Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-04 / 258. szám

A szovjet,, agrártudomány tapasztalatait felhasználva, az Öntözési és Talaj javítási Kutatóintézet szabadszállási telepén másodvetésű burgonyából 120 mázsa termést is elértek holdanként Az öntözési és Talajjavítás! Kutatóintézet szabadszállási te­lepén komoly kísérletei« íolynak annak megállapítására, m/gy egyes növényféleségek külön­böző öntözési és talajviszonyok­nál hogyan viselkednek és mi­lyen termést hozna«. A kísérleti telep 25 holdnyi területén 160 fajta búzával kí­sérleteznek. Hat^záz négyszögölön ágas, búzát is termeltek, amely holdra átszámítva 34 mázsa termést hozott. Érdekes kísérletek folytak a nyári burgonya termesztésével kapcsolatban. A nyári burgonya, mim másodnövény rendkívül fontos népgazdaságunk szem­pontjából. A telepen azt ku­tatták, hogy milyen öntözési és talajviszonyok, valamint műve­lési módok mellen hoz ez a nö­vény legmagasabb termést, A kísérleteket a szovjet tu, domány tapasztalatai alap­ján végezték, Lissenko, V. R. Viljamsz és Ma. esarov szovjet tudósok tudomá­nyos munkái adna« tápoi a ki- eérleti telep tevékenységének. A nyári burgonyával kap­csolatos kísérletek már az Idén meglepő eredményeket hoztak. Többféle módon kutatták, ho­gyan lehetne a termésátlagokat felemelni. Liszenko tanulmányai alapján a vetőmagot először ja- rovizálták, vagyis különböző fény- és hőhatásoknak tet­ték ki. Ezzel a burgonyában megindult a növény fejlődésé, nek első része. Ez rendes kö­rülmények között a talajban ment volna végbe. Vagyis az első fejlődési fok a tala­jon kívül született meg. A mag a taIajba belekerülve már a második fokon indult fejlődésnek, ezáltal a ter» mesztési idő megrövidül. Ez nagyon fontos a nyári bur­gonyánál, mivel ennél a nö. vénynél kevesebb idő áll ren. delkezésre a termesztés­hez. A szovjet tudomány kísérle­tei alapján azt kutatták, nogy a hazai viszonyoknak milyen termelési módszer felel meg legjobban. Harmincnegyszögoles parcellákon kísérleteztek az idei nyáron a telep dolgozói. Száz hatvan Ilyen parcellán négyszeri ismétléssel, 'kétszáznegyvennégy parcellán tizenhatszoros ismét, léssel folytak a kísérletek, öntö­zéses és száraz műveléssel. Megállapítást nyert, hogy az Idejében, vagyis június­ban elveteti és öntözéssel müveit nyári burgonya a szovjet művelési módok alkalmazásával 120 mázsa termést is ad holdanként, míg a későn vetett és a régi műveléssel kezelt burgonya alig néhány mázsát terem. Ez is bizonyítja, hogy má­sodnövényeinket idejében kell elvetni, mert csak így számíthatunk jó termésre, mert a fenji tételt nemcsak a nyári burgonyánál, hanem más növényeknél is tapasztalták. A nyári burgonya fontos élel­mezési cikkünk is. A megyénk, ben lévő egyetlen ilyen kísérleti telep eredményei alapján jövő re már sokkal nagyobb terüle­ten termelünk másodveiésként nyári burgonyát. A szovjet tu­domány tapasztalatait felhasz­nálva, így tudjuk tehát náiun.K is emelni mezőgazdasági ter­melésünk színvonalát. Miért lawm a munkafegyelem a csataijai állami gazdaságban ? A munkafegyelem kérdésével Rákosi eivtűrs foglalkozott a nemrég lezuj.oR tataoányaj bá nyásztahácskozáson. 