Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - a) A „Cserepesekről" általában

sodik magyarországi körútjával. A fejedelmi pár 1857. május 24-én jelzett érkezésére már hónapokkal előbb készülődött a város. Természetesen ezúttal csak az ún. „Cserepesben" végzett előkészületekről számolunk be. Itt, a Megyehatóság székházában tervezték a magas vendégek pihenőhelyét, ezért az épület három szobáját pazar pompával rendezték be. Bebútorozását nem ismerjük, de tudjuk, hogy előzőleg pesti szobafestők lefestették a szobákat, padozataikat bíborszőnyegekkel, szőnyegpapírokkal takarták. Esetleges átöltözködéshez 4 spanyolfal állt a szobákban. Gyümölccsel, süteménnyel való kínáláshoz angol porcelánokat, ezüst tálcákat, ezüst kosarakat vásároltak. Itt, a Megyehatóság épületében kialakított termekben két órán át tartózkodott a császári pár. Ezalatt fogadták a megyei hivatalok vezetőit, a megyei nemességet, a megyei főpapokat, lelkészeket, a város főbb tisztviselőit stb. Ezután a császár meglátogatta az épületben székelő Megyehatósági és Törvényszéki helyiségeket. Átment a szomszédos csendőrlaktanyába, meglátogatták még a Piaristák gimnáziumát, s ezután 113 folytatták országos kőrútjukat. A Megyehatóság 1860 végén történt feloszlatásával, 1861. február 1-én, a „Cserepes" néven emlegetett épület ismét városi rendelkezés alá került, bár Pest megye törvényszéke 1868. október 1-éig az épületben maradt. Az épület további hasznosítását illetően a város közgyűlése arra a megállapításra jutott, hogy Kecskemétnek a vasúthálózatba való bekapcsolódása után megszűnt az itt áthaladó Pest-Szeged kereskedelmi út fontos állomását jelentő szerepköre. Ebből következik, hogy az egykori „Aranysas"-nak ismét vendégfogadóvá alakítása aligha lenne hasznot hozó vállalkozás. Különösen ronthatja az esélyeit az a körülmény, hogy időközben egy magánpolgár (id. Beretvás Pál) által 1858-ban épített vendégfogadó az átutazók igényeinek kielégítésére tökéletesen megfelelt. Fentiek mellett már az is régen ismert tény, hogy az 1746-ban épített, s többször bővített városháza, a megduplázott lakosság számával arányosan növekvő hivatali apparátus elhelyezésére nemcsak alkalmatlan, hanem elavult szerkezetei miatt veszélyes is. 113. BALLÁ János jegyzetei. 999. oldal. Közgyűlési jk.: 1857. június 2. (232. tétel).