Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen

elérni, míg a baloldal Kossuth mellett állt. Madarász, a baloldal legaktívabb tagja ellen a Zichy-hagyaték kezelésének formai hibáit rótták fel. (A hazaárulás miatt még 1848. szeptember végén haditörvényszék által elítélt és felakasztott Zichy Ödön gróf értékeit elkobozták, az ezeket szállító egyes ládák pecsétjei megsérültek. Ezt és magát a vagyonelkobzást is Madarász rovására írták.) Kazinczy Gábor interpellációban tiltakozott a vagyonelkobzás és a vagyontárgyak egy részének árverezése ellen. Az OHB utasítására cselekvő Madarász kérésére a képviselőház az előbb említett számadásvizsgáló választmányt bízta meg az ügy kivizsgálásával. A választmány április 5-én adta be jelentését, melyben megállapították, hogy az ingóságokat annak idején egy bizottság összeírta, szakértőkkel megbecsültették, leltár mellett ládákba rakták és lepecsételték. A ládákat az OHB rendeletére átadták a rendőrségnek, és Debrecenbe szállították. Az nem derült ki, hogy a ládák pecsétjei a szállítás és átrakás közben sérültek-e meg. Az sem derült ki, hogy hiányzik-e valami az ékszerek közül, mert a budai leltár nem állt rendelkezésre. A vizsgálat semmi eredményt nem hozott, a Békepárt mégis sikerként könyvelhette el, hogy a hírlapi támadások és gyanúsítgatások miatt Madarász április végén mandátumáról lemondott.

55 Még a Zichy-vagyon első parlamenti vitája után, március 24-én Madarász László, Madarász József, Kállay Ödön, Hatzel Márton, Luzsénszky Pál és Simonyi János felkeresték Kossuthot. Javaslataikat három pontban foglalták össze: 1. Görgeyt állítsák hadbíróság elé. 2. Oszlassa fel Kossuth a képviselőházat. 3. A hatalmat Kossuth mint diktátor vegye át. Kossuth az első pontot nem fogadta el, így a második és harmadik is tárgytalanná vált.

56 Madarászék ebből azt a következtetést vonták le, hogy Kossuth még nem választott a baloldali radikálisok és a Békepárt között. Törekvéseiknek, elképzeléseiknek nyílt formát április 5-én adtak, amikor a képviselők radikális szárnyából és a liberális baloldal egy részéből megalakították a Radical Pártot. Egyes források szerint a párt az országgyűlési képviselők mintegy egyharmadát tömörítette. Vezetői: Újházi László, Irányi Dániel, Szacsvay Imre, Teleki László, Lukács Sándor, Irinyi János, Madarász József. A 123 nevet tartalmazó aláírási íven ott találjuk a két kecskeméti képviselő: Simonyi János (30. a sorban) és Karika János (61. a sorban) nevét is.

57 Ezzel Simonyi és Karika is a baloldali, radikális eszmék mellett kötelezte el magát. A Radical Párt programja a következő volt: 1. Egy és oszthatatlan Magyarország, teljes önállással és függetlenséggel. 2. Magyarországnak demokrata köztársasággá alakítása. 3. E magas célok elérése végett elvetvén minden félrendszabályt, elhatározott bátor politikának követése.

58 Szócsövükként a Márczius Tizenötödike c. lapot és az 1849. február 27-én indított Debreceni Lapok-at használták. Kerülete azonban újra megválasztotta. BEÉR-CSIZMADIA, 1954. 84. MADARÁSZ József, 1883. 222. GRACZA György, 1898. II. kötet 396. Az újjászervezett Radical Párt tagsági ívét a két Madarász nem írta alá. Takács Ferenc szerint legtöbbjükről már lekopott a korábban jellemző harcos kiállás. (Madarász Lászlót kirekesztették maguk közül, akinek politikai helyzetét nagyban befolyásolta a Zichy-gyémántok kezelésével kialakult légkör.) Az új párt elnökévé Újházy Lászlót választották. TAKÁCS Ferenc, 1982. 204-205. GRACZA György, 1898. II. kötet 396.