Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - a) A „Cserepesekről" általában

épület kibővítése céljából elhatározta a város, hogy a szomszédos, az utcavonalból kiálló, Gömöri József vaskereskedő házát és telkét megszerzi. Ez négy év múlva, 1820-ban meg is történt, s a környezet további rendezését a „Regulatióban munkálkodó Deputációra" (Szabályozó küldöttség) bízták.

108 A vendégfogadót időről-időre azok a bérlők üzemeltették, akik a licitálások alkalmával a legtöbb bérleti díjat megajánlották. 1839ben Böhm József volt a bérlő, aki saját költségén emeletesre építtette az „Aranysas" fogadót, s ennek fejében hat évig haszonbér fizetése nélkül használhatta. Az emeletráépítés kivitelezője Cseh József helybeli kőművesmester volt.

109 Még egy érdekes művelődéstörténeti esemény fűződik a „Cserepesekhez". Falai között pihente ki fáradalmait a jogakadémiai tanulmányainak megkezdésére Kecskemétre érkező Jókai Mór, 1842ben.

110 A szabadságharc leverése utáni önkényuralom Kecskeméten is éreztette hatását. Az 1850-ben kibocsátott új ideiglenes közigazgatási rendelet már önmagában megszüntette, de az 1851-ben a városba telepített Pest-Solt megyei Hivatal, vagyis a Megyehatóság pedig eleve lehetetlenné tette a város önkormányzati függetlenségét. A megyeszékhellyé lett Kecskemétre nyilvánvalóan még több hivatal is települt. Létesült itt szolgabírói hivatal, megyei törvényszék és csendőr—szárnyparancsnokság is.

111 A Pest—Solt megyei Hivatal itteni letelepedése miatt, a Cserepes, vagy hivatalos nevén az „Aranysas" vendégfogadó befejezte eddigi tevékenységét. Az egész épületet — megfelelő átalakítás után 112 — a Megyehatóság foglalta el. Az épülethez ebben a szerepkörében is érdekes esemény fűződik. Ez összefüggésben áll Ferenc József és Erzsébet császárné má108. Kivonatok a Városi Tanács jegyzőkönyveiből: 1665-1872. év, 1839 szept. 1-i bejegyzés. 109. Tanácsi jegyzőkönyv: 1816. július 29. (612. old.) Tanácsi jegyzőkönyv: 1820 május 26. (222. old.) 110. HELTAI Nándor — JUHÁSZ István: Kecskemét (Panoráma. Magyar városok sorozat, 62. oldal.) 111. DR. BALÁZSFALVI KISS Barnabás: Kecskemét th jogú város c. fejezet. PestPilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. (Bp. 1939.) 22. oldal. 112. Közgyűlési jk: 1861. évi I. kötet 39. tétel.