Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés

III. szakasz A SOLTI JÁRÁS FALVAI A vidék terjedelméhez képest kevés a falvak száma a solti járásban. Ezt a török háború hosszú szenvedései után a körülmények szakadatlanul tovább tartó nehézségének lehet betudni. Érdekünkben áll, hogy ahányan csak vannak, azokat ne hallgassuk el. 1. Dömsöd, a Koháryak faluja, Pesttől 5 mérföldnyire van a Duna bal part­ján, ahol a folyó Csepel szigetet körülfolyja. Nem messze a falu fölött egy ha­talmas, vízzel telt mélyedés látható, amely a Duna partjától keletre terül el, és ezért a királyi utat híddal kötötték össze. A járatlanok úgy magyarázzák, hogy ez a sánc és a híres árok, amelyet Cserj árkának neveztünk, a Tiszától nyúlt el eddig; kétségtelenül a Dömsöd név csapta be őket, amelyről úgy gondolták, hogy a német Dámmscheid, azaz választó gát szóból származott, ámbár emlé­kezniük kellett volna, hogy ez a sánc, ha egyáltalán sánc volt, különbözik attól, amelyet a hevesi és bodrogi földeken jeleztünk. A falut magyarok lakják, akik­nek teljesen ugyanolyan a természetük, mint amilyent Soltnál és Patajnál fi­gyeltünk meg. Termékeny földnek örvend, amely borban és gabonában gazdag. Ámbár ez is közel van a folyóhoz, mégsem önti az el ugyanúgy, mint a többi partmenti falut, mivel a lakosok védelmül emelt gátakkal óvják az áradásoktól. Van egy szigete is a faluval szemben a folyónak ugyanabban a medrében. Itt gyümölcsöskertjeik és szénakaszálóik vannak, amelyek elég bőhozamúak, ha a folyó áradása tönkre nem teszi őket. 2. Dab, a folyónak ugyanazon a partján, ugyanolyan településű és földű, de kisebb az előzőnél; annyira közel van Dömsödhöz, hogy ha egy közbeeső árok nem választaná el, vele azonosnak hinné az ember. A Rádaiak uralma alá tar­tozik. 3. Tass a Dunától fél mérföldre esik kelet felé és nyílt síkságot foglal el, amely termékeny földű, de ha a folyó megduzzad, akkor az áradásoktól ez sem mentes. Más nemeseken kívül a Fáy családnak szolgál. 4. Szalk — Szent — Márton a nevét megkülönböztetés céljából Szalk pusz­tától kölcsönözte, amely vele szomszédos a Duna mellett. Az előzőtől fél mérföld­nél messzebbre fekszik ugyancsak nyílt síkságon és termékeny földön, amely azonban a lakosság számához képest kicsi. Az Amadé és Balassi család birtoka: és ámbár távolabb van a Dunától, mégsem mentes a folyó kiáradásától. 5. Vétse vagy melléknevével Duna-Vetse el van választva az előbbitől és a Dunától majdnem ugyanakkora távolságra, és a földje sem termékenyebb. Vannak neki szőlőskertjei, jó gyümölcsei, hasonló legelői és tágas rétjei, de ezek sem esnek az árvizek veszélyén kívül. Különböző emberek birtokolják. A lakosai magyarok, akik mind erkölcseikre, mind a mezőgazdaság iránti vonzal­mukra nézve csaknem megegyeznek az előzőekkel: erkölcseik feddhetetlenségét tekintve jobbak is. 6. Apostagh közelebb esik a Dunához, és Vetsétől fél mérföldnyire van, ugyancsak nyílt síkságon, szántóföldjei és legelői kövérek, de ki vannak téve a folyó által okozott károknak. Lakosai részben magyarok, részben újabb telepü­lésű szlávok. Száraz, Daróczi, valamint Fáy birtok. 7. Egyháza éppen annyira esik Apostaghtól a folyónak ugyanazon, de emel­kedettebb partján és ezért földjük és helyzetük azonos minőségű, lakosai éppen úgy szlávok, Száraz joghatósága alatt állnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom