Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

létben lévő anyaiskola (Debrecen, Sárospatak, Pápa) közé számította a kecskeméti főiskolát. 1831 és 1836 között négy főiskolai tanszéket létesítettek bölcsészeti, hittudományi és jogi szakon. A négy tanár közül hármat Kecskemét, egyet a superintendentia terhére alkalmaztak. A jogtudományi szakra Vállaji Sipos Imrét hívták meg 1835-ben, majd 1836-ban rendes jogtanárrá nevezték ki.

3 A református jogakadémia növendéke volt Gyenes Ferenc, 1848-ban kecskeméti tiszti ügyész,

34 de az író Jókai Mór is. A helyi értelmiség néhány csoportját kétségtelenül jól meg lehet határozni. Számszerűen is jól behatárolhatók az ügyvédek, akik a jogszolgáltatáson túl mind a közigazgatásban, mind a helyi önkormányzatban tevékenyen részt vállaltak. Róluk szólva semmiképpen sem szabad csak a szűkebb értelemben vett több mint hatvan ügyvédi munkát végző személyre gondolni, hisz a református jogakadémia működése révén egyre több olyan jogi végzettségű személy volt a városban, akik ismereteik ellenére nem ezen a pályán dolgoztak. Gondolnunk kell a jelentős számú zugprókátorra is, akikkel meggyült a baja a magisztrátusnak és a hivatásos ügyvédeknek is. A városi ügyészség tagjai is jelentős szerepet játszottak a városi értelmiségben, magasan iskolázottak voltak és csaknem kivétel nélkül mind kifejtettek valamilyen művészeti, tudományos tevékenységet. Szomor Máté színmüírással foglalkozott, Csányi János több témából is figyelemre méltó elemzéseket, cikkeket, leírásokat publikált Kecskemét akkori állapotáról az országos lapokban. A város társadalmi s gazdasági viszonyainak jó megfigyelője és részben szervezője is volt Simonyi János fiskális is, akit népszerűsége 1848-ban országos képviselői mandátumhoz juttatott. Nem árt hangsúlyozni, hogy ezekben az évtizedekben a város tisztviselői komolyan vették értelmiségi elhivatottságukat, és sokan szakmai munkájukon túlmenően széles körű tevékenységet folytattak az általuk képviselt tudományok ismereteinek terjesztésében és népszerűsítésében.

35 A fiskálisokról kevés adatunk maradt fenn, elsősorban azokat érdemes kiemelni, akik valamilyen szempontból jelentősekké váltak Kecskemét történetében. A legtöbbet Katona József személyén keresztül tudhatunk meg az ügyészi életről. Katona ügyészi karrierje ugyanakkor sok esetben ellentmond a szokásosan bejárt hivatali életútnak, hiszen alacsonyabb társadalmi rétegből érkezett, az apának komoly áldozatot jelentett, hogy fiát kitaníttassa. Katona életében nem játszódott le a városi tisztségviselők körében törvényszerűen gyakori tisztségváltás folyamata sem, mindvégig megmaradt városi ügyésznek. V/2. Kecskemét történetének meghatározó ügyészei A város első fiskálisa Hanus János például már az ügyészi tisztség megjelenése előtt részt vett a város ügyeinek irányításában (meghatározott tisztség nélkül),

36 majd 1796-ban tanácsnokká választották. Öt évig volt tanácsnok. 180l-l802-ben borbírói tisztséget töltött be. 1809-ben bekövetkezett haláláig a városvezetés megbecsült tagja maradt. 7 33 BÁLINTNÉ MIKES Katalin, 1983. 15. 34 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 103. 35 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002. 551-553. 36 BKMÖL IV. 1510/a. Perceptori Főkönyvek, 1792. 37 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 110.