Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

tartozó Köncsög és Bócsaszállása (1488) betelepítésére Cherchy Bálint kun kapitány kapott engedélyt.

106 Lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre a Mizse-székról. A későbbi Kiskunság északi részén 1430-ban a rövid életű Kara, majd 1440-tól Mizse nevű szék tűnt fel.

107 Ennek a széknek a keretébe tartozott Szabadszállás (Zombat-), Tatár (Kun) Szentmiklós, Mindszent, Buzgánszállása, Boldogasszonyegyháza, Csengéié telke, Homytka, Belcherkorhány, Kunjakabkorhány, Mámahomoka, Csődörhomoka, Bösztörszállása (1462), Pákaszállás (1472) és Félegyháza (1389) is a fontosabbak közül. Kecskemét nem tartozott ugyan a Kunsághoz, de egy időiben otthont adott egyik kun-széknek. A Kecskemét-szék első említése 1472-ből való ("descensus Othasylysszallas ... ad sédem Kechkemeth pertinentem").

108 Ennek a széknek viszonylag kevés települését ismerjük, és kétségtelen, hogy kezdeti állapotához képest számottevően gyarapodott. Minden bizonnyal ide tartozott Bene (1424), Othasillésszállása (1472), Szentkirályszállás (1488, 1490), Lajosszállás (1491) és Köncsögszállás (1509) is, amely korábban a Halas-szék része volt.

109 Hangsúlyoznunk kell, hogy ennek a széknek sem volt egy formailag rögzített kerete, területe. A Kecskemét-székhez tartoztak még a következő települések is: Bábony (Solt megye területén), Bugaczháza (1451.), Kunszentmiklós (igen gyakran Tatárszentmiklós néven), Belcher-korban (Belcher dombja, 1423.), Boldogasszonyegyháza (1423.), Bösztörszállása (1517.), Burgányszállása (1423.), Csókáshegyeharasztja (1423.), Fülöpszállás (1124.), Gengeltelke (1423.), Kaskantyú (1399.), Kerekegyháza (359.), Kunjakabkorbán (1423.), Lajosszállása, (1491.), Kenderes (1521.), Kazalháza (1483.), Kisbalázsszállása, Homytha (1423.), Mámahomoka (1423.), Mindszent (1423.), Mizse (1427.), Orgovány (1509.), Orbogányszállása (1436.), Baltaszállása és Zombatszállása (Szabadszállás, 1423.).

110 A kunok, akik a katonáskodás fejében különféle kiváltságokat élveztek, több tekintetben is eltértek a környező települések jobbágyaitól. Az általuk létrehozott szállások gyakorlatilag falvaknak feleltek meg, és több szállásuk alkotott egy-egy széket, amely a járás feladatát látta el. Ezek élén a kunok egy-egy kapitánya állott. A XV. század végére kialakult jász és kun szervezet együttesen lényegében egy megyének felelt GYÁRFÁS István, 1870-1885. III. 675. 1466. január 4-én a budai káptalan jelentette a királynak, hogy az óbudai apácák Cegléd birtokán levó jobbágyaikat bántalmazták... az erőszak miatti panasz következtében többek között Mysei Márton és György kunokat Kara községből a vízkereszti törvényszékre megidézték... GYÁRFÁS István, 1870-1885. III. 653. HORNYIK János, 1860. I. 214. Nem lehetetlen, hogy a Dunántúlon megszerveződött kunszék, Hantos-szék szorosabb kapcsolatban lehetett a Kecskemét-székkel, pontosabban a Duna-Tisza közi kunokkal. Elképzelhető az is, hogy a Csepel szigeti kunok és Hantos-szék között is volt érdemi kapcsolat. HORVÁTH Lajos, 1995. 83-86. Egyik-másik települést a Halas-széken belül is említik forrásaink. Minden bizonnyal a Kecskemét-székhez tartozott Lacháza is. DEDEK-CRESCENS Lajos, 233-234.