Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. augusztus (9. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-28 / 203. szám

MOZZANATOK egy tanácselnök munkájából 1954 MÁJUS 10. Farkas Jó­zsef elvtárs ekkor került az öírégcsertői tanács élére. Nem sokkal több telt el azóta t&y negyedévnél, de a változás, me­lyen a község főleg az állampol­gári fegyelem tekintetében meg­tett, szinte felér egy esz­tendővel. Mindent elmondani azóta — kevés lenne egy re­gény. Valamit, hogy mégis mondjak, amiért szereti, elis­meri és vezetőjének tartja a falu a tanácselnököt, ahhoz. ;. De nem akarok elébe vágni az eseményeknek. — Vigyék az egészet! Ott van, nékem nem kell. Vissza sem megyek oda, mert csak megke­seríti az életemet... — Csefkó István 18 holdas, tanyás, tekin­télyes gazda ezekkel a szavak­kal robbant be az új tanácsel­nökhöz, alig pár nappal azután, hogy elfoglalta hivatalát. Családos ember és meg akar szökni a birtokától, nem keli neki, úgy érzi, csak — nyűg a nyakán? A tanácselnök cs ik nézte. Ismeri ezt az embert lé­gen. Hiszen ő is itt született, itt kínlódott ' a felszabadulásig, itt lett igazán ember... Itt volt 45-től párttitkár egészen 50-ig, azután az állat- és zsírbegyüitő vállalat megbízottja lett. Most pedig tanácselnök. — Már hogy­ne ismerné hát Csefkó Pistát, hiszen együtt nőttek fel, pajtá­sok, mondhatnánk barátok vol­tak. — Ülj le — kínálta hellyel a felindult embert — beszélges­sünk! CSEFKÓ ISTVÁN mogorván, de meglepetten telepedett a fel­kínált székre. Furcsa volt neki ez a hang, azelőtt másképp tár­gyaltak vele. Farkas József meg úgy beszél, mint barátjához. — Szót váltottak erről is, arról is, majd a tanácselnök megkér­dezte: — Mond te Pista, nem szé- gyenlenéd magad, ha Illés Ger­gelyt különb embernek monda­nám nálad. — Csefkó meglepő­dött. — No nézd csak, még hogy a Gergely különb ember, mint én?! VITÁBA KE/DTEK, szó szót követett és Csefkó István alul maradt az elnök érveivel szem­ben. Mert el kellett ismernie, hogy Illés Gergely rendes adó­fizető polgár, akinek semmi baja a törvénnyel, ö pedig adós és mindig molesztálják, tavaly­ról is hátralékos, meg az idén sem erőltette magát a beadás­sal. Illés Gergely szereti gazda­ságát — ő meg, meg akar szöani tőle. Szóra-szó, nem tud érvelni a tanácselnökkel. De hát ő azért egy senki ember?! Neki nincs annyi, mint Illés Ger­gelynek, vagy az jobb gazda nála? — Szükséged van neked arra, hogy faluszáján, szégyentáblán legyen a neved. Miért nem ke- ményítsz emitt, vagy amott egy kicsit, s máris rendise jönnél — így a tanácselnök. Csefkó gondolkozik. Nyakas ember, meg sokszor meg is bán­tották. Nehezen felejt. Bizal­matlan. Az elnök nézi, várja válaszát. A szobában csend van, — hallgatnak. Végülis Csefkó töri meg a csendet. — Jól van, no... kötelezem magam, hogy rendezem, de sza­vad rá, hogy nem transzferál­tok. — Farkas elneveti magát, beleegyezően bólint. — Hát megegyeztünk, Pista? — Csefkó ránéz, kicsit gondol­kozik, majd nyomatékkai: — Meg... Mert tudod, mióta tanács van, velem még így nem beszéltek. — Kézfogással bú­csúznak és Csefkó mögött be­csukódik az ajtó. A tanácselnök utána néz. Bízik benne, hogy ez az ember állni fogja a szavát. RA KËT NAPRA Csefkó István már hivatalkezdés előtt várta a tanácselnököt. De mit szaporítsam a szót. Csefkóék még májusban eladtak egy ház­részt az asszony hozományából és befizettek 7000 forintot ez adóhátralékba. Gabonabeadásu­kat — majd 24 mázsát — mind­járt a géptől adták a hazának. Alkotmányunk ünnepére pedig beadtak 203 kiló hízottsertést. Csefkó István beadási lapján még nem is olyan régen jócskán volt üres hely. Ma már a fen­tiek mellett 105 kiló tojás, 99 kiló marhahús és 32 kiló ba­romfi van bejegyezve. Ezt a kis történetet csak pél­dának írtam le, mert nem egyetlen esete Farkas József ta­nácselnöknek. Megtudtam töb­bek között, hogy Öregcsertő a járás első községei közé került a begyűjtésben. Megtudtam, hogy a gazdák bíznak a tanács­ban és társítás céljára egyre többen helyezik pénzüket lelet­be a tanácsnál. így minden hé­ten, amióta új tanácselnök van, beadtak egy marhát, de volt olyan hét, hogy hármat is. MEGTUDTAM, hogy nincs olyan népnevelő értekezlet, vagy tömegszervezeti ülés, ahol a tanácselnök aktívan részt ne venne. Az állandó meggyőző népnevelő munkának pedig hadd mondja el az eredményét a ta­nácselnök: — Mióta elnök vagyok, nem transzferáltunk, de nevelni, meggyőzni aztán nap, mint nap többet kell és kellett. Mit gon­dol, hogy sikerült volna más­ként elérni, hogy augusztus hó 25-én már 101 százalékra telje­sítve legyen a harmadik ne­gyedévi adóbevételi terv, — kérdezi és bizonyítja is egyszer­re szavait. A búcsúnál pedig ar­ról beszélt, hogy mi a jövendő terve. — Van egy kútunk, 70 ezer forintot öltek bele, de nem fe­jezték be. Most nem más, mint egy »70 ezer forintos gyerekjá­ték«, mert másra még nem jó. De, ha a beadásban is teljesít­jük a 100 százalékot, nem nyug­szom addig, amíg ebből a gye­rekjátékból — kifolyós kút nem lesz. NEM CSODAI.KOZOK en­nek a tanácselnöknek az ered­ményein. Hiszen öregcsertőn született. Ott él. Minden házat ismer. Tudja névszerint ki hol lakik, s milyen ember — kinek mi a búja-baja. Ezért csak in­kább okulásul vetettem papírra egy-két mozaikot tanácselnöki munkájából, mert az az érzé­sem, hogy a közelgő tanácsvá­lasztásokon méltán fognak bizal­mat szavazni Farkas Józsefnek és a hozzá hasonlóknak. S. G. ÚJ BÖLCS ŐD E »A lioinmnuisía párt minden körülmények között dolgozni és harcolni fog törvényes létéért« « Az Egyesüli Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata NEW YORK (TASZSZ) Az Egyesült Államok Kommunista Pártja sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli a kom­munista pártot betiltó törvényt. A nyilatkozatban az áll, hogy »a kommunista párt minden Kö­rülmények között dolgozni és harcolni fog törvényes létéért«. A nyilatkozat megállapítja, hogy a kommunista pártot be­tiltó törvény életbeléptetése újabb bilincseket rak az ameri­kai szakszervezetekre és egy lé­pést jelent a rendőrállam felé. Ez a kommunistaellenes tör­vény — hangzik a nyilatkozat — a világ szemében súlyos csa­pást mér az ország becsületére és tekintélyére. A világ a tár­gyalásoknak és a két rendszer békés egymás mellett élésének útján halad. Az Egyesült Álla­mok politikai vezetői azonban tőlük telhetőén fokozzák a -hi­degháborút«. Minden évben 40 milliárd dollártól fosztják meg az országot, hogy ebből pénzel­jék a »hidegháborút«... »a vi­lág népei a kommunistaellenes törvényben Hitler és Mussolini törvényeinek utánzatát látják és gondolkodóba esnek, vájjon ho­vá tart az Egyesült Államok és hová vezetheti az emberiség többi részét. Ez a törvény azon a nagy hitlerista hazugságon alapul, hogy a kommunista párt a kormány erőszakos megdönté­sére tanítja az embereket, a kormány erőszakos megdöntését hirdeti. Ez merő koholmány...