Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

A Háziipari és Népművészeti Szövetkezet Országos Szövetsége (HISZÖV) a hatáskörébe utalt Csipkeházat csak 1954-re tudta üzemképes állapotban újra átadni rendeltetésének. 1955-től a Csipkeház új elnöke Reile Gézáné, az újra készülő halasi csipke művészi színvonalának emelése érdekében a megmaradt mintakincs további bővítését tűzte ki célul. A HISZÖV támogatásával megvásárolta Markovits Mária hagyatékát és irányításával megkezdték a hagyaték és a Csipkeház terv- és csipkeanyagának törzskönyvezését. Ezzel egyidejűleg ismét bevezették a védjegy használatát is. Az újjászervezett Országos Háziipari Szövetség 1957 júniusában adta át a rendbe hozott és ismét berendezett Csipkeházat a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezetnek. Ekkor avatták fel Markovits Mária emléktábláját is. A szövetkezet azonban nem csak csipkevarrókat foglalkoztatott, hanem sokféle háziipari, ruházati cikket is készített. Szintén a fennmaradás érdekében, a Csipkeház utódjaként működő Háziipari Szövetkezet 1957-ben 542 főre emelte tagjainak létszámát és a halasi csipkekészítés mellett Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Jánoshalmán és Kecelen is részlegeket létesített, ahol bedolgozói rendszerben hímzett ruhák, kötények, bébiruhák, kesztyűk készítésével egészítette ki tevékenységét.

5 Az 1990-es évek elején megszűnt a halasi csipke varrásával is foglalkozó Háziipari Szövetkezet, a Csipkeház léte is veszélyben forgott. Ezt követően viszont megkezdődött a csipkevarrás új fellendülése. 1992-ben Kiskunhalas Város Önkormányzata létrehozta a Halasi Csipke Alapítványt, mely a halasi csipke hazai népszerűsítését, értékesítését tűzte ki céljául. 1994 végén több éves munkával sikerült a felszámolási eljárásból kimenteni a város számára a Csipkeházat. 1994. augusztus 20-án felavatták Barth Károly Csipkevarrók című szobrát a Csipkeház bejáratánál, emléket állítva ezzel Dékáni Árpádnak és Markovits Máriának. A Csipkeházat 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővítették. Az ívelt bordázatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen integrálták a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi tájház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették.

60 A halasi csipkét a kilencvenes évektől ismét használják reprezentatív célokra, különleges ajándékként. 1996 szeptemberében II. János Pál pápa kapta ajándékul a „Koronázási palást" csipketerítőt,

61 a 2001. évtől pedig Kiskunhalas város önkormányzata a díszpolgár és a Pro Urbe címekhez a Bródi Mária csipketervező által tervezett díszpolgári és városért csipkét adományozza kitüntetettjeinek. * A csipketervek megvalósulásához nélkülözhetetlen a csipkevarrók nagy türelmet és figyelmet igénylő munkája. Az elmúlt száz évből mintegy 200 csipkevarrót ismerünk név szerint. Napjainkban 15 lány és asszony varrja a különleges csipkét. Félévi tanulás után 4-5 év gyakorlás kell a biztos tudáshoz. A 15 csipkevarró napi nyolc órát dolgozva kb. 40 dekagramm csipkét varr meg évente. Erre szokták mondani: drágább az aranynál.

62 LÁSZLÓ Emőke-PÁSZTOR Emese-SZAKÁL Aurél, 1996. 29-30. o. SZŰCS Károly-SZAKÁL Aurél, 2001. 57. o. Uo. 34-35.0. SZAKÁL Aurél, 2002. 255. o.