Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

meg, de területileg lényegesen szétszórtabb volt mint a magyar nemesi vármegye. Közigazgatásukat és jogszolgáltatásukat tekintve, mi- ként erre történt már utalás, a mindenkori nádor lett a főhatóságuk, mint főispánjuk, illetve bírájuk. A következő évtizedek mozgalmas belpolitikai élete miatt több alkalommal előfordult, hogy egy-egy oligarcha befolyása érvényesült felettük, és az állított élükre ispánt. Gazdasági téren pedig a budai királyi tiszttartó lett főhatóságuk, ő kezelte az uralkodónak járó szolgáltatásaikat.

111 Tekintettel arra, hogy a jászok és a kunok nem összefüggő területen éltek, illetve mivel igen szoros kapcsolatban voltak a központi igazgatás legfőbb méltóságaival, hosszú időn át nem volt olyan központjuk, amelyből legfőbb bírájuk szervezeteiket irányíthatta volna, azaz nem alakult ki a jászkunok székhelye. Összegzésként megfogalmazhatjuk, hogy a kunok nemzetségi szervezete a XV-XVI. század fordulójára kétségtelenül felbomlott, de sem önálló főúri rétegük, sem vagyonosabb csoportjuk nem jött létre, és így nem volt olyan elitjük, amely képes lett volna ennek a számottevő társadalmi és katonai erőnek a sajátos érdekeit a nagypolitika szintjén következetesen megjeleníteni és képviselni. Mivel az országgyűlésen személyesen nem jelenhettek meg, legfőbb sérelmeiket sem tudták az ország rendéivel megismertetni, még kevésbé orvoslásuk módját elfogadtatni. Kétségtelenül ez is hozzájárult ahhoz, hogy a XVI-XVII. században a nádori szék üresen hagyása alkalmával sokszor még a hódoltsági megyéknél is hátrányosabb helyzetbe kerültek. Az évszázadok során kialakult igazgatási és jogszolgáltatási szervezetük csaknem másfél évszázadon át nem tudott működni, még kevésbé harmonikusan továbbfejlődni. 2. Mohácstól a polgári forradalomig A/ A nemesi vármegye a rendi társadalom utolsó évszázadaiban Történelmünknek ez a valamivel több mint három évszázada egymástól viszonylag jól elkülöníthető két szakaszra osztható. Az erőteljesen eltérő állapotok felfedezhetőek mind a kül- és a katonapolitika terén, amelyeket alapvetően az európai nagyhatalmak szabtak meg, mind pedig a gazdasági és társadalmi fejlődésünk merőben eltérő hátterében, a kormányzaton, az igazgatáson és a jogszolgáltatáson belül érvényesülő eltérő keretekben. Vannak természetesen olyan szálak is, amelyek viszont egybefogják ezt a két szakaszt. Ezek között az egyik a rendi viszonyok és az ennek megfelelő törvényhozói, jogi és igazgatási szervezet, továbbá a világgazdaság perifériájára való kerülésünk, termelésünk szerkezetének változatlan formája, azaz a mezőgazdasági termelés 111 A jászkun fó'ispánságot és bíróságot törvényes keretek között az 1485. évi 11. tc. kötötte a nádori méltósághoz. EMBER Győző, 1946. 579.