Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

Szomor Máté, aki Hanus utóda volt, egyedülállóan hosszú ideig töltötte be a fiskálisi tisztséget. Tizenhárom éves tevékenysége alatt jön majd létre a tényleges ügyészi hivatal (1805-ben). Nemesi családból származó, jogvégzett ember volt, aki családfáját 1467-ig vezette vissza. Édesapja szintén ügyészi tisztséget töltött be a megyénél.

38 Érdekesség, hogy a „nagy utódhoz", Katonához hasonlóan színészettel és színmüírással is foglalkozott. 1790-ben Nemes Andrással együtt (aki az úriszéken többször ellenfele mint kecskeméti ügyvéd) tagja lett a Kelemen László igazgatása alatti első magyar színtársulatnak. „Ki-ki saját háza előtt seperjen" című vígjátékát 1790. szeptember 21-én mutatták be Pesten. E darabot még 50 évvel később is játszották „Rontó prókátor" címmel. Pestről hazatérve ügyvéd lett, majd 1796-ban főfiskálissá választották. A kor szokásának megfelelően prókátori tevékenységét fiskálisi tiszte mellett is folytatta.

39 1809-ben hunyt el tisztes vagyont hagyva hátra.

4 ,ßoldog (Bódogh) Antal Úr, az Oskolai Carsusnak és a törvényes praxisnak helyessen lett elvégzése után általunk (magisztrátus) a Helybeli Fiscalatushoz Fiscalisnak kineveztetvén"

41 már 1805-től mint vicefiskális megjelenik a városi tisztségviselők között, Szomor Máté mellett, a frissen megszervezett ügyészi hivatalban. Az újabb tisztség megjelenése mutatja, hogy minden bizonnyal a megszaporodott feladatokat a föfiskális már nem volt képes egyedül ellátni. Boldog hosszú ideig állt a város szolgálatában. 1805-1815 között mint fiskális, majd mint perceptor, főbíró és polgármester tevékenykedett.

42 Egy 1828-ban kelt, a zsellérek, pásztorok elégedetlenségét tanúsító levél szerint nem lehetett túl népszerű a városiak körében: „Ezen levél Nektek szol vérszopó kutyáknak, az ijeneknek mint ti vagytok első föl fuvalkodot, el bízót [főbíró] Boldog Antal i/r"

43

, ennek ellenére sokáig ott találjuk a város vezető hivatalnokai között. Szilágyi Istvánról, aki először Boldog Antal mellett vicefiskális, majd 1817-től ordinális fiskális, nem sokat tudunk, ellenben a vezetése alatt álló hivatalban mint alügyész egy igen érdekes és Kecskemét kulturális életében igen meghatározó személy, Simonyi János „bölcselkedő s jogtudor"** tűnt fel egy rövid időre. Simonyi 1784 decemberében született katolikus iparoscsaládból Kecskeméten. Édesapja szűcsmester volt. Alsóbb iskoláit helyben végezte. Apja iparost akart nevelni fiából, de ő szülői beleegyezés nélkül, otthagyva családját, elment tanulni. Saját erőből és a jóakarók támogatásával tartotta fenn magát iskolái elvégzésének ideje alatt. 1808ban sikerrel tette le a bölcsészdoktori vizsgát, s 1810-ben jogi diplomát szerzett. Ügyvédi oklevelét 1812. november 13-án hirdették ki Kecskemét város tanácsülésén. Harminchárom évesen választották meg az alügyészi tisztségre, 1848-ig a városi tanács tagja volt.

45 Érdemes itt utalni arra, hogy Katona József elődje, Simonyi János fiskális éveken át küzdött azért, hogy a közpénzen megvásárolt, alig néhány tucat nemes érdekében fenntartott hatalmas legelőket felparcellázzák a több ezer szegény paraszt, 38 BKMÖL IV. 1504/y. V. téka, Szomor Máté iratai. 39 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 237. 40 BKMÖL IV. 1504/y. V. téka, Szomor Máté hagyatéka. 41 BKMÖL IV. 1504/c. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1504/c). III. Boldog Antal részére bizonyítvány. 42 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 43. 43 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1992. 44 KISFALUDY Katalin, 1992. 92. 45 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 221.