Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

A piarista gimnázium színjátszása az iff50—

es évektől napjainkig Köztudott, hogy az államosítás, majd az állam és az egyház közti megegyezés után visszakaphattuk — bizonyos korlátozásokkal — a kecskeméti /és budapesti/ piarista intézetben való tanitómunkánk lehetőségét és jogát. Az egykori teljesen a mi birtokunkban lévő gimnáziumi épületnek a templom Télé eső részét kaptuk meg, s ugyanezen épület másik felébe a Jókai Mór általános iskola került. Ugyancsak osztozik az épületben a Dolgozók önálló Általános Iskolája és Gimnáziuma. E három intézmény egyformán magáénak mondja az épületben lévő dísztermet. A templomban tartandó kifejezetten egyházi szereplések mellett továbbra is a díszteremben tartottuk a karácsonyi ünnepeket, valamint az 1970—ig divatozó és sokak által ma is kedves emlékként föl—fölhozott pidrbdlakat. A főként farsang tájt rendezett diákbál táncos mulatságát minden évben első részként kultúrműsor előzte meg. Érdekes módon nemigen volt a bemutatott darabok közt piarista szerzőtől való alkotás, hacsak maguk a diákok nem szerkesztettek és adtak elő olykor igen leleményes, de lehetőleg azért senkit meg nem bántó tanárparodizáló jelenetet. Viszont többször nyúltak Moliére rövidebb darabjaihoz /pl. Scapin furfangjai/, és nagy élvezettel játszották el a piarista diákok. Az ötvenes években és a hatvanas évek elején a betanítással, rendezéssel foglalkozó piarista tanárok közül BenkŐ Andort, a korán elhunyt Forrai Istvánt, valamint a már rend- és irodalomtörténészként megismert dr. Jeleníts Istvánt érdemes említenünk. A 00—

as évek közepétől a 70—

es évek közepéig terjedő időszak szcenikai aranykornak számit a piarista gimnázium színtörténetében. Időközben megszűnt ugyan a píárbál közkedvelt szereplési fóruma, de az ekkoriban virágzó Irodalmi Színpad játszói bőven megmutathatták tudásukat, tehetségüket máskor és máshol: a karácsonyi ünnepélyek pásztorjátékain kívül főként a diákság november végi Kalazanci—ünnepségén. A dr. Lukács László és Takáts Ervin irányította Irodalmi Színpad elsősorban modernebb és világi szerzőktől vett darabokkal rukkolt ki. Babitstól a Jónás könyvét szavalókórus—szerű megformálásban épp oly sikerrel mutatták be Budapesten és másutt is, mint pl. Sánta Ferenc Húsz órájának egyik igen nagyszerűen dramatizált részletét. A jól megszervezett együttes 1975—ben a balassagyarmati Mikszáth Kálmán irodalmi színpadi napokon /országos vetélkedő volt ez, amelyen felnőtt társulatok is jelen voltak/ 3. helyezést ért el. Itthoni kifejezetten piarista vonatkozású színpadi játékai közül a legkimagaslóbb éppen