Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

méltóságához leginkább illő modorban visszakövetelt két rendbeli feliratához, lelkem egész erejével csatlakoztam." Politikai meggyőződésének alapköve az 1848-i törvények visszaállításának szükségessége volt: „Az; 1848-diki törvények egész politikai hitvallásomat teljesen kifejezik". Elengedhetetlennek tartotta a független felelős magyar minisztérium felállítását: „...országkormányzatnál zárt testületi felelőség, önmagában képtelenség. S ha Magyarország, miként 1848 előtt, ismét a Cancellária, Helytartótanács és Kamara merev testületei által fogna kormányoztatni, e kormányszékek ismét a birodalmi kormány szófogadó szolgálóivá fognának folyton alacsonyodni". Közjogi téren Horváth Döme az ország integritását az 1790/91:X. tc. és az 1848-as törvények alapján képzelte el. Akarta az uniót Erdéllyel, s a társországok visszacsatolását (határőrségek, Dalmácia). „Óhajtom a dualismust a birodalommal - írta —, s a személyes uniót, legkisebb árnyalata nélkül a reális uniónak, a pragmatica sanctio alapján - a fejedelem személyében." A reálúniót semmiféle előnyért, semmiféle birodalmi, avagy európai érdek miatt nem tartotta elfogadhatónak, sőt azt egyenesen nemzeti öngyilkosságnak tekintette volna. Elismerte a közös ügyek szükségességét az örökös tartományokkal - ezt azonban nem fejtette ki részletesen -, azt esetről esetre szabályoztatni és megállapítani gondolta, de csak a „magyar nemzet szabad akaratának és függetlenségének teljes biztosítékával". Az ország belügyeire vonatkozóan Horváth Döme szükségesnek látta a megyék, mint „ősi alkotmányunknak három század óta e védsánczai"-nak visszaállítását, a megyerendszer rendezését úgy, hogy „a megyék szerkezete a parlamentáris kormánynyal szemközt, lehetőleg kiegyenlíttessék". Kecskemétnek a megyétől való függetlenségét akarta, ezt azonban igen burkoltan fogalmazta meg: „...a nagy községeknek, miként szülőföldem az 1848-ki törvények szelleméhez képest, a központi kormánynyal szemközti viszonya önálló hatáskörrel, s egyenes kapcsolatban, állapíttassék meg". Nem volt véletlen a homályos fogalmazás. Horváth Döme ekkor ugyanis megyei tisztifőügyészként tevékenykedett és Pesten lakott. (Éppen Nyári Pál, Jókai Mór és Podmaniczky Frigyes ajánlatára választották meg.)

106 A nemzetiségek igényeit a törvények korlátain belül, méltányosság alapján kívánta kielégíteni, ugyanakkor hangsúlyozta: „... nem levén egyáltalában barátja, hogy bármely népfaj, bármi tekintetben, az országlakosokra egyformán terjedő törvényen túl, még kiváltságolt kedvezménynyel is elláttassák". Óhajai közt szerepelt a büntető és magánjogi törvénykönyvek megalkotásának szükségessége, az esküdtszékek felállítása, az ország anyagi és szellemi felemelkedése tekintetében az iparszabadság, a szabadkereskedelem, szabad sajtó, szabad egyesülési jog kimondása. Szükségszerűnek tartotta a függőben maradt dézsmák méltányos alaponi 106 HÉVIZY János 1894. 92. o.