Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-04 / 258. szám

Hogyan változtatja a Tito-klikk az amerikai imperialisták felvonulási terepévé Jugoszláviát

Kutyabiléták

az amerikai gyerekek nyakán

tria: s>. Zaszlavszkij

Az USA koreai agressziójának kirobbantsa óta ekeit idő fejleményei nyüt színvallásra kcny- szerítevték a rfito-klikket. Kar. delj. és Bebier, az ENSZ közgyűlésén és a Biz onságí Tanács ülésein nyilán az amerikaiak koreai agressziójának védelmére keltek, Tito pedig az impenar lista propaganda vonalának megfelelően nydaikozaiok egész sorában igyekezett „bizonygatni” azt a szánalmas 'amenkai hazugságot, liogy nem a2 ame. rikalak támadták meg Koreák hanem a koreai nép az „agresz- szor”.

Ezek u;án semmi csodálatos nincs abban, hogy Tito egyik beszédében inelldöngetve kijelentette: „Ma már nem vagyunk egyedül!” — nyíltan beismerve ezzel, hogy Jugoszláviát az Atlanti Szövetség tagjává siiiy- lycsztetfc.

Jugoszlávia amerikai tániasz. pon-tá való kiépítése nem új. keletű folyamat. Is agy szerepet játszot.ak ebben azoK a kölcsönök, amelyeket az amerikai és más bankárok nyújtottak Tito-' eknak. Ezeket, a kö.csónőkűt Tljóék úgy igyekezneK ici-ün- tc(ni, mint a „nyugati világ önzetlen segítségét- a jugoszláv népnek. Takaiou] azt u súlyos gazdasági helyzetet használják tel, amejybe a Tito-banda rabló- gazdálkodása taszúo-ta Jugoszláviái. Ebből a kaiaszjrofalis helyzetből — így mondja a Utó- ista propaganda — csakis a külföldi kölcsönök emelhetik k1 a jugoszláv népet. HoiO|t a valóságban ezek a köicsö-nök azt a cél- szolgálják, hogy Jugoszláviát; még mélyebbre süllyesszék u szolgaságba és a nyomorba, gazdasági erőit és haderejét az amerikai imperializmus szolgálatába állíc'ák.

A belgrádi fasiszták a maguk részérői igyekeznek rászolgálni washingtoni gazdáik „bizalmára”. Propagandájuk n iegképte- lenebb hazugságok kiagyalásával és a hitleristák fegyvertárából kölcsönzött „érvekkel” igyekszik meggyőzni a jugoszláv népet a iSzovje-unió és a népi demokráciák elleni háború szükségességéről és elkerülhetetlenségéről. Ebben a háborús hírverésben m;iga Tito jár az élen,

Amerikai gazdáik parancsára a -titóisták tokozott, gyorsaság, tál igyekeznek Jugoszláviát az amerikai hadsereg * felvonulási területévé kiépíteni. A tavaly befejező, t Belgrad—Zágráb ha- diuiat tovább vezetik, egyrészt Fiúmén és Trieszten keresztül Olaszország felé, másrész, a Görögország felé vezető vasútvonalak kibővítésével Szaion;ki kikötőjéig. A londoni rádió kifecsegte, hogy a jugoszláv hadiutak összekötő részét képeznék annak

a hadi úlnak, amellyel az amerikaiak „ Közel-Ke.etef, szándékoznak összekötni Nyugat-Euró- p (ivat,

A ti.ó 1 sIS-k százezreket hajtanak rabszolgamunkára, hogy teljesítsék a háborús .készülődésben rájuk rótt felada oka:. Egyrészt stratégiai nyersanyagokat termeltek ki, amelyeket azu.án

Felh ívás

Kecskemét Város Tanácsa Vb. I. Pénzügyi Osztály Adóügyi Csoportja felhívja a ház.ulajdo nosokac, hogy az 1952. évre szóló házbérbevallási íveket november hó 30-ig adják be.