« »Mi — mondja a nyilatkozat — felhívunk minden amerikait, aki az alkotmány pártján ad, hogy egyesült erővel keljen harcra ennek a szörnyű töfvériy- nek hatálytalanításáért. Mi, kommunisták, folytatni fogjuk harcunkat a békéért, a demo­kráciáért, a nép jólétéért, a szakszervezetek és a néger la­kosság jogaiért. Pártunkat nem ijeszti meg ez az új támadás... A kommunista párt minden körülmények kö­zött dolgozni és harcolni fog törvényes létéért. Pártunk nem­csak saját jogaiért, hanem min­den amerikai jogait biztosító törvényért is harcol.« (MTI) MMMMN veinek táborában teljes fejvesz- tettség uralkodik és most végső kétségbeesésükben újabb mes­terkedésekkel kísérleteznek. így Spaak belga külügyminiszter csütörtökön »új javaslatokat« juttatott el Mendes-France-hoz, amelyek szerinte alkalmasak ar­ra, hogy megkönnyítsék az EVK ratifikálását a francia nemzet- gyűlésben. * De Gaulle tábornok csütörtö­kön este nyilatkozatot tett, amelyben ismét határozottan ál­lást foglalt az »európai védelmi közösség« ellen. Nyilatkozatában a többi között kijelentette: úgy­látszik, hogy ma, 10 évvel a felszabadulás után, ismét egy mély tömegmegmozdulás fqgja megmenteni Franciaország füg­getlenségét. Ugylátszik, hogy a' nemzet visszautasítása meghiú­sítja az összeesküvést, amely meg akarja fosztani Francia- országot szuverémtásától, el akarja rabolni hadseregét és el akarja választani tengerentúli területeitől. De Gaulle hangsúlyozta, hogy Franciaországnak valóban fran­cia politikát kell folytatnia és a nemzetközi feszültség enyhíté­sére kell törekednie, aminek a harceszközök korlátozásában, s az atomfegyverek ellenőrzése mellett való betiltásában kell megnyilvánulnia. Augusztus 26-án 14 francia közéleti személyiség, köztük Paul Bastide volt miniszter, Edouard Herriot, a francia nem­zetgyűlés tiszteletbeli elnöke, Weygand tábornok, stb. — nyi­latkozatot tett közzé, az európai védelmi közösségről szóló szer­ződés ratifikálása ellen. A Le Monde közleménye sze­rint a Francia Unió főtanácsá­nak külügyi bizottsága 11 sza­vazattal 2 ellenében (három tar­tózkodott a szavazástól) a pári­zsi szerződés ratifikálása ellen foglalt állást. Franciaország a ratifikációs vita előtt PÁRIZS. (MTI) Az EVK hí-' Külföldi IIihek A Szolnoki-úton, a Kinizsi Konzervgyár vasrácsos keríté­sének egy részén, ott, ahol egy új, nagyszerű épület emel­kedik ki a földből — nemzeti­A kis ünneplő csoportban ölen vagyunk, akik nem ismer­jük azt a szót, amikor a kis­gyermek elgügyögi: anya, apa, zgyá-agyál. S ahogy nézelődöm, eszembe jut egy régebbi beszél­getésem: — Nem is tudja, mi az élet, a boldogság az, akinek nincs gyermeke, akinek lakását nem tölti be a gyermek vidám kacagása, akinek nincs gond­ja arra, hogy a rossz cipő he­lyett jót, a vásott ruha helyett újat vegyen, vagy, aki nem mondhatja azt: fiacskám, kislá­nyom, édes gyermekeim. Míg visszagondoltam e szavak­ra, sok minden történt. De most nézzük a következőt. Kitárul a színű és kék zászlókat lobogtat az enyhe szélfuvalat. A kék me­zőben hímzett galamb pálma- ágot tart csőrében. Avatás van. Üzemi bölcsődét avatnak. verenda ajtaja s nagyobbacska fiúk, lányok kissé megilletődve virágcsokorral a kezükben egy­másra tekintenek és pajkosan összemosolyognak. Oh, de vi­dám, gondtalan gyermekkor a tiétek — hallom jobbról is, bal­ról is az édesanyáktól. Hegedűsné, a »fömama« be­szél, s az asszonyok figyelnek. Legtöbbjük a kis Józsira, Pisti­re, vagy Klárikára gondol s mérlegeli, hogy vájjon, melyik kis ágy lesz az övé, — a legked­vesebbé. A beszédek elhangzanak, s utána a gyermekek muzsikáló hangja, mint az orgonasíp csendül fel, Sokan szemükhöz emelik zsebkendőjüket, amikor az arany csöppségek szavait hallják: — ... Szívünk teljes melegével köszöntjük kis testvé­reinket, a szép, új bölcsődé­ben ... ígérjük kicsi pályás- testvérkéink nevében, hogy so­kat eszünk, és jó pár év múlva hasznára leszünk a mi drá­ga hazánknak. — S ezzel mind­egyik gyermek kezében lévő virágot átadja egy-egy édes­anyának. Olyan megható volt, hogy azt szóval leírni nehéz. Ezután a nemzeti szalag lehullt a bölcsö­débe vezető ajtóról, s az anyák a vendégekkel együtt megtekin­tették gyermekeik új birodal­mát. Deákné, Nagy Sándorné, Vakulya Béláné, Pászti Teréz, ' ahogy így végigjárják a szobá­kat, örömüket csak egy szóban tudják összesűríteni: Gyönyörű! Bár csak most lehetnénk gye­rekek, s anyai szívük előre is örül e gondoskodás láttán. S ahogy elhagyjuk később a bölcsődét, az édesanyák már elképzelik gondolatukban, ho­gyan gömbölyödik, erősödik az ő aranyos csöppségük. — De szép is az életük, s milyen más — szól halkan Deákné, akinek a férje katona, s a legkisebbik a három gyerek közül 10 hó­napos. — Maguknak nincs? — Nincs — intek fejemmel. — Igaz, sok a vesződség ve­lük, be kell osztani minden fil­lért, de megéri... a gyerek bol­dogság ... V. K, Az új bölcsőde bejárata (MTI) A GANGESZ, a Brah­maputra és kilenc más észak­keletindiai folyó a hét végén a Himalája keleti részén hüllőit igen nagy eső következtében is­mét áradni kezdett és elöntéssel fenyeget 90.000 négyzetkilomé­ternyi területet, amelyen több, mint 20 millió ember lakik — jelenti a »Reuter« Kalkuttából. Az »Indinfo« jelentése szerint eddig 60 ember vesztette életét a hullámokban és a kár sok­millió rúpiára tehető. PEKING (Uj Kína) Külföldi hírügynökségi jelentések sze­rint a csangkajsekisták egyiK hajóhada augusztus 24-én ágyúz- ta az »Inchkilda« nevű brit ke­reskedelmi hajót Macu-sziget közelében, amely jelenleg a csangkajsekista banditák meg­szállása alatt van. Két másik brit kereskedelmi hajót, az »Indcislay«-t és az »Inchulva«-t csangkajsekista ha­dihajók a Taivani-szorosban a közelmúltban törvényellenesen, feltartóztatták és átkutatták. (MTI) Eisenhower csütörtökön aláírta az amerikai kongresszus által jóváhagyott törvényjavas­latot a külföldi segélyprogramm ügyében — közli az »AFP«. Az újfc törvény értelmében az 1054 július 1-vel kezdődő költségve­tési évben 3,252.868.000 dollár hitelt nyújtanak ilyen célra. MOSZKVA (TASZSZ) Au­gusztus 28-án a Szovjetunió kul­turális ügyei minisztériumának meghívására M. Csandraszekhar, indiai egészségügyi miniszterhe­lyettes vezetésével indiai kultúr- küldöttség érkezett Moszkvába. Az indiai kultúrküldöttség lá­togatása a szovjet művészek ez év elejei látogatásának viszon­zása. Az indiai kormány ajándéka a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának MOSZKVA (TASZSZ) A Szov­jetunió művészeti akadémiáján augusztus 26-án ünnepélyes ke­retek között átadták az indiai kormány ajándékát — indiai festőművészek 20 alkotását — a Szovjetunió kulturális ügyei mi­nisztériumának. Az ünnepélyen résztvett K. P. Sz. Menőn, India rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban, valamint az in, diai nagykövetség diplomatái, szovjet részről pedig a szovjet közélet és kulturális élet .zá­mos képviselője. Menőn nagykövet a képek át- nyujtásakor kijelentette, hogy az indiai kormány nevében nagy örömmel adja át ezeket a ké­peket a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának. Sz. V. Kaftanov, a Szovjet­unió kulturális ügyeinek minisz­terhelyettese válaszában kérte, hegy tolmácsolják köszonetüKet az indiai kormánynak és Dzsa- vaharlal Nehru indiai miniszter- elnöknek az értékes ajándékért, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom