Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

régtől fogva a Duna mindkét partjára kiterjedt. Az viszont kétségtelen, hogy 1366-ban Tordas és Martonvásár közötti határvita során Pest megyei nemeseket hallgattak ki.

56 így Pest megye közvetlen szomszédjai közé tartozott Fejér megye, amely ugyancsak a Duna mindkét partján jelen volt. Varsány és Taksony térségéből kiindulva Déd (Délegyháza), Szúnyog, Urbő, Kolon (Izsák), Pálmonostora és Pétermonostora nevével jelölhetjük ki a két megyét elválasztó vonalat.

5

' Külön is célszerű kiemelni, hogy nem tartozott ezekben az évszázadokban sem Pest megyéhez, sem Fejérhez Csepel sziget, amelynek ezektől függetlenül szerveződött irányítása volt.

58 Bár rövid szakaszon, de Esztergom megyével is határos volt a XIII. század során a pesti várispánság, mivel településeinek egy kisebb csoportja beékelődött a pilisi erdőispánság és Eszergom megye közé. Pilis megyétől részben a Duna választotta el, de létezett egyéb határ is a két megye között, mivel Pest megyének a Dunántúlon is volt járása. Nemcsak a Bobald birtok, a Kezekuthy birtok, Salmár (Solymár) volt egyaránt Pest megye területén, hanem egy 1398-as oklevél a dömösi prépostságot is Pest megye részeként említi. E korai határok érthetően számottevően módosultak a következő évszázadok során. Természetesen Pest és Nógrád megyék is érintkeztek egymással. Nógrád egykoron jóval délebbre nyúlt a későbbi területeinél. Egyébként még Vác is egykoron Nógrádhoz tartozott. Később Penc és Zsidó (Vácegres) és Macha (Galgamácsa) jelölte a két megye határát. Heves megyével csak rövid szakaszon volt határos Pest megye. Kétségtelen, hogy a Zagyva folyó völgyében Tura és Boldog (Boldogfa, Boldog- asszonyhatvana) települések Pest megyéhez tartoztak. A Külső-Szolnok megyével kapcsolatos határok

59 is sok változáson mentek át.

60 Ez a megye egy időben nyugati irányba terjeszkedett, de a XV-XVI. században Pest megye vett át mind nagyobb területet tőle. Csongrád megyével határos részeinek változásairól források hiányában keveset tudunk. Az kétségtelen, hogy Csongrádhoz tartozónak Pest megyei fó'úr egy időben átmenetileg tiszántúli falvakat csatolt a megyéhez. A Jászságba beékelődött Jánoshida pl. a kiegyezést követő területrendezésig Pest megye része volt. De még kirívóbb enklávék is adódtak: a Békés megyei Dévaványa még a XV. században Heves megyéhez került, és csak 1950-ben (!) csatolták vissza Békés megyéhez. NÉMETHY Artúr, 1955. 1-2. sz. 67. 56

_ HORVÁTH Lajos, 1995. 18-23. J

' 1349-ben Pétermonostora és Pálmonostora Fejér megyei településként szerepel, de korábban Csongrád megyéhez tartoztak. 1359-ben viszont már Pest megye részét alkották. Ezek az adatok is érzékeltetik részben azt, hogy a megyehatárok ekkor még könnyen változtak, másrészt azt, hogy a három megye területe ezeknél a településeknél találkozott. HORVÁTH Lajos, 26-27. 58 HORVÁTH Lajos, 1988. 57-62. Csepel sziget nem tartozott tehát egyik vármegyéhez sem, hanem királyi-királynéi igazgatás alatt állott. 5 Szolnok megye egyik klasszikus példa arra, milyen szeszélyesen alakultak az egyes megyék határai. Egykoron a Pest alatti mezőktől csaknem az ország keleti határáig kíg0 gyózott területe, amely idővel három megyére szakadt. Ennek a megyének kialakulása, határainak későbbi módosulásai egyébként is sok vitát eredményezett történészeink között. KRISTÓ Gyula, 1988. 134-140.