Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
298 Reprezentációk magyar uralkodók genealógiáját, a házasságokon keresztül bemutatva a dinasztiák közötti kapcsolatot.90 A 17. század elején megszakad a pozsonyi számadáskönyvek adatsora a városháza Habsburg vonatkozású emlékeiről, s csak az 1670-es évektől folytatódik. Ennek oka feltehetően az, hogy II. Ferdinánd uralkodásától kezdve a felekezeti ellentétek miatt feszültté vált a viszony az evangélikus városvezetés és a bécsi udvar között, ami például a főtéri (német) evangélikus templom építése körüli konfliktusban és az állandó diétái csatározásokban is megmutatkozott. A pozsonyi városháza belső kialakításában is megjelennek Habsburg jelvények: 1695-ben az augsburgi származású bécsi festő, Johann Drentwett kapott megbízást a tanácsterem mennyezetképének megfestésére. Mivel a helyiség a városi bíráskodás helyszíneként is szolgált, a boltozat közepén az Utolsó ítélet jelenete kapott helyet, amelyet kétoldalt, szív alakú kartusokban I. Lipót és fia, az 1687-ben a városban magyar királlyá koronázott I. József uralkodói jelmondatai fognak közre. Az egyikben I. Lipót devizája olvasható: Consilio el industria (azaz: megértéssel és szorgalommal), alatta az isteni előrelátás jelképe, háromszögbe foglalt Istenszem, az alatt pedig a világgömb császári koronával, valamint karddal és jogarral, az uralkodói hatalom jelképeivel. Mindez azt jelképezi, hogy a világmindenséget az isteni előrelátás kormányozza, s a Habsburgok uralma is az isteni terv része. A másik kartusban I. József uralkodói jelmondata olvasható: Ámoré et timore (szeretettel és [Istenjfélelemmel), alatta kardot körülfonó babérággal.91 A pozsonyihoz hasonló, a Habsburg-dinasztiát dicsőítő mennyezetképek csak közel egy évszázaddal később, II. József uralkodásának első éveiben készültek más magyarországi városházák számára, így például a kassai (1781) vagy a soproni városháza tanácstermébe (1782).92 A 17. század elején a soproni (régi) városháza homlokzatán és belső tereiben is megjelentek a Habsburg uralmat dicsőítő feliratok és emblémák, ame-90 Principum Christianorum stemmata. Augsburg 1612, XVII. tábla. Egy hasonló genealógiai falkép készült 1508-ban a Tirolban található Tratzberg kastélyának egyik termébe, amely a Habsburg család genealógiáját ábrázolja 1. Miksáig. Hasonló képciklus töredékei maradtak fenn a 15. század első harmadából a leleszi premontrei kolostor kerengőjéből nyíló kápolna északi falán. Ld. Jékely 2012. 91 Az 1690 körüli években gyakran ábrázolták együtt a két uralkodó devizáit, mint például a mennyezetképekkel egy évben kiadott kalendárium cimlapján. Ld. Han 1695. A mennyezetképekről ld. még: Fidler 2004. 139. p; Kusler 2019. 58. p. 92 Galavics 1968; Boda 1997. 182. p. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kassai városházán 1849. április 28-án „Soós Ágoston városi képviselő lelkesedéssel fogadott előterjesztésére a tanácskozási teremben függő utálatos Habsburg-lotharingi házbóli királyok s herczegek gyűlöletes arczképeinek nyombani kihányatása elrendeltetett”. Vö. Közlöny, 2. (1849), május 5. 360. p.