Vallomásj ívet kell béadni minden ctyan bel. és kül erületi házról, amelyben »kár készpénz, akár más ellenszolgáliatás ellenében lakó van Nem kel1, vallomást adn; azokról a lakóházakról, amelyeket a lUiajdono- eok lak"maguk, vagy azok hozzátartozói lakják minden ellenszolgáltatás nélkül abban az esőiben, ha a= 1950. évhez viszo. nyífVa sem a lakásokban, sem a lakók számúban változás nem történ*.

A vall" "ási ivek városháza 3- (2. em. 7, számú szobájában)

kaphatók.

Aüü'aili csopori. .

Amerikába szállítottak a ti'óis- ták, másrészt, hadi jellegű építkezéseknél kényszeri.euék öket robot-munkára. A titóis ák az amerikaiak rendelkezésére bo. csá;ották a jugoszláv repülöte- reket és tengeri kikötőket, amelyeket azóta nagysietve alakiénak át az USA igényeinek megfelelően.

A jugoszláv hadseregből a tl- tóisták eltávolítotiák a proletár nemzetköziséghez hü |isziekat. Az egész tisztikar harmadrésze,

A Magyar Irodalom'.örténeti Társaság a legutóbbi időkig ki. zárólag tudományos kutatómun kával foglalkozott. Ezen a téren szép eredményeket ért el, a szé. lese ob nyilvánossággal azonban kevés kapcsolata volt. Vitaülé- sein csak a legszorosabb érié. lemben vett „sza ama beliek” vet. tek részt, folyóiratát, az évnegyedenként megje.enö Irodalom történetet még az irodalmat tanító nevelők közül is csak az ér. deklödőbbek olvasták renüsze. tesen.

Ezt a helyzetet az iroda um történet iránti érdeklődés kiszélesedése változta:ta meg. Dől. gozó népünk évról.évre Közelebb, kapcsolatba kerül a kultúra min. den egyes ágával, így az iro da.'Ommal is. Természei.es, rogy az érdealödést először a jelen irodalma: részben a szovjet, részben a mai magyar irodalom keltette tel. A könyvek ízéi megkóstolt olvasó azonban az irodalom mind nagyobb területére ■esz kíváncsi; mind jobb és több oldalról jelentkezik az igény; megismerni régebbi irodaimun. kát is.

Az Irodalomtörténeti Társa. Ságnak, régebbi irodalmunk avatott kutatógárdájának így egyik elsőrendű feladatává vált gon doskodni arról, hogy a do gozu tömegek minél -szélesebb réie- gei minél szakszerűbb vezetés, sei ismerhessek meg régi íróin, kát, költőinket. Ennek érdeké ben szervezte meg a Társaság minden megyében a iegjobo irodalomtanárokból előadói szakosztályát, ezért gondoskodik arról, hogy az előadói szakosztály rendelkezésére a legjobb útmutatók, tájékoztatók álljanak mind a tariandó előadásaikhoz, mind egyéni továbbképzésük, höz.

Felmérhetetlen kincs számuk, ra az elmúlt idők magyar iro. da'ma. Nemcsak hűséges uróni- kája régi sok szenvedésünknek, de némileg kárpótlás is azokért szépségével, művészi tökéletességével. Sokkal kevésbbé elavult, min; a tájékozatlan gon. dolná. Petőfi, Vörösmarty, Arany vagy akár Csbkonai, söi Balassi versei, Mikszáth, Jo. kai regényei ma is e.even mon danivalót jelentenek számunkra, s eleven 'szépségük varázsa is.’ S ki merné mondani, aki csak egyszer látta a Bánk bánt, hogy Katona elavulj drámairó. Nem préselt növények gyűjteménye, hanem élő virágoskert a régi magyar irodalom, illő, hogy megismerkedjünk minden színévé.-, illájával. A magyar irodalom mellett meg kell ismer, r.ünk a külföld legjelentősebb alkotásait. A három és fél száz. éves Shakespearenak éppúgy van mondanlva ója számunkra, mint a félszázéves Tolsziojnak,

Az Irodalomtörténeti Társa säg előadónak munkája igaz: „társadalmi munka” lesz. Az egész társadalomhoz szólna): előadásaink: az üzemeket éppúgy felkeressük, mint az állam: gazdaságokat és az értelmiségi dolgozók szakszervezeteit. Hogy egy példát említsünk: esa.* Kecskemétén tizennyolc helyen tartunk előadásokat, itt ennit jük meg, hogy a Társaság első reprezeniatív előadását me.

mindegy 15.000 liszt, böriönök- ben sínylődik. A legénység és az altisztek „megbízhatatlan” részét pedig kényszermunkára küldik, büntető-osztagokba helyezik át.

A tkóisják eladták Jugoszláviát és az amerikai agresszorok felvonulási területévé változtat* ják az országop De a jugoszláv nép Ti|o-ellenes harcával már eddig is bebizonyította, hogy nem hajlandó idegen érdekekért rablóháború| folytatni.

gyénkbon Bóka Eászló, a buda. pesti Tudományegyetem magyar irodalom tanára tartja Petőfiről vasárnap délelőtt Kecskeméten, a színházban.

Irodalmi előadások tartása mellett igen fontos feladata lesz a’ Társaság megyei szerveseiének megyénk irodalmi ha* gyományaiuak rendszeres felmérése és ismertetése is. Iro. dalmi hagyományok terén me gyénk egyike a leggazdagabbaknak. Legnagyobb Köütönk, Petőfi Sándor Kiskőrösön született, Félegyházán töltötte gyér mekéveit, Dunavecsére járt ha. za szüleit látogatni, s a szabad- szállási képviselőválasztáson buktatta meg a márciusi íör- radalom uián újra azervezkeuo reakció. Legnagyobb tájleiro versei: Az Alföld, a Kiskunság megyénk földjéről szórnak. A legnagyobb magyar drámaíró, Katona József Kecskemét szülöttje. Nagy müvét, a Bán a bánt Kecskemét város tanácsá. nak ajánlotta, s az egyetlen elismerése, jutáimat is szülővárosa. t,ól kapta iroda mii munkásságáért. Jókai Mór Kecskeméten volt jogász, első regénye, a Hétköznapok Kecskemét vidékén játszódik. Az első vonalba tartozó íróink mellett a kisebbek közül is sok született, élt és munkálkodott megyénk lerü e. tén, Kecskeméten született Ma. tyúsi József. Csokonai koriársa, a magyar irodalmi népiesség egyik úttörője, A szabadságnarc bukása uián az itteni reíormi tus kollégiumban tanárkodon Obernyilt Károly, a Tizek Társasagának tagja, jelentős drámaíró. Tóth Kálmán, akinek nevét a szabadságharc magyar honvédseregéről írt szép verse őrzi, Baján születeti. Megyénk egy. egy tája, vagy a rajta élő em. berek gyakran jelennek meg tárgyként, témaként irodai, munkban. A bugaci csárda Orczy Lőrinc egyik versében vált irodalmi témává. Kecskemét és Körös vetélkedését a nehéz török időben Mikszáth Kálmán írta meg egyik novellájában. Folytathatnánk még a Leisorolást, de nem célunk kimé. ritö képet adni. Inkább megígérjük, hogy ezen a téren fo yó kutatásainkról időről .időre en. nek a lapnak hasábjain is beszámolunk.

Talán ez a rövid cikk is ele gendö anr.sk a megmutatására, hogy az Irodalomtörténeti Táraság megyei szervezete hasznos és szép célokat tűzött maga elé. Hogy meg tudja eze két va ósiíani, támogatást kér; érdeklődési munkája iránt. Ha meg esz ez az érdeklődés, elérjük legfőbb célunkat: a magyar kultúra növelését.

A Daily Workert támogató bizoítság alakult az amerikai Manhattanban

Manhattanban 'Sajtószabadságért harcoló bizoítság alakult a Daily Worker támogatására. A bizottság feladatul tűzte ki az Amerikai Kommunisia Párt .apjának tömeges terjesztését és az állandó felvilágosító munka‘ a kommunisták elleni perekkel j kapcsolatban. I

Az amerikai katonai költség- vetési háborús hisztéria, mesterséges pánikkeltés és banaita- vióüszti ekkel fotyó Zsarolás segítségével srófolják egyre feljebb, A szenátorokat nem keil még külön biztatni, merj mint a monopu.iumok bérencei, mindig késsek arra, hogy a nemzeti va. gyom az a oniKpuiyok feneketlen zsebeibe pumpálják. Az lm- periaiistáknak a népet állandóan télre kell vezetni, meg keli fé- lem.ít,eni, állandó rettegésben kell tartani háborús céljaik érdekében.

Annakidején egyes szenátorok olyan híresztelésatckel kelhettek pánikot, hogy a kongresszust állítólag atotntámadús fenyegeti. Azt Javasoltuk, he.yezzék at a Uapítóiumoi (a kongresszus épületét ) egy távoli rejtekhelyre. Egy szenátor felszólította a kongresszus tbdiáit, hogy bújjanak el egy kukoricásban. A vészmadár szenátorok azonban nam megijesztették, hanem megne- vette-tek az amerikaiakat.

Kiderült, hogy a háborús hisztéria, keltéséhez erősebb eszközökre van szükség. Olyasmihez, amivel a csa.ók doppingolják a versenylovakat lóverseny előtt. Erre akadt egy „szakember”, aki kitalálj, hogy bádoglemezeket keli akasztani minden ameri. kai iskoiásgyermek nyakúba. A lemezre rá kel. vésni a gyermek nevét és lakcímét, iskolájának számát. Minden gyermeket meg kell számozni. „Alomtámadás esetében” a szülök a lemezekről felismerhetik gyermekük holttestét.

A gyermekeknek ez a megje- lö.ése az amerikai társadalomnak abban á rétegében is riadalmat keHen, amelyet egyébként az FBI (titkos rendőrség) is a „legmegbízhatóbbnak” tartoft. Minthogy a gyermekek körében emelkedett a leikibe/egek száma, felemelték tiltakozó szavukat az orvosok és fe.kiismereies pedagógusok is.

Egyébként a tömeges léiek- mérgszés ellen maguk a gyermekek küzdenek a legsikeresebben. A gyermekek ugyanis egészségcs humorral kulyabbéidnak kí.resztelték lei ezeket a bádoglemezeket. Ast a fegyvert ve tek igényűé, Lrn.ei.yel rendelkeznek: nevetségesé teszik azokat, akik bilétat akarnak a nyakukba (tkasZt.ani, Minden amerikai gyermeket mégsem lehet szá- iialmas, gyáva fickóvá'változhatni: e lekinteffren az iskolásgyer. inekek nyilvánvalóan fölényben van,.ak a szenátorokkal szem- bcnm A gyermekek nem „karnak ebsorsra jutni; ezt átengedik n szenátoroknak és a kapitalista sajtó megvásárolható újságíróinak.

A gyermekek azonban nemesük nevelnek, hanem gondolkodnak is. A New York Times közölte Sherry Stockgrame, 15 éves iskelásldny levelét: „A fiatalság nagyrésze — irja — mag van ijedve és elégedetlen. A középiskola elvégzése után sokán nem mennek főiskolára, mer/ azt gondolják, hogy úgyis behívják éket katonai) szolgálatra és így nincs értelnjc továbbtanulni,.. Valamennyien kérdezge/jiik: lesz-e olyan világ, amelyet tovább építhetnénk, jobbá tehetnénk, nmelyben emberien élhetnénk. Hiszen) miénk a Jövő. Jogunk van élni... Lehet, hogy az embereknek jobb lenne, ha a világot a f'áta-ság kormányoz, ná... Mi legalább tudjuk, hogy nem akarjuk megsemmisíteni otthonunkat, barátainkat, országunka/. ..”

Sherry Stockgrame helyes úton jár. Ha még nem (udj i, majd megtudja, hogy az egész földkerekségen az emberek százmilliói fognak össze abban a■ közös törekvésben, hogy megvédjék a békét \az amerikai impe. rialisiák merényleteivel szemben: meg/udja, hogy a Szovjetunió á.lhatatosan javasolja, az alomfegyver eltiltását és az öt nagyhatalom békeegyezményének a megkötését. Megtudja majd, hogy az Egyesült Államokban a kegyetlen rendőri tarror ellenére is növekszik a békemozgalom, amelyre nem leket kutya- bilétáf akasztani, amellyel szem. ben tehetetlen az amerikai ra akció„

Az erő és a győzelem biztos tudatával...

Szép öszi idő van. Csoportunkban serényen folyik a munka. A gyopot/áblán 28 fia.al nótázva szedi a fehér aranyat. A másik darab földön pedig két traktor berreg. Az egyik szánt, a másik három géppel veti a búzát. Az idén jobban dolgoznak a traktorosok. Büszkék Vagyunk rájuk, mert közülünk ijaló csoporttagok, 30 hold ősziárpa, 30 hold rozs már szépen zöldéi. A búzavetés- sei is végzünk nemsokára.

Munkaközben Sztálin elvtársnak az atomfegyverről mondott

nyilatkozat áról beszélgetünk.

— Nem legénykedhetnek már az amerikáiak a? atombombájukkal — mondja Adni János, mert a Szovjetuniónak is van. Amíg az amerikaiak «z atomerö/ háborús célokén akarják felhasználni, n Szovjetunió a felemelkedésre, az építkezésre használja■ Az imperialisták azt szere/nék, ha a Szovjetunió fegyver, leien lenne-. He azt hiába várják, Sztálin elvtára nyilatkozatában alaposan megfeleli nekik. y

Kislányom barátnőjével, Ser főző Mariskával is elbeszélget, /em. Elmondotta, hogy ö az állami gazdaságban dolgozik. A növendékkocák gondozója. Havonta 500 forintot keres. Ruhát és gumicsizmát is kapót/ munkájához,

— Sztálin elviárs nyilatkozatát én is olvaslam és megértettem, tudom, mi a kö/elességem és jó munkával válaszolok erre a nyilatkozatra.

Este, mikor a munkából hazamentem, oifhon unokám fogadott:

— Papákat Sztálin bácsi beszélt a rádióban. Az a Sztálin

bácsi — mutatott a falra, — akinek a képe ott van.

— Édesanyád hol van f — kérdeztem /öle.

— Békegyillésre ment — felelte.

— Minek ment oda?

—- Azért, hogy még nagyobb eröve.l védelmezhessük a békét — mondja a kis unokám.

Büszke vagyok az unokámra!

Feleségemmel együtt már kél világháborúi éltünk ál. Láttuk a sok pusztulást, romokat. Azt is tudjuk, hogy megint háborúra készülnek az imperialisták. Megint könnybe és vérbe akarják borítani a világot.

Sz/álin elviárs nyilatkozata azonban megacélozott bennünket, megsokszorozta erőnket és elszántságunkat. Ra.dithetet- ien nyugalommal, harcos elszántsággá], az erő és a győzelem biz los tudatával tekintünk boldog jövőnk felé!

Id. VASS BALAZS, Bácsalmás.

Az IrodalomtörféneH Társaság megyei szervezetének munkájáról