Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL
Az 1949. évi költségvetésben a Csipkeház részére 5900 Ft volt előirányozva. „Ugyanezen rovaton eredetileg még 2000. forint volt előirányozva képzőművészeti célokra is, azonban ezen tételt a tárcaközi bizottság a helyszíni tárgyalás alkalmával egészben törölte"- jelentette Kácsor Mihály helyettes polgármester a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének 1949 májusában. 52 A számvevőségi főnök 1949 júliusában a következőkről számolt be: „...bejelentem, hogy Nagy Czirok László anyakönyvvezetőtől nyert szóbeli értesülés szerint a Budapestre felvitt csipkekollekciót értékesíteni nem lehetett. Ugyancsak nevezett közölte, hogy a csipke értékesítéséhez jelenleg sok reményt fűzni nem lehet. Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy a csipkeüzemnél jelenleg 1.577.96 forint túlfizetés, illetve többletkiadás már is mutatkozik, a további túlkiadás elkerülése végett javaslom a csipkeüzem ideiglenes szüneteltetését haladéktalanul elrendelni, mert a további többkiadásért a felelősséget nem vállalhatom. Egyben kérem, hogy a csipke értékesítését újból esetleg más formában vagy alapon megkísérelni szíveskedjék, mert ennek sikerre vezetése esetén az üzem újból megindítható lesz." 5 A pénzhiány és az érdektelenség folyományaként Horváth István polgármester a városi tanács július 29-i határozata alapján átmenetileg szüneteltette a Csipkeüzem működését. 54 A háború után Markovits Mária a feldúlt Csipkeház helyett saját házában varrta a halasi csipkét. A nélkülözés, a hiányos táplálkozás, az átfagyoskodott telek, a nehéz testi munka, amelyhez nem szokott, évről évre az utolsó erejét is felemésztették. Mire a felelős vezetők rádöbbentek, hogy mi történt vele és versengve siettek segítségére, már késő volt. Úgy látszott, hogy csupán hetek kérdése, hogy mikor foglalhatja el helyét az ismét megnyíló Csipkeházban, amikor 1954-ben, hetvenkét éves korában elhunyt. 55 A kommunista időszak legjelentősebb állami megrendelésének számított az 1950-ben, Sztálin születésnapjára készült, 150 cm átmérőjű, és az 1952-ben Rákosi Mátyás 60. születésnapjára rendelt 80 cm átmérőjű terítő. Tóth Béla 56 az akkor újra Halason tanító rajztanár az 1950-es években készült terveinél gyakran merít tanára, Stepanek Ernő, Tar Antal 57 és más tervezők motívumkincséből. Ennek oka, amint ezt Tóth Béla közléséből tudjuk, hogy sokszor a megrendelt tervek elkészítéséhez nem adtak elegendő időt, például a Sztálin-csipke megtervezésére mindössze egy éjszaka állt rendelkezésére. 58 52 BKMÖL Kkh. R. XXII. 201. Az 5404/1949. alapszám alatt található 7271/1949. sz. irat. 53 Uo. A 10 071/1949. alapszám alatt található 10 951 sz. irat. 54 Uo. 55 JANÓ Ákos-VORÁK József, 2004. 90. o. 56 Tóth Béla (1910-1996) rajztanár, festő, református lelkész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1934 és 1945 között a kiskunhalasi református gimnázium tanára lett. Stepanek Ernő utódaként a Csipkeház művészeti irányítását végezte, sok csipke tervét készítette el. (Forrás: SZAKÁL Aurél (szerk.), 2002. 243. o.) 57 Tar Antal ( 1891—?) csipketervező, iparművész. A halasi református gimnáziumban Dékáni Árpád tanítványa volt. Budapesten az országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola textil szakán tanult 1908-1911 között. 1910-től ismertek halasi csipke tervei. Korai csipkéi a szecesszió jegyében készültek. Az 1930-as években ismét szép csipkéket tervezett, 1935-ben az Országos Iparművészeti Társulat tervpályázatán első díjat nyert. Munkája 1940-ben szerepelt a Nemzetközi Iparművészeti kiállításon, Milánóban. (Forrás: SZAKAL Aurél (szerk.), 2002., 239. o.) 58 LÁSZLÓ Emőke-PÁSZTOR Emese-SZAKÁL Aurél, 1996. 29.0.
