1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

nagygyűlésen a pedagógus-szakszervezet városi elnökének választották, ezt azonban nem fogadta el. December l-jén a Cifra palotában, a területi munkástanács alakuló gyűlésén felszólalt, melyben hangoztatta, hogy a tanárok büszkék az ifjúságra, hisz ők nevelték beléjük a hazaszeretetet. Kérte a munkásság támogatását a további munkához. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. december 6-án 6 hónap felfüggesztett börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1959. november 24-én megszüntette ellene az eljárást. Rákossy Árpád dr.: Felsőcsernátonon (Románia) született 1902. február 10-én. Anyja neve Mátis Amália. Sokgyermekes székely parasztcsalád tagja, a gimnáziumot Kezdi vásárhelyen végezte. 1919-ben jött Magyarországra, saját erejéből végezte el a jogi egyetemet. 1930-37 között az FKgP tagja volt. A revízió után Kézdivásárhelyen volt járásbíró. A háború végén szovjet fogságba esett. 1948-ban ismét áttelepült Magyarországra, Kecskeméten lett bíró. Ekkor rövid ideig tagja volt az SZDP-nek, de 1948 áprilisában, az egyesülés után kizárták. 1950-ben felmentette jogos önvédelem indokával id. Kovács Balázst, aki még 1944-ben megölt egy tanyájukra behatoló, és erőszakoskodó szovjet katonát. Ezért 1950. november 20-án Rákossy Árpádot letartóztatták. Először 4 év 6 hónapot kapott népellenes bűntett vádjával, amit a fellebbvitel során 6 évre súlyosbítottak. Egyébként a felmentő ítéletben részes valamennyi bírót, ügyészt, ügyvédet elítélték, id. Kovács Balázst kivégezték. 1956. február 20-án szabadult, és az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban helyezkedett el mint szénraktárvezető. A forradalom kitörésekor Budapestre akart utazni, hogy rehabilitálását kérje, de csak Soroksárig tudott eljutni. Itt tartózkodott október 28-ig, amikor gyalog hazaindult, október 30-án ért Kecskemétre. A konzervgyárban a munkástanács fegyelmi bizottságának vezetője, majd vállalati jogász lett. November 2-án felhívást adott közre a helyi lapokban a Politikai Foglyok Szövetségének megalakítása érdekében. November végén aláírásokat gyűjtött a letartóztatott B. Hajagos Károly szabadon bocsátása érdekében. 1958. október 12-én letartóztatták. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1959. február 27-én 4 év börtönre, 1000 Ft vagyonelkobzásra és 5 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1959. szeptember 7-én 2 év 2 hónap börtönre, 500 Ft vagyonelkobzásra és 3 év jogvesztésre enyhítette a büntetését. Rékási Béláné (Takaró Ilona): Orgoványon született 1912. június 20-án. Anyja neve Müller Katalin. Iskolai végzettsége 4 elemi. Idénymunkás volt az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban. 1944-45-ben tagja volt az MKPnek, ahonnan önként kilépett. A forradalom alatt és később is sértegette a kommunistákat. 1958. december 11-én letartóztatták. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. december 23-án 6 hónap börtönre ítélte. Révész László dr.: Kecskeméten született 1898-ban. Anyja neve Muraközi Judit. Jogi egyetemet végzett, ügyvédként dolgozott. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője volt. A forradalom kitörése után irányította a