1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)
KECSKEMÉTI JÁRÁS
századosi rangban a repülőtéren. A forradalom alatt október 26-a és 29-e között a reptér előtti utat ellenőrző különítmény parancsnoka volt. Október 30-án tagja lett a katonai forradalmi tanács vezetőségének, részt vett a Katona József Rádió működtetésében. Tárgyalásokat folytatott a 3. hadtest katonai tanácsával, megegyeztek, hogy szovjet támadás esetén kölcsönösen támogatják egymást. Szoros kapcsolatot tartott más civil forradalmi szervezetekkel is, igyekezett népszerűsíteni a katonai tanácsot. November 1jén részt vett a repülőtéren lévő elhárító tisztek és polgári ávósok letartóztatásában is. Ugyanezen a napon szovjet küldöttséggel is tárgyalt. November 4-én a Dunántúlra akart menni, hogy csatlakozzon az ellenállókhoz, végül Füzesgyarmatra ment a szüleihez. Mikor visszatért Kecskemétre, letartóztatták, majd Debrecenbe szállították. 1956. november végén leszerelték, 1957. február 21-én letartóztatták. A Szegedi Katonai Bíróság 1957. július 31-én 10 év börtönre, lefokozásra, vagyona l A részének elkobzására és 5 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 1957. augusztus 30-án 6 év börtönre, lefokozásra, teljes vagyonelkobzásra és 5 év jogvesztésre változtatta a büntetését. Rakó István dr.: 1911. augusztus 13-án született Dorogon. Anyja neve Juhász Mária. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Rákospalotán végezte, majd előbb református teológiát, utána a bölcsészkaron a magyar-történelem-földrajz szakot, végül a Kecskeméti Jogakadémiát végezte el. A pécsi egyetem jogi karán doktorált 1941-ben. Szolnokon és Makón mint tanfelügyelői fogalmazó dolgozott, utána pedig rendőr századosnak állt, a makói rendőrség bűnügyi osztályát vezette egy évig. 1947-től a Kecskeméti Tanfelügyelőség tanügyi titkára, majd mikor ez átalakult a megyei tanács oktatási osztályává, tanfelügyelő lett. 1951-től a Jókai Mór Általános Iskola tanára volt. 1947-1951 között párttag volt. Munkahelyén szakszervezeti tevékenységet is folytatott, ezenkívül futballbíróként is tevékenykedett. A forradalom alatt tagja lett a Pedagógus Forradalmi Tanácsnak. November 4-e után részt vett a Kocher László elleni petíció megírásában dr. Búzás Jánossal és Szabó Józsefnével együtt. Kocher László, a megyei tanács vb egyik elnökhelyettese, november 6-án a pedagógusokat tette felelőssé a forradalom kirobbanásáért, és minősíthetetlen hangon támadta a tanárokat. A pedagógus-szakszervezet követelte Kocher eltávolítását a tanács vezetőségéből. Az ügy meglehetősen nagy port vert fel Kecskeméten, nagy jelentőséggel bírt érzelmileg és szimbolikusan is, az egyik erőpróba volt a kommunista hatalom és a forradalom mellett kitartók között. A petíciót 42 tanár írta alá, és egy öttagú küldöttség vitte el 1956. november 19-én Tóth Ferencnek, a megyei tanács oktatási osztálya vezetőjének, illetve Dallos Ferencnek, a vb elnökének. A küldöttségnek Rakó Istvánon kívül tagja volt dr. Orosz László, Vécsy György, Lőrincz Béla és dr. Búzás János is. Rakó István tagja lett a Kocher elleni panaszt kivizsgáló tanácsi bizottságnak is, dr. Bodóczki László, a megyei bíróság elnöke és Csenky Ferenc, a közalkalmazotti szakszervezet elnökének társaságában. 1956. november 26-án a pedagógus
