Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten
megváltását, és azon települések, melyek 1848 előtt nagy áldozatok árán megváltották magukat a földesúri hatalom alól - mint Kecskemét is kártalanítását. Kecskemét és a hasonló helyzetben volt települések irányában még azt is megoldandónak tartotta, hogy az osztrák kormány által igazságtalanul és hallatlan aránytalansággal kivetett adókat vizsgálják felül és az újakat törvény állapítsa meg. Végül leszögezte: „Ha ez elvek és nézetek mellett tisztelt Polgártársaim bizodalmát, mint képviselőjük, ismét elnyerni szerencsés leendek: lelkem egész erejével s minden tehetségemmel igyekezni fogok, hogy a nemzetéletre bizonyosan üdvöt árasztandó óhajtások és követelések törvényhozás utján, s tényleg érvényesíttessenek". 107 A programnyilatkozatot október 26-án nyomtatták Kecskeméten . Ugyanezen a napon küldte el az értekezlet jegyzőkönyvét Hornyik János Horváth Dömének. Horváth már másnap megfogalmazta válaszlevelét. Ebben megköszönte a bizalmat és elfogadta a jelöltséget. Leveléből magyarázatot kapunk arra vonatkozóan, hogy miért jelenhetett meg a programnyilatkozat rögtön a választói értekezletet követő napon: „...A' becses körükbeni megjelenhetést, egészségi helyzetemben még most nem eszközölhetem, de addig is, még ezt, reményem szerint szinte nem sokára hazafiúi örömmel tehetném: politicai hitvallásom ismertetése végett programomat már az ottani nyomdába leküldöttem, 's így pár ezer példányban kifogván nyomattni". 108 Az alsó kerületben nem került sor választási „mozgalmakra", mert más követjelölt nem lépett fel, más programnyilatkozat nem jelent meg. Hogy Horváth Döme megválasztását - minden jószándék mellett - már előre eltervezték azt az értekezlet jegyzőkönyvének elküldési és a programnyilatkozat kiadási dátumának egybeesése igazolja. Talán éppen más jelölt felléptetését megakadályozni volt hivatott magának az értekezletnek a megrendezése is. Horváth Döme azonban méltán számíthatott a kecskemétiek bizalmára nemcsak azért, mert 1861-ben is ő volt a képviselő 109 , hanem azért is, mert azóta sok területen fejtett ki hathatós tevékenységet a város és lakói érdekében. O volt a r. katolikus felekezeti iskolák polgári tanfelügyelője Kecskeméten, mint katolikus főgondnok foglalkozott a nagytemplom tornyának helyreállításával. Résztvett a város alapította Szécshenyi ösztöndíj odaítélésében. Az 1863-as nagy ínség idején a megyei és helyi segélyező bizottság tagjaként minden idejét és befolyását a károsultak megsegítésére áldozta. Képviselte a város érdekét a Szolnok-Csongrádi Tiszaszabályozási Társaságban. (Annak elnökével, Darányi Ignáccal közösen érték el, hogy az akkori kormány a társulatnak 160.000 forint 107 BKMÖL. ÍV. 1608 Központi vál. hirdetményei 108 BKMÖL. IV. 1608 Központi vál. ir. 109 1861-ben az országgyűlésen javában folyó határozati és felirati pártviták közepette megszervezte Katona József szobrának ünnepélyes felavatását. Az 1861. máj. 20-i ünnepségre az országgyűlést testületileg meghívta. Az országgyűlés a vitát 3 napra felfüggesztette és lejött Kecskemétre. SZABAD György 1967. 483. o.
