Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

mondták egykoron Kőröst, Hetényegyházát, Szentkirályt, Arpárt, sőt Pálmonostorát és Pétermonostorát is.

61 Tekintettel arra, hogy Pest megye igen közel volt a királyi hatalom különféle központjaihoz, Óbudához, Budához és Visegrádhoz, kezdetben a különféle királyi, királynéi főtisztviselők nagy szerepet kaptak igazgatásának és az itt élő nemesek közötti bíráskodás kialakításában. Míg a nádort bírói teendői az ország különböző pontjaira szólították, az alnádor, akit feladatköre jobban helyhez kötött, úgy látszik nagy figyelmet szentelhetett ennek a megyének és névadó településének. E figyelem idővel vele szembeni különleges jogok megformálásban testesült meg. Ezért az alnádor kéretlen és terhes intézkedéseivel szemben fellépő nagy és kis Pest lakóit az uralkodó 1244-ben azzal a joggal ruházta fel, "hogy a Vice Palatínusnak akaratjuk ellenére körükben megszállni, vagy fölöttük élni, ne szabadjon." Már 1321-ben megtörtént, hogy Debreczeni Dózsa, a nádor elnökölt a megye közgyűlésén, és a későbbi évtizedekben is a nádor hívta össze a közgyűléseket, de annak többirányú elfoglaltsága miatt hol az országbírót, hol a tárnokmestert, hol pedig más udvari tisztségviselőt bíztak meg az elnöki feladattal. A XIV. században viszonylag gyakoriak voltak a nádori és az alnádori közgyűlések. Figyelemre méltó, hogy a XV. században ezek megtartása számottevően ritkult. Ennek fő oka az volt, hogy a hetekre, hónapokra elhúzódó gyűléseken való megjelenés és részvétel a nemesek számára komoly anyagi terhet jelentett. Ezért Mátyás király 1464-es rendelete után inkább váltságdíjat, majd adót fizettek annak érdekében, hogy a közgyűlésektől távol maradhassanak.

62 Pest megye igazgatásában és nemesek feletti bíráskodásban a nádor helyett hosszabb-rövidebb időre meghatározó szerepet kapó különféle udvari főméltóságokkal szemben az 1446-os országgyűlés jelentett e téren számottevő változást, mivel ez elismerte, hogy Pest megyei nemes embert csak a nádornak a vármegyében tartott törvényszékén, illetve közvetlenül a királyi kúriában az országos főbirák előtt lehet beperelni. Bár a gyakorlat ezt az alapelvet többször megsértette, lényegében ez a joguk egészen Mohácsig fennállott. Pest megye ispánjainak jelentős részét a XIV. század elejétől ismerjük. Ezek a Mohács előtti évszázadokban az esetek többségében egyéb, rendszerint magasabb méltóságot is viseltek.

63 A megye első alispánjának neve Sülyi Borsvai Benedek volt, aki 1487-1488-ban egyben budai várnagy feladatait is ellátta.

64 A következő 61 HORVÁTH Lajos, 1995. 24-43. GYÖRFFY György, 1987. I. 181-185. 62 HORVÁTH Lajos, 1995. 95-101. 63 Mivel nem célunk a megyei hivatali apparátus életének, történetének nyomon követése, itt csak a legelső" tisztségviselőit közül említünk néhányat, akiknek működése az önálló megye létét is igazolja. A megyei hivatali szervezet részletesebb bemutatását részben megtette a közelmúltban HORVÁTH Lajos, 1995. 154-155. 64 HORVÁTH Lajos, 1995. 102-106.