Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

Serfőző Szabolcs: Habsburg reprezentáció a kora újkori magyarországi...297

a Habsburg Monarchia részeként érdemben reprezentálhatta magát. A pozsonyi városháza tanácstermének falán elhelyezett - feltehetően színezett - metszetsorozat minden bizonnyal ezt a tényt volt hivatva megjeleníteni, csakúgy, mint Lazius térképe. Nincs tudomásunk arról, hogy a pozsonyi városi tanács tagjai részt vettek volna a gyászszertartáson, ám ennek lehetőségét sem zárhatjuk ki. A metszetsorozat elhelyezését a városházán sokkal inkább az indokolhatta, hogy Miksa 1563. évi megkoronázásával Pozsony koronázóvárossá, s így a Habsburg reprezentáció kitüntetett magyarországi helyévé vált. Hasonló megfontolásból helyezhettek el 1589-ben és 1595-ben két csataképet (vászonra húzott rézmetszetű röplapot) a kisebb tanácsterem falán, amelyek a Habsburg-haderő és a végvári katonák törökök feletti győzelmét hirdették: az egyik az 1588. évi szikszói csatát, a másik Esztergom 1595. évi visszavívását ábrázolta.88

A pozsonyi számadáskönyv egy harmadik adata is talán a Habsburg reprezentációval függ össze: 1545-ben Hans Thiergarten pozsonyi festőnek fizettek 5 forintot a városháza számára - talán falképként - festett családfáért (Arbor co nsangvin i tat is).89 Nem tudjuk, mit ábrázolt a családfa, ám elképzelhető, hogy tizennyolc évvel I. Ferdinánd megkoronázását és öt évvel Szapolyai János halálát követően valamiként a Habsburg-ház magyarországi uralmával állt összefüggésben. A kép talán a magyar királyok leszármazását szemléltette, hasonlóan ahhoz a rézmetszethez, amely Taksony fejedelemtől II. Rudolfig ábrázolja a

88 Rakovszky 1872.17. p. A szikszói csatáról készült röplapot ld. Szabó 1999. 857. p. A pozsonyi városháza számára a 17. században is több csatakép készült: Johann Offner pozsonyi városbíró megbízásából 1610 körül készült egy festmény, amely a Bocskai elől hátráló császári hadvezér, Giorgio Basta 1604. évi „bevonulását” ábrázolta a városba. Bél 1735. 217. p. (Köszönöm Tóth Gergelynek, hogy felhívta a figyelmem az adatra.) 1663 októberében Elias Gedeller (1620-1693) pozsonyi festő készített egy képet a városi törvényszék tanácstermébe, amely az 1605. évi „keresztény és a török katonai tábort” ábrázolta, talán Érsekújvár 1605. októberi ostromát. Ld. Fidler 1995-97. (II.) 210. p.

Az eperjesi városházáról is ismerünk egy olyan csataképet, amely a császári csapatok győzelmének állított emléket. A Thököly-felkelés idején, 1685 nyarán a Johann Schultz altábornagy által vezetett császári csapatok ostromolták és foglalták el a felkelők kezén lévő Eperjest. A 18. században egy nagyméretű csatakép állított emléket az ostromnak a városháza épületében. A mára elveszett festményt Korabinszky 1786-os lexikonjának leírásából ismerjük, amely szerint a festmény Eperjes madártávlati látképét ábrázolta a lángokban álló házakkal és a város melletti katonai táborral, feltehetően az ostrom egy rézmetszetű ábrázolása nyomán (ld. pl. MNM TKCS, T.242). A képet Metzner Ézsaiás (fi 709) eperjesi festő készítette a városi tanács megbízásából. Ld. Garas 1953. 69. 118, 138. p.

89 AMB-A/XXIV. 1, K10 (Kammerbuch, 1545) p. 171; idézi: Rakovszky 1872. 15. p. Itt kell megjegyeznünk, hogy a 16. században jogi tárgyú kéziratokhoz is gyakran mellékeltek arbor consanguinitatisnak nevezett családfákat, amelyek a rokonsági fokozat megállapításához szolgáltak támpontként örökösödési ügyekben, illetve a rokonok közötti házasodás engedélyezése során. (Köszönöm Szende Katalinnak, hogy felhívta erre a figyelmem.)