Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés

8. Hartha nem régi német település, amelyet Ráday Pál, a falu földesura telepített be néhány évvel ezelőtt. Solt és Pataj mezővárosok között fekszik, ez utóbbiakhoz mégis közelebb van a folyó mellett, amely azon a részen szép berekkel van borítva. A talaj itt is kövér, és mivel magasabban fekszik, az áradástól védve van. 9. Ordas Pataj mezővároson túl, közel a Dunához fekszik, semmivel sem hitványabb földön; lakosai magyarok, akik különböző birtokosok alatt állnak. 10. Lak (ma Géderlak) a kalocsai érsek faluja, ugyanazon a parton, nem messze attól a helytől, ahol a Vajas-meder a Dunából kiindul. Tehát itt is fennáll a gyakori árvizek kellemetlensége. Erdei vannak a folyó szélén. 11. Szent-Benedek a Vajas mellett terül el Kalocsa fölött, közel az erdőkhöz. A földje vizenyős, ezért káposztában és hagymában termékeny. Magyarok lakják, akik hagyma és zöldség termesztésével némi haszonra tesznek szert. Ezeket a kerti termékeiket ugyanis elviszik a távolabbi falvakba, ahol azokban hiány van. 12. Úszód szomszédos Szent-Benedekkel, és a Vajas partján fekszik. Hagymából és káposztából azonos termésnek örvend. A lakosok itt is magyarok. 13. Fogtő (ma Foktő) az előbbivel nyelvben, vallásban, a talaj, valamint a káposzta és hagyma termelékenységében majdnem azonos, a Vajasnak ugyanazon a táján. A kalocsai érsekségnek szolgál. A nevét azokról a zsilipekről nyerte, amelyekkel egykor halászat kedvéért el szokták zárni azt a csatornát, amelyet Vajasnak neveztünk. 14. Fájsz a Vajas másik partján erdős és vizenyős helyen, a földje termékeny, de a vizek miatt sok károsodásnak van kitéve. A falut a szekszárdi apát urasága alá tartozó magyarok lakják. 15. Batisa (ma Bátya) a Vajas bal partján, nem messze Kalocsán túl dél felé, sík helyen, amely itt-ott az erdők miatt szép, de a földje nedves és az áradások ellen védtelen. A lakosai dalmátok, akiknek a nyelvét bácsinak nevezik. Jog szerint a Jánosiakhoz tartozik. 16. Miske fél mérföld távolságra van a folyótól kelet felé, és bár magasabb fekvésű, mégis csúffá teszik az áradások; sőt miután az egész területe gyakran kerül víz alá, bajosan tudja szárazon tartani a házakat. Vegyes vallású szlávok lakják. Itt-ott szerény fahordási lehetősége van, és termékeny talajnak örvend, ha a víz tönkre nem teszi. Kalocsa birtokához tartozik. 17. Hajós az előzőtől déli napkeletre van egy német mérföldre azon a részen, ahol ez az alacsonyan fekvő és vizenyős vidék emelkedni kezd. így a magasan fekvő részeken szőlőt ültet és szánt, míg az alacsonyan fekvő helyeket takarmányozásra és szénakaszálásra szánja. Ugyancsak a kalocsai érsekségnek szolgál. 18. Nádudvar (ma Nemesnádudvar) egy mérföldnyire dél felé hajlik Baja irányába, és sík, de mélyen fekvő helyen van, amely délről azonban egy kicsit magasabb. Itt szőlőt is ültetnek a lakosok, akik németek. Az ő uraságuk is a kalocsai főpap. 19. Dussnach (ma Dusnok) nyugatra fekszik Nádudvartól a Vajas irányába, és Bátya és Sükösd között van. Dalmát település, kalocsai birtok. Erdeje bőségesen van, de gabonaföldje csak szűkösen. 20. Sükesd (ma Sükösd) Dusnokkal szomszédos, és ahhoz teljesen hasonló talajú, nemzetiségű, vallású és nyelvű, de népesebb. Vannak közöttük már magyarok is. Ugyanannak a birtoka. 21. Tsanád (ma Érsekcsanád) fél mérföldnyire Sükösdön túl ugyanannak a Vajasnak a szélén erdők között terül el. Lakosai magyarok, és a kalocsai érsekséghez tartozik.