Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

KEMÉNY JÁNOS Madarász Adeline (Adél) leveleiből 1903-1931

lesz. - S azért megy az ember olyan helyekre ahol effélét remél. - Teozófia !! - ez a szó húzza az embereket. Az ember odamegy - mert én is benn vagyok - s aztán amit talál - hát Istenem, egy csomó teljesen közönséges ember akivel akár a Hangliban vagy a ligeti Wurstliban vagy a Prohászkánál

55 vagy a Petőfi társ.

56 ülésén is találkozhatott volna - emberek a milyenek mindenütt vannak. Aztán lel az ember egy két másmilyent akik nem titkolják hogy egy fene nagy csalódás érte őket ama helyen - s teljesen disquitálva

57 készülnek kilépni a Társulatból - erősen szitkozódva. Ezek miatt megyek én oda. Az egész Teoz. társ.

58 nem olyan érdekes mint az a pár elégedetlen ember akit ott leltem, s aki eljön néha hozzám. Hogy semmi egyéb találni valóm nincs nekem ott - avval tisztában vagyok. /.../ Pénteken ott voltam a felvonuláson.

59 Nem a Soc. dem. munkásnőkkel mentem - (a munkásnő egylet tagja vagyok) - mert ott lettem volna az egyedüli „Úri asszony" - s én nem szeretem a feltűnést - azért inkább a feministák csoportjába mentem - ahol mindenkin tűrhető ruha van. Hát ez hatalmas dolog volt, örülök hogy ott lehettem - mert effélét nem lát az ember gyakran. Iszonyodom minden tolongástól, mitől, - s erre nem is szó az hogy tolongás - az elképzethetlen ami ott volt. De szép volt nagyon. Valami egy óra hosszáig ugyan nem láttam hogy innen testi épségben kerülünk ki - egészen benn voltunk a szónoki emelvény előtt a városháza udvarán - s lehetetlen volt a tömeget tartani. -Se mellett az a nagy csend - hát az valami gyönyörű volt. - De ma se tudom hogy jöttem ki - egyszerre ott ültem negyed magammal a Pilvax egy asztala előtt. /.../ Szeretném ha már tudnám körülbelöl meddig fog még ez az Isten ítélet tartani azt mondják olyanok kiknek tudni kell semmi kilátás. Vigyázzon kérem Magára. Sokszor üdvözli Babiska teozófia (gör.-lat.): vallási-misztikus tan, amely az isten megismerését misztikus intuíció, egyéni kinyilatkoztatás segítségével véli elérni, s a lélekvándorlás tanát hirdeti. Szoros kapcsolatban van az okkultizmussal, a kabalával és a mágiával. Egyik válfaja az antropozófía. Fő képviselői: J. Böhme, E. Swedenborg, H. P. Blavatsky. Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. - Budapest, 1927. április 2.) székesfehérvári püspök, egyházi író és szónok, egyetemi tanár. A MTA-nak 1909-től levelező, 1920-tól rendes tagja, 1926tól a Kisfaludy Társaság is a tagjai sorába választotta. A Katolikus Néppárt egyik alapítója, a magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik szervezője és vezetője. 1920-1922-ben képviselő, majd a Bethlen István vezette Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke volt. Filozófiája misztikus és idealista. A modern természettudományok eredményeit a vallás igazolására próbálta felhasználni. Petőfi Társaság ( 1876-1944) a Petőfi-kultusz ápolására, a szépirodalom és az esztétika fejlesztésére alakult irodalmi egyesület. Az Akadémián és a Kisfaludy Társaságon kívül rekedt írók alapították. Folyóirata a Koszorú. Első elnöke Jókai Mór volt. A 20. században még inkább a maradi törekvések és a dilettantizmus fészke lett. A társaság érdeme a Petőfi Múzeum és a Petőfi Könyvtár létrehozása, disquitatio (lat.): kiábrándulás Teozófiai Társulat: Blavatszkij Helén és Olcott ezredes alapította 1875-ben a teozófia eszméinek tanulmányozására és terjesztésére. A társulat nemzetközi (Theosophical Society), székhelye és központja az indiai Benaresz Adyar város külvárosa, ahol a teozófusok egy kolóniát is építettek. A társulat célja az általános testvéri szeretet hirdetése és gyakorlása, továbbá az emberben rejlő magasabb (lelki) tehetségek fejlesztése. A társaság elnöke 1891-ben bekövetkezett haláláig Blavatszkij Helén volt. Utóda Besant Annie lett, aki egyúttal szerkesztője is a The Theosophist című hivatalos társulati közlönynek. A társulatnak majdnem minden országban működik egy-egy nemzeti alosztálya. A magyar szekciót 1905-ben Cooper Oakley Isabel alapította. Később a szekció vezetője Nádler Róbert lett. Lapja, a Teozófia 1912 óta jelenik meg. Ti. az 1917. június 8-i tüntetésen, ahol mintegy százezer fővárosi lakos tüntetett az általános választójog mellett.