont a harkakötönyi Petőfi tsz szolgáltatja. Fél—egy litert fejnek tehenenként, a beadással csupán 18 százalékra állanak, holott a többi csoport példájára már régen szabadpiacra is kellene szállítaniuk. S itt nem csupán az állományban van a hiba. J8—20 literes tehán is egy-kettőre »se- lejt« lesz, ha nem gondozzák megfelelően, nem takarmányoz- zák jól. Az alacsony fejési átlaggal rendelkező csoportokban pedig legtöbbször ez a hiba. A harkakötönyi Petőfi tsz-ben szóvá kell tenni Lipokatics mezőgazdász felelősségét is az elhanyagolt tehénállomány miatt. A JÁRÁS ÉLENJÁRÓ termelőszövetkezetei felkészülnek, hogy az őszi,, téli időszakban js biztosítsák a magas fejési. eredményt. Nincs tsz, ahol nem szaporítják a tavalyihoz képest a silótakarrnányt. A tompái Szabadság, halasi Vörös Szikra például 1000 köbméteren felül si» lóz az idén,
