Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

Ezen a napon - február 8-án - terjesztette be az OHB javaslatát a vésztörvényszékekre is. A jobboldal a - békepártiak

48 - azt akarták, hogy a bírákat ne a kormány, hanem a megyék jelöljék ki, így az OHB-nek nem lett volna befolyása a bíróságok összetételére. A többség ezt elvetette. Elvetették azt a békepárti javaslatot is, hogy minden esetben külön-külön határozattal állítsák fel az egyes vésztörvényszéket. Végül február 13-án a ház elfogadta a törvényjavaslatot. (A végrehajtás során 17 vésztörvényszéket állítottak fel.)

49 Február végén még mindig nem zárult le teljesen a távollevő képviselők ügye. Simonyi egyre bátrabban, a radikális képviselők véleményét tükrözően sürgette a távollévők elmarasztalását, helyettük újak választását. Február 26-án a következőket mondta: „... azon egyet teszem hozzá, hogy abból nem csak azon botrány keletkezik, miszerint már az illető népség átlátván azt, hogy képviselő nélkül nem kíván maradni, az elmaradottak helyett másokat akar magának választani, sőt tűretik azon botrány, melly valósággal a hazának árt, t.i. senki sincs, ki ne tudná azt, hogy Pázmándy

50 általment az ellenség táborába, ott keresett kegyelmet, és a' hazát elárulta; hasonlót tudunk Szentkirályiról

51 és többekről. Tehát idejét látom, hogy ezen tárgy holnapra kitűzessék. "

52 Heves harcok után február 27-én elkészült a távollevők listája, igazolási eljárásukat azonban csak március 26-án zárták le. Lemondottnak tekintettek 64 képviselőt, minthogy március l-ig nem jelentek meg Debrecenben, és távollétüket nem igazolták. Olyan, aki itt megjelent, de engedély nélkül távozott, 4 volt. 13 képviselő pedig az engedelmen túl volt távol, ezért nem igazolták őket. (Távolléti összeférhetetlenség címén így 81 mandátum üresedett meg.)

53 A radikális Halász Boldizsár javaslatára a képviselőház 1849. március l-jén 9 tagú bizottságot nevezett ki a kormány számadásainak megvizsgálására. Gorove István, Szacsvay Imre, Dobolyi Sándor, Szaplonczay József, Abonyi István, Demény József, Kubinyi Ferenc, Lónyay Menyhért mellett a kecskeméti Simonyi Jánost is a bizottság tagjává választották. A Kubinyi Ferenc vezette választmánynak feladata az országos zárszámadás felülvizsgálata lett volna, de erre már nem került sor. Sikerült viszont előmozdítaniuk a pénzügyek szabályszerű kezelését. A ház utasítására más gazdasági természetű ügyekkel is foglalkoztak, mint pl. az állami tisztviselők napidíjának megállapítása, vagy a Zichy-féle ingóságok vizsgálata.

54 Március 17-én a Békepárt elérkezettnek látta az időt a baloldal, elsősorban a radikálisok és személy szerint Madarász László elleni támadásra (aki ekkor az OHB rendőrminisztere volt). Végső céljukat, Kossuth háttérbeszorítását addig nem tudták 4 Az ún. Békepárt nem igazán politikai párt volt, csak pártszerü csoportosulás az 1849. évi országgyűlésen. 1848 decemberében körvonalazódott politikájuk, később a forradalomtól egyre hátráló nemesség gyüjtötábora. 1849 márciusától a liberálisok közül egyre többen csatlakoztak a Békepárthoz. Állandó tagságról nem beszélhetünk, számuk változott, 1849 nyaráig egyre növekedett. Vezetői: Kazinczy Gábor, Kovács Lajos, Nyáry Pál, Jókai Mór. JÓNÁS Károly, 1990. 124. 49 BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 82-83. 50 Pázmándy Dénes (ifj.) házelnökről van szó, aki 1849-ben nem ment Debrecenbe, lemondott. 51 Szentkirályi Móricz (1809-1882) 1849-ben meghódolt Windischgrätz előtt. 52 KÖZLÖNY 1849. febr. 28. 40. sz. 53 BEÉR-CSIZMADIA, 1954.45. Az igazolt hiányzók száma 41 volt, köztük Deák Ferenc és Batthyány Lajos, akit január 8-án Pesten letartóztattak. Függőben levőnek tekintették 4 képviselő ügyét, 2-en elhaláloztak. 54 A bizottság vizsgálatairól jelentéseket készített, amiket ki is nyomtattak. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 33.