0 maga áuaPHQt- a meg, nogy „a mun­kafegyelem kérdését eddig nem kezesük azzal a komolysággal, amelyet megérdemel,,,” Rákosi elvtárs szavai Ismét arra a problémára mutattak rá, amelynek megoldása egyik fon­tos láncszeme atuiak. hogy a munka minden téren megjavul­jon. Szavai nemcsak a bánya dolgozóinak, hanem az üzemek, Valamint mezőgazdasági széká­raink dolgozóinak is szól ak. A munkafegyelem megjavítása te­rén kü önösen állami gazdasá­gainkban van szükség kemé­nyebb fellépésre a gazdaságok veze(ősége részéről. Nézzük meg például, ml a helyzet a csátaljai állami gaz­daságban? Itt a szőlészeti rész­legre leszerződött — még a tél folyamán — január 1-től decem­ber 31-ig 205 dolgozó. A mező- gazdasági részlegre 180 dolgozó szerződőit le március l-iől, rész­ben ö hónapra, részben pedig november 30-ig. Elssálling ásnak a munkások Az elején még nem is volt hi­ba, hanem később a leszerződött munkások eg-yrésze kezde^ min­den bejelentés nélkül elszáliin- gózni. Mikor a vezetőség utána nézett a dolognak, kiderült, hogy a környező községek ku- lákjat csalogatják el őket, ma­gas keresett kínálva nekik. — Napi 50 forintot sem Sajnállak Dávod, NagybaraCska és Her cegszántó básaparasztjai, csak azért, hogy az állami gazdaság­ból elcsaíogaspák a munkásokat­Azonban nemcsak ez volt a munkaerők eltávozásának az okg. A dolgozók közül többnek ot-hon is van földje és az ott­honi munkáka. fontosabbnak tartotta. Ezért minden bejelen­tés nélküj elhagyta a gazdasá­got é3 elment, haza- A dolgozók eltávozása komoly problémák elé állította a gazdaságot. Előfor­dul) gyakran, hogy másnapra előirányoztak egy bizonyos mun­kát valamelyik brigádnak és másnap a brigád tagjai közül többen nem jelentek meg a meg- beszélt helyen. Ezért újabb ái- Csopor'0sí|ásra vol. szükség, a fsonkabrigádokat kény çlenek vol.ak egyesi,enj. Ez persze kés .eltette >, munka megkezdését. zavart és szervezetlenséget oko­zott a gazdaságban. Sok munka­óra kárbaveszep ilyen módon é.s ez sok vesz-eséget okozott a nép államának. íiejeieniésnéíküli eltávozások Számos dolgozót fej lehetne sorolni, aki így bejelentés nélkül elhagyta a gazdaságot. Ilyenek: Horváth Verona, Major Mária, Béres Antal, Illés János, György János, Szatmári Aranka és meg többen. Az ilyen munkások kö­zül sokan három-négy héire el­hagyták a gazdaságot, azu.án 5 napig dolgoztak és ismét eltá­vozlak. Volt olyan dolgozó a gazda­ságban, aki csak a negyedéven­ként iáró fejadagért jelentke­zett, mint péidáuj Papp István kocsis. Előzőleg hónapokig tá­jára sem nézett a gazdaságnak. Természetes, hogy nem kap a meg a fejadagot. Az ilyen lógósok, naplopók miatt nem megy rendesen a munka. Ezért a gazdaság lema­radt a répaszedésben, meg az egyéb őszi munkákban, mert a meglévő munkaerőt igénybevet­te a gyaPQt gyors érése, ö vén hold cukorrépából Csak 30 hol­dat szedtek fel. Maga a gazdaság veze'ősége is hibás n munkaerők jétszámá nnk leapadásában. Nem foglal­kozik eléggé a dolgozók problé­máival, A vezetőség tagjai tü­relmetlenek velük szemben, sok" szór nem a megengedett hang311 beszélnek velük, Jentner József gazdaságvezető például Kokics András éjjeliőrnek, mikor a ba- kaneskiUiaAs felől érdeklődön, így válaszolt,: — Nincs bakancs, ha ez esetleg nem -etszik, hagy­ja wl a gazdaságot ! így nem szabad beszélni a dol­gozókkal. Inkább többet kellene foglalkozni velük. A népnevelő- munka akkor folyt csak, ami­kor elmentek azokhoz a dolgo­zókhoz, akik önkényesen el­hagyták a gazdaságot és igye­keztek meggyőzni öket helyte­len magatartásukról. Az üzemi pártszerveze- azonban az ujób- b; időben teljesen elhanyagolta a felvilágosító munkát. Raga- dics János Uáemi párttUkár ál­landóan húzza-halasz[ja a pári- taggyűlés meglátását, a Pár- tagok pedig nem foglalkoznak a gazdaság dolgozóival. Súlyos kárt okoznak a lógósok Bizony eddig a dolgozók nem nagyon mondták meg a magu­két a kötelességmulasztóknak. Azonban most már ők is rájöt­tek, hogy milyen súlyos káro. kat okoz a lusták és a lógósok viselkedése Ezért kell az üzemi pártszervezetnek megjavítania a munkáját. Az üzem vezetősége s a becsületes dolgozók pedig az üzemi pártszervezet irányítása mellett együttesen, keményen lépjenek fel az ilyenek eilen és javísák meg a munkafegyelmei, —- mert a lemaradást Csak így tudja behozni a gazdaság. Eloi •e sí példamutatók nyomán a községi begyűjtési ienck maradéktalan teljesítéséért ! MADARAS: Bartos Sándor 4 holdas kisPnraszt kenyérgabo- nabeadásá. 678, takarmány ga­bonát 100, kukoricát, 4S6, a napraforgó) 200, a burgonyát 110 százalékban teijesi.eiie. KELSO SZENTI VAN: Ságod: Balázs 5 holdas guzd,, kenyér gabonából 200, kukoricából 270, napraforgóból és burgo­nyából 120 százalékban lett eleget, beadási kötelezet Ságé­nak. BOROTA:. SaSs Imre 6 holdas dolgozó paraszt; kenyérgabona. bó[ 207, takarmányból 672. kukoricából 244. napraforgó­ból 158, burgonyából 100 szá zalékot (eljesíiett­HuN^rnNTMlKLOS; Ráca IS;- ván 16 holdas középparaszt kenyérgabonabeadását 176, a takarmányt 115, a kukoricát 202, a napraforgót 144 száza­lékban rendezte RAJOS: Falus; Lajos 5 holdas gazda kenyérgabonából, kuko­ricából, napraforgóból, burgo­nyából 200—200 százalékban rendez:® tnrlozásá; a níp ál- la-n^val v-®n. KARTA: Gyurgyő Mihály 8, Ei:er Jáncs 7. Kós« M:h.vy 6 láz:! a kukoricára kö)ij,tak szállíiási szerződést. A Nagy Október előestéjén... 1917 október 7-én Lenin visszatérj Pétérvárra. Másnap találkozott Sztálinnal, Négy órát töltöttek ismét együtt. — Sztálin beszámolt Vlagyimir Jljicsnek a felkelés előkészületeiről. Október 10-én este, háromhónapi szünet után, először ment el Lenin a Párt Központi Bizottságának ülésére. Ezen a® estén viharos idő volt. Hideg eső zuhogott, csap­kodott a szél, földig hajoltak a csupasz fák és a házak ablakai­hoz ütödíek. Nyirkos sötét volt. Olyan sötét, hogy az ember alig látott néhány lépésnyire. A néhány járókelő közül, akik azon az estén a Karpovk/j- folyó partján ödöngtek, aligha hitte egy is, hogy a 32. számú házban bolsevik gyűlés fo.yik, amelynek éppen most elfogadott határozata megváltoztatja az emberiség egész történelmét. Lenin a szoba sarkában ült, kis asztalnál, a kályha mellett. Ősz parókát viselt, mint mindig ezekben a napokban. Mellette ült Sztálin és Szverdlov. Ekkor felszólalt Lenin és megkezdte beszédét. Csodálatos beszéd volt. Mint hadvezér a döntő ütközet előestéjén, úgy mérte fel azokat az erőket, amelyekre a boisevikok támaszkodhattak. Ki­mondta, hogyan kell a népi erőket elosztani, hol kell bevetni a küzdelembe, hogy a győzelem kivívható legyen, Forradalmár, hadvezér és tanító beszéde volt ez. Lenin be­szélt és mindenkinek az volt az érzése, hogy nem egy ember hangját hallják, hanem egy sokmilliós nép szívverését, s azon át legmélyebb vágyai*, törhetetlen akaratát. A Központi Bizottság egyetértett Leninnel: ütött a felkelés órája. Mégis akadtak ketten, akik felszólaltak Lenin terve el­len, A köt gyáva áruló: Zinovjev és Kamenyev vote. Ezek q3 emberek csupán megjátszották a forradalmárt, valójában a kapi­talisták titkos segítőtársaJ voltak. — Várni kell a felkeléssel! — ismételte Zinovjev és Kame­nyev. Lenin és Sztálin visszautasította az árulók ellenvetéseit. A Központi Bizottság Lenin javaslatát fogadta el. Éjfélre járt, az idő, amikor Lenin, Sztálin és több más elv- ' társ beszéde után bezárták az ülést és a Központi Bizottság tagjai egyenként szétoszlottak. Odakünn még zuhogott az eső, ugyanolyan hideg és sötét volt, mint amakelötte. Köröskörül senki, egy ablakból sem szű­rődött ki fény, mindenki aludt. Senki sem tudta sem a városban, sem bárhol a világon, hogy a bolsevikok az éjjel, elhatároziák a felkelést és megnyitották az emberiség történelmének legdöntőbb fejezetét. A Központi Bizottság legközelebbi ülésén — október 16-án — megállapították a felkelés időpontját. A felkelés vezetésére pártközpontot választatlak Sztálinnal az élén. Tagjai között volt Szverdlov, Dzerzsinszkij és Tjrickij, A pártközpont left a pétervári tanács forradalmi harci bi­zottságának vezető szerve. A forradalmi harci bizottságnak kellett megvalósítani a boi- sevikok által elfogadott felkelési tervet, ez a bizottság irányítot­ta a mozgalmat. (Részlet Szavejjev: „Roham a Téli Palota ellen” c könyvéből.) Újabb felszabadított községek: Kisk unm aj sa, Felsőszen t iv án, Dávod és Madaras A megyében az eddig felsza­badított községekhez a heti ki­értékelés után újabb négy köz­ség csatlakozott: Kiskunmajsa, Fe-lsőszentiván. Dávod és Mada­ras. A burgonya szabadpiac for­galma terén felszabadult-. Felsö- szentiván, Dávod és Bdcsborsód. Dávodról és Felsöszentivánról a felszabadi; ást követő napon mintegy 60 kocsi indult el fel­•díszítve és megrakva kukoricá­val a bajai piacra. A dávodi dolgozó parasztok megfogadiák, hogy Sztálin elv­tára születésnapjára: december 21-re baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket is túlteljesí­tik. ÖRÖMMEL VISZIK a kunmadarasi dolgozó parasztok a felesleges terményeiket a szabadpiacra A szabadpiac kedvezményét elérő kunadacsi dolgozó parasz­tok örömmel viszik felesleges ■ erményüket a piacra. Jó munkát végeztek, teljesí­tették a tervet, harcoltak a be­adás; köteleze|rség nmradékta- tan végrehajtásával az ö;éves Iérvért, a békéért. Ebben a munkában a kötelességteljesiiés- bgn példamutatóan elöljár Sipo$ János 9 holdas mintagazda, akj nemcsak 200 százalékra teljesí­tette gabonabeadásá), hanem a kukoricaelőirányzatát 180 szá­zalékra teljesí e.tc, az őszi mun. káját már elvégezte. Szorosan felzárkózik Kusiár Lajos 8 holdas dolgozó paraszt, aki 100 kilogramm helyet) 150 kilogramm kukoricát adott be, Zr'Lnyi József 15 holdas közép­paraszt 225 százalékra teljesí­tette kukoricabeadási kötelezett­ségét. A törvény iráni való becsület­ről 10(1 tanúságot ifj. Körösi Sándor 7 holdas dolgozó pa­raszt, akl 100 kilogramm helyett 150 ul-ogramm kukorica) adóit be. Előljárnak még példamutató­an a hazafias köielegeRsög tel­jesítésben Bakó Jsiván H hol­das. Bazcsik István 11 holdas dolgozó parasztok, akik 50 szá­zalékkal túlteljesítették beadási kötelezettségüket, ezzel hozzá­járultak a község jó eredményé­hez. Ordas község jelenti: befejezte as őszi vetést és leiaharítést Megyei Tanács elnökének: KECSKEMÉT Üdvözletünket küldjük Ordas község dolgozó parasztsága ne­vében, a minisztertanács hadára­Zalának végrehajtása alkalmá­ból. A búza, rozs és őj®iárpa veté­sét, a kukoricatörésf és napra- forgószcdé;&t elvégeztük. Jó munkával bizonyítjuk bé- keakaratunkat, ígérjük, hogy to­vábbra is ezzel építjük a szocia­lizmust! A község dolgozó parasztsága nevében: SZABO GYULÁKÉ, tanácselnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